Szabályosan lerohanták a pestiek ezeket a vidéki falvakat: itt vesznek most a sokan házat, lakást

Bár Budapest agglomerációja gyakorlatilag már a Balatontól a Börzsönyig elnyújtózik, szigorúan véve 80 települést sorol ehhez a területhez a 2005. évi LXIV. törvény a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről 1./1. számú melléklete. Ezeken a településeken a Belügyminisztérium friss lakossági statisztikái szerint az állandó lakosság 2023 és 2019 óta is gyarapodott. Az elmúlt egy év során 0,25 százalékkal, az elmúlt 5 évben pedig 4,7 százalékkal nőtt a lélekszám. Ez elég jelentős, tekintve, hogy az országos és budapesti átlag is múlt év eleje óta 0,4 százalékos csökkenést mutat. 2019-hez képest pedig az országban 1,8, a fővárosban 3,7 százalékkal csökkent az állandó lakosok száma. 

Az agglomerációs települések között találunk községeket, nagyközségeket, városokat is, utóbbiak közül több járásszékhelyt is idesorolt a vonatkozó törvény. A legkedveltebb lakóhelynek szinte egytől egyig községek számítanak, kiemelkedik közülük Nagytarcsa, Vácrátót, Délegyháza, Pilisjászfalu, Budajenő és Szada, 20 százalék feletti növekedéssel 5 év alatt. A TOP20-ban csak két város került: Biatorbágy (11,1%) és Halásztelek (11%).

Egy év alatt pedig Vácrátót, Pilisjászfalu, Budajenő, Tinnye és Nagytarcsa lakossága nőtt a legnagyobb mértékben. Ezek a helyek tehát úgy is megőrizték népszerűségüket, hogy 23 helyen - melyből 15 város - csökkent a lakónépesség. (Öt év alatt ez mindössze 9 településre volt jellemző.) A városok közül Diósd, és ugyancsak Halásztelek emelkedik ki.

2023. január 1-je óta egy év alatt a legnagyobb mértékben Pusztazámoron, Visegrádon, Pilisszentkereszten, Vecsésen és Budaörsön csökkent leginkább az állandó lakosság. Továbbá Dunakeszi, Gödöllő, Leányfalu, Dunabogdány, Kistarcsa és Vác lakossága is az országos átlagnál nagyobb mértékben csökkent. 2019 óta pedig Visegrádon, Százhalombattán, Gödöllőn, Dunakeszin és Vácott mutatkozott a legnagyobb csökkenés, ugyanakkor az országos átlagot csak Visegrádon haladta meg a lakosságfogyás.

Azt fontos ugyanakkor kiemelni, hogy az állandó lakosok számának változása nem pusztán a beköltözőket mutatja, hanem a születések és halálozások is befolyásolják az adatokat. Viszont a kiugró növekedés mögött feltehetően nem csak a helyi népesség gyarapodása áll, bizonyára a beköltözőknek is fontos szerepe van. Mindenesetre az nem állítható, hogy a lakosságszám megugrása egy az egyben a beköltözőkkel lenne azonosítható, ezért a számokat ennek tükrében érdemes vizsgálni.

Bajban az agglomeráció?

Már korábban látszódott, hogy az agglomerációs településeket egyre inkább túlterheli a kiköltözők özöne, viszont 2023 nyarán annyira elmérgesedett a helyzet több település, hogy az önkormányzatok kénytelenek voltak lépéseket tenni. Az még a legkisebb gond, hogy többszörös a túljelentkezés a bölcsődékbe, a 80 település közül 19-en tartósan betöltetlen a háziorvosi praxis március 1-i OKFŐ adatok szerint. Ócsán 2019. november, Gödöllőn 2021. július, Ecseren 2022. március, Sződön 2022. május, Kistarcsán 2022. október óta, tartósan betöltetlen a praxis. Az infrastrukturális gondokat még hosszan lehetne sorolni, azonban ezek közül is ki kell emelni a közműhálózat túlterheltségét.

A 2022-es rendkívül aszályos év illusztrálta ezt a leginkább: nyáron 23 településen is vízhiány lépett fel. (A 23-ból 22 település a hivatalos agglomerációhoz tartozik, egyedül Acsa esik valamivel távolabb a fővárostól.) 2022. július 19-én a Duna Menti Regionális Vízmű (DMRV) közzétett egy felhívást, amely szerint a vízellátó rendszerek adatai alapján a vízfogyasztás egyértelmű növekedését látták az elmúlt napokban a teljes szolgáltatási területen. Kiemelték, hogy vízhiány még nem lépett fel, viszont "a fogyasztási igények további emelkedése a már kiélezetten üzemelő vízellátó rendszerekben kritikus üzemállapot elérését okozhatja, amelynek következtében nagyobb kiterjedésű területen nyomáscsökkenés vagy átmeneti vízhiány alakulhat ki". Ezért kérték, hogy a 2022-es kánikula időtartamára Gödöllő és Szentendre, valamint a Pilisi-medence térségében érintett települések - Acsa, Csömör, Erdőkertes, Fót, Gödöllő, Mogyoród, Szada, Veresegyház, valamint Budakalász, Csobánka, Leányfalu, Nagykovácsi, Pilisborosjenő, Pilisszántó, Pilisszentiván, Pilisszentkereszt, Pilisszentlászló, Pilisvörösvár, Pomáz, Solymár, Szentendre, Tahitótfalu és Üröm - lakosságát és önkormányzatait, hogy törekedjenek az ivóvíz takarékos felhasználására, mellőzzék a locsolást, a kommunális ivóvízrendszerre kötött  automata öntözőberendezéseket kapcsolják ki.

