Otthon

Kell a magyaroknak az alternatív energia

Pénzcentrum

2009. február 20. 15:30

Link a vágólapra másolva

Előzmények

• Albérletvadászat válság idején! Mit találtunk a romok között?
• Kerüli a kockázatot? Vegyen ingatlant Németországban!
• Ajándék vízummal csábítja Dubai az ingatlanvásárlókat

Fontosak számunkra a megújuló források Az Európai Bizottság azt szeretné, ha 2020-ra 20 százalékra emelkedne a megújuló energiaforrások aránya az EU-tagállamokban. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv azt a célt fogalmazta meg, hogy Magyarországon ez az arány 2013-ra 14 százalékra emelkedjen. Hogy ebben mennyire partner a lakosság, a Forsense 1000 fő megkérdezésével végzett közvélemény-kutatásából kiderül.

A Forsense közvélemény-kutatásból kiderül, hogy a magyar emberek jelentős része ismer alternatív energiaforrásokat vagy hallott ezekről. A válaszolók mindössze 18 százaléka nem tudott spontán megnevezni egyetlen típust sem. Az önállóan leggyakrabban említett illetve ismert energiaforrás a napelem volt (62 százalék), ezt követte a napkollektor (41 százalék), a hasonló arányban említett (34-35 százalék) szélturbina és geotermikus energia, míg a biomasszát az összes megkérdezett 16 százaléka említette. A fenti lehetőségek felsorolásával a válaszolók lényegesen nagyobb arányban, 70 százalék felett számoltak be az alternatív energiaforrások ismertségéről.

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

A kérdezettek jelentős hányada fontosnak tartja hagyományostól eltérő energiaforrások terjesztését: a megkérdezettek 57 százaléka szerint nagyon fontos, míg 26 százalék szerint fontos az alternatív energiaforrás népszerűsítése. (A válaszolók mindössze 2 százaléka tartotta a kérdést lényegtelennek.)

Arra a kérdésre, hogy alkalmaznának-e alternatív forrásokat a háztartás energia szükségletének kielégítésére, a válaszok döntő többségben pozitívak voltak, csupán 13 százalék volt nemleges a 84 százalék igen mellett.
A válaszolók 43 százaléka vágna bele biztosan vagy valószínűleg egy ilyen beruházásba, ami ismerve a lakosság erre a célra fordítható forrásait, illetve az ilyen típusú beruházások mai költségeit, meglepően magas arány.
A kérdezettek valamivel több, mint a fele viszont valószínűleg illetve biztosan nem költene egy olyan beruházásra, mellyel háztartása részben alternatív energiaforrásra állna át (a teljesen elzárkózók aránya 34 százalék volt).

A fiatalok innovatívabbak

Korcsoport szerinti bontásban megfigyelhető az is, hogy a fiatalok (18 és 35 év közöttiek) e téren is hajalmosabbak az innovatív szemléletre. Arra a beruházásra, amellyel a háztartás alternatív energiaforrásra állhatna át, a körükben az átlagnál nagyobb a pozitív válaszok aránya: 56 százalékban biztosan, illetve valószínűleg költenének egy ilyen invesztációra. Ez az arány a 35 és 54 év közöttieknél 49 százalék, míg az 55 év felettiek 31 százalék.

A lakóhely típusa is hatással van a véleményekre: a megyei jogú városokban 49 százalék, a falvakban 43 százalék, Budapesten 38 százalék azok aránya, akik valószínűleg, illetve biztosan költenének ilyen befektetésre. A fővárosban az alacsonyabb beruházó szándék minden bizonnyal a távfűtéses lakások és a társasházak magas számából adódik. A falvakban pedig annak köszönhető, hogy egyrészt a gáz mellett vagy helyett más fűtőanyaggal, elsősorban fával fűtenek, így kevésbé tűnik égetőnek az alternatív energia használata, másrészt pedig a háztartások alacsonyabb jövedelmi szintje is befolyásolja a véleményeket.

A Forsense által végzett vizsgálatban a kérdezettek a 60 százaléka azt állította, hogy lakása alkalmas lenne arra, hogy alternatív energiaforrást alkalmazzon, míg 26 százaléka ennek ellenkezőjét mondta. A településtípus szerinti bontásnál megfigyelhető, hogy minél kisebb egy település, annál nagyobb azok aránya, akik alkalmasnak tartják lakásukat alternatív energiaforrás bevezetésére: míg például a fővárosban ez az arány 38, addig ugyanez a falvakban 70 százalék.
(Kimutatások szerint kivétel nélkül minden lakóépület alkalmassá tehető arra, hogy alternatív energiákat hasznosítson. Az alternatív energiaforrások - nap, szél, víz, biomassza - egy része, de legtöbb esetben mindegyike helyszíntől függetlenül rendelkezésre áll.)

Az adatfelvételben a Forsense rákérdezett arra is, hogy mennyit tudnának áldozni egy alternatív energiaforrás beruházásra. Az összes megkérdezett 21 százaléka 1 millió forint alatt, 28 százaléka 1-2 millió forint között, míg 4 százaléka több mint 2 millió forintot tudna áldozni egy alternatív energiaforrás beruházásra, a válaszadók 47 százaléka nem tudott pontos összeget meghatározni.
Az adatfelvételéből kiderül, hogy a megkérdezettek szerint milyen költségekkel járna egy olyan beruházás, amellyel az otthoni energiaigény felét ki lehet elégíteni. A válaszolni tudók 10 százaléka egy millió forintnál kevesebbre tippelte, 30 százalékuk egy és két millió forintra, további 20 százalékuk kettő-három millió forintra becsülte, míg a kérdezettek 10 százaléka szerint egy ilyen beruházás akár négy millió forint felett is lehet.
Természetesen fontos kérdés az is, hogy mit gondolnak az emberek a beruházási költségek megtérülési idejéről. A kérdezettek 10 százaléka szerint egy ilyen takarékossági invesztáció 1-3 év alatt térül meg, 25 százalékuk szerint 1-6 év alatt lesz rentábilis a beruházás, 12 százalékuk 7-9 évre teszi ezt az időt, míg a kérdezettek legnagyobb része, 31 százaléka, azt gondolja, hogy egy ilyen fejlesztés több, mint 10 év alatt térül meg.

A Nemzeti Energiatakarékossági Program energiatakarékossági pályázatai a lakosság energiahatékonysági beruházásait, valamint a megújuló energiafelhasználás ösztönzését támogatják vissza nem térítendő támogatás, illetve kedvezményes hitel formájában. A fenn említett lehetőség ellenére a megkérdezettek legnagyobb része (34 százalék) azt gondolja, hogy a fejlesztésekhez való forrásokat önerőből kell előteremteni, ennél viszonylag kevesebben, 33 százalék mondta, hogy pályázati forrásokból is lehet gazdálkodni, míg a legkevesebben, 20 százalék a kedvezményes hitelt említette.

Elképesztő, ami a hazai lakáspiacon zajlik: most minden a vevők malmára hajtja a vizet?

Áprilisban jelentősen lassult a lakásdrágulás üteme márciushoz képest az országos és a budapesti lakáspiacon is.

Ezt feltétlenül tudnod kell még a klímaszezon előtt: rengetegen használják rosszul a berendezést

2024-es innovációk és jótanácsok a hűtési szezon előtt, amikre feltétlenül érdemes figyelni.

Elképesztő, ami a magyar lakáspiacon folyik: sosem gondolnád, hol pörögnek az eladások

A vizsgált uniós országok legpezsgőbb lakáspiacaként aposztrofálható a magyar, de ennek vajon mi lehet az oka?

Árverezik a Rothschild-kastélyt: csilliárdokért kelhet el, ez ma a világ egyik legdrágább ingatlana

A kastély jelenleg a világ egyik legmagasabb áron kínált ingatlana, 165,5 milliárd forintról indul a licit.

Tömve vannak a magyar konyhaszekrények ezekkel a kacatokkal: nem valók semmire, kár őrizgetni

A szakértő tippjeinek segítségével minimális erőfeszítéssel szabadíthatunk fel teret és tehetjük rendezetebbé a konyhánkat.

Emelkedő árspirál kezdődhet el az ilyen lakásoknál: sokat veszíthet, aki most kivár?

A társasházi lakások átlagos négyzetméterára 1,068 millió forