Szabályosan menekülnek ezekből a falusi csokos falvakból a magyarok: mégis, mitől ijedtek meg?

A friss népszámlálási adatok alapján most azt vizsgáltuk, hogy hogyan változott a lakónépesség száma azon a 2631 településen, ahol a legutóbbi rendelet alapján igényelhető a falusi csok. Az utóbbi időben "városi" csokként emlegetett családtámogatás megszűnésével, illetve a babaváró támogatás jogosulti körének szűkítésével ugyanis felértékelődhet a falusi csok szerepe. A toplistákból látható, melyek voltak az utóbbi évtized legnépszerűbb települései, mely értékes információ lehet azoknak, akik vidéken keresik új lakóhelyüket. Emellett azonban az is kiviláglik a statisztikákból, hogy számtalan helyen - még városokban is! - igényelhető a falusi csok, ahol egyáltalán nem beszélhetünk elnéptelenedésről, és több száz (nagy)községben pedig nem, holott elkélne a segítség a népességfogyás megállításában. A falusi csok települések listájához a legutóbbi módosítás alkalmával nem nyúlt hozzá a kormány, meghagyták rajta ugyanazt a 2631 települést, pedig a friss adatok alapján időszerű lenne egy felülvizsgálat.

Budapestet nem számolva, a friss népszámlálási adatok szerint az összes településen 3,5 százalékkal csökkent a lakosságszám 2011 óta - csak a falusi csokos településeket vizsgálva ez az arány 6,4 százalék. Minden bizonnyal elkél tehát a segítség a falusi csok listán szereplő településeken a népességfogyás megállítására, azonban korántsem egységes a helyzet, település és település lakosságszámának alakulásában hatalmas különbségek lehetnek. A 2022-es Népszámlálás adatai alapján a 2631 falusi csokos település közül 644 helyen (24,5%) nőtt a lakónépesség akár minimális mértékben a 2011-es népszámlálás óta, 19 helyen pedig (0,7%) stagnált. Ez egyébként Magyarország összes településénél (3154 a főváros kivételével) 30,2 és 0,6 százalékot tesz ki. Ha azonban csak a községeket, nagyközségeket vizsgáljuk, a népességfogyás ezeken a helyeken együttesen 1,9 százalék volt 2011 és 2022 között, ugyanakkor a városokban, megyeszékhelyeken 4,4 százalék.

Rengeteg olyan támogatott település is akad, ahol a népességnövekedés egyenesen robbanásszerű volt. 2001 óta például Gosztola megduplázta a lakosságszámát, Nemeskisfaludon másfélszer annyian laknak mint 20 éve. Sénye és Zalaköveskút lakossága ugyancsak duplázódott a 2011 óta eltelt időszakban. Azt vizsgálva, hogy arányaiban hol nőtt leginkább a lakosság, főként törpe- és aprófalvakat találunk - vagyis 200 fő alatti, valamint 200 és 500 fő alatti kistelepüléseket. Azt gondolhatnánk, hogy egy ilyen helyen már néhány beköltöző is rengeteget nyom a latban egy százalékos összevetésben - ami igaz is -, viszont figyelembe kell venni, hogy az ilyen kicsi településeket fokozottan veszélyezteti az elnéptelenedés, így hátrányból is indulnak. (Ezen a hátrányon sokat segíthet természetesen az elhelyezkedés és az infrastruktúra.)

Kivételt képez ebből a szempontból az 589 fős Moha, 578 fős Nagypáli, az 549 fős Paloznak és az 537 fős Lovas, ahol 2001 óta 40-80 százalékkal nőtt a lakónépesség. 2011 óta pedig kiugró növekedést mutatott a 680 fős Balatonőszöd is. Így esetükben már nem is apró- vagy törpefalvakról beszélhetünk. Mutatjuk a listát, hogy százalékos növekedés tekintve melyek a legnépszerűbb csokos települések:

Érdemes ugyanakkor azt is megvizsgálni, hogy számszerűen hol nőtt a leginkább a lélekszám a falusi csokos településeken. Például a 2001-ben még 2570 fős Sződ 2022-ben már 3180 főt számlált. Ez arányaiban is nagyon jelentős növekedés. 2011 óta pedig számottevően nőtt a lakosság Szirmabesenyőn, Hartán és ugyancsak Sződön, ahogy az kiderül az alábbi listánkból:

Nem állt meg a népességfogyás

Bár nem egy rekorder települést találhatunk a falusi csok listában, azért a friss adatok szerint nem ez a jellemző tendencia. Rengeteg olyan hely van, ahol támogatás ide vagy oda, nagymértékben fogyott a népesség az elmúlt évtizedekben. Százalékos csökkenést tekintve is főként apró- és törpefalvak kerültek a lista élére. Debréte lakossága például 30-ról 10-re csökkent 2001 óta, de már 2011-ben is csak 14-en lakták. Mostanra mindössze 6 férfi és 4 nő él a faluban. Litkán 73-ról csökkent a lélekszám 25-re, Keresztétén már csak 11-en, Iborfián pedig 8-an élnek. Iborfia, Debréte és Keresztéte egyébként az ország három legkisebb lakosú településévé is vált ezzel:

2011 óta is számos településen csökkent rekord mértékben a lakosság. A listában szereplő települések közül kettő nem tartozik csupán az apró- vagy törpefalvak kategóriájába: Somogyzsitfa és Csikéria. Viszont ha ilyen mértékben csökken a lakosság, hamarosan ezek a települések is ezt a tábort erősíthetik.

Számszerű fogyást vizsgálva pedig azt láthatjuk, hogy egyes helyekről nagyobb falunyi lakosság tűnt el egy-két évtized alatt. Mezőhegyesen 1929, Csurgó 1610, Tokajban 1457 fővel kevesebben élnek, mint 2001-ben:

86 város bekerült, 262 község kimaradt

A falusi csok listán nem csak községek és nagyközségek, hanem városok is helyet kaptak, számszerint 86 darab a 2631 településből (ez 3,3 százalék). Igaz, egyetlen falusi csokos város lakónépessége sem haladja meg az 5000 főt, Nyékládháza kivételével, ahol a KSH 2022-es népszámlálási adatai szerint 5005 fő él. Számottevő növekedést 2011 óta szinte egyetlen város sem mutatott fel közülük, csak Igal, ahol 11,5 százalékkal nőtt a lakosságszám egy évtized alatt.

Ugyanakkor a 3154 magyarországi település közül - a fővárost nem számítva - van 262 olyan község vagy nagyközség, amely nem szerepel a falusi csok listában. Ezek közül 29 helyen - 11,1 százalékban - csökkent a lakónépesség. A jelenleg 987 fős Berzéken például 2011 óta 12 százalékos népességcsökkenés történt 1121 főről, Pilisszántón a 3002 fős népesség apadt ebben az időszakban 2771 főre (-7,7%). Dánszentmiklóson 2844 főről 2627 főre csökkent (-7,6%) a lakosok száma.

Természtesen sok helyen a fogyás csak minimális, azonban annak tükrében, hogy a jelenlegi falusi csok listán több település óriási népességrobbanást mutatott fel az utóbbi évtizedben és a listán maradhatott, nem feltétlenül fair így kimaradni a szórásból. Az sem feltétlenül indokolja az egyes (nagy)községek kimaradását, hogy nagyon népesek lennének, hiszen a 262 kimaradt község és nagyközség közül csak 26-ról mondható el, hogy nagyobb lenne a lakosságszáma - a 2022-es friss adatok szerint - mint 5000 fő. Köztük például a híresen nagy falu, Solymár, vagy az egyébként is túlnépesedési gondokkal küszködő agglomerációs Csömör és Tárnok, ahol már 10 ezernék is többen laknak.

EZ IS ÉRDEKELHET

Nem bírja a kiköltözők özönét az agglomeráció: ezek a települések tehetik ki a Megtelt!-táblát hamarosan

Sok településen jelenthet Érd és Budakalász mellett gondokat az elkövetkező években a robbanásszerű lakosságbővülés.