2022-ben Pomázon és Solymáron már június 29-én elsőfokú vízkorlátozást rendeltek el. Pomázon tilos volt a kertek tömlős locsolása 6 és 23 óra között, a járdák, utak mosása, automata öntözőberendezések működtetése, gépjárművek tömlős mosása, valamint úszómedencék töltése. Solymáron az autómosás és a medencefeltöltés mellőzését és a locsolás korlátozását jelentette az önkormányzati döntés, és öt lajtos kocsi hordta a vizet a településen. Solymáron akkor közel háromezer embert érintett a "vízhiány", viszont a szolgáltató közlése szerint a probléma valódi oka nem a víz hiánya volt, hanem a rendszer kapacitása és a kánikula miatt megnövekedett vízfogyasztás.

2022 júliusában tovább gyűrűzött a vízellátási gond: Fóton, Csömörön, Mogyoródon és Gödöllőn is lajtos kocsikból biztosították az ivóvizet a kánikula alatt. Csömör polgármestere már akkor azt nyilatkozta, hogy a településen, nincs pénz a régi közműhálózat fejlesztésére, az pedig nem bírja el az agglomeráció lakosságának gyors növekedését. A vízellátási gondok jól illusztrálják, hogy a helyi közműhálózat túlterhelése már ellátási gondokat is okoz az agglomerációban. Nemcsak a vízhálózat szorulna sok helyen felújításra, hanem más közművek, utak, nem beszélve a közterületek fejlesztéséről. Más közszolgáltatások, a tömegközlekedés, orvosi és gyógyszerellátás, oktatási-nevelési intézmények, bankok fiókhálózata, stb. pedig ugyancsak lemaradásban van a lakosság ugrásszerű növekedésével szemben.

Terjeszkedik az agglomeráció 

A koronavírus világjárvány következtében kialakult karanténhatás nagy lökést adott az egyébként is erőteljes kiköltözési hullámnak a fővárosból. A tűzvészszerűen terjedő távmunka hatására a lakosok, akiket a munkája egyébként Budapesthez köt, egyre távolabb merészkedtek. Ekkoriban ingatlanszakértők már azt állították, hogy a fővárosi agglomeráció a Velencei-tó üdülőövezete után a Balatont is kezdi elfoglalni. Ez a hatás jelentősen csökkent, amikor a rezsiemelés következtében az ingatlanvásárlók elfordultak a rossz energetikai hatékonyságú, felújításra szoruló vidéki házaktól. Később a kamatok emelkedése és a rekordinfláció teljesen befagyasztotta az ingatlanpiacot, így már a rezsiszempontból kedvezőbb helyzetű lakások iránt is megcsappant a kereslet.

Azt láthattuk tehát, hogy az elmúlt 5 évben nagymértékben megnőhetett Budapest vonzáskörzete, azonban érvényesült egy ellenhatás is a közelmúltban. Képtelenség lenne a fővárost körberajzolni egy piros filccel mondván, eddig terjed jelenleg az agglomeráció, de érdemes megvizsgálni a környező megyék településeinek lakosságszám változásait. Fejér, Komárom-Esztergom, Nógrád és Pest területén az látható, minél távolabb megyünk a fővárostól, úgy szaporodnak az elnéptelenedő helyek:

Természetesen azt nem állítjuk, hogy ezekben a megyékben az összes nagy, vagy mérsékelt növekedést mutató településen Budapest közelsége és a szuburbanizációs folyamatok miatt nőtt az állandó lakók száma.  A települések többsége azonban legalább részben valószínűleg profitál a főváros közelségéből. Más városok, mint Székesfehérvár vagy Tatabánya agglomerációs hatása is érvényesülhet, illetve helyi sajátosságok is befolyásolhatják, hol lendül fel éppen a lakók száma. 

Aki az agglomerációban most keres új otthont, annak iránymutató lehet, mely települések lehetnek a beköltözők kedvelt célpontjai, illetve mely helyek lakossága fogy jelentősen. Azt is érdemes számításba venni az ingatlanárakon, elérhető támogatásokon, közlekedésen túl, hogy mennyire túltelített helyekről van szó. A közelmúltban felmerült gondok a közműhálózat kapcsán jelezhetik, mely települések értek befogadóképességük határára. 

Ahogy a korábbi években, idén is cikksorozatban vizsgáljuk a magyarországi települések lakosságszám változását, melynek a slágertelepülések volt az első része, második az elnéptelenedő falvak, városok, a harmadik pedig a Balaton favoritjai. Jelen cikkünkben a fővárosi agglomeráció településeit vettük górcső alá, a következőkben pedig foglalkozunk még a legnépszerűbb Tisza-tavi településekkel, valamint a falusi csok esetében preferált helyekkel is. A sorozatunk már megjelent cikkei itt találhatók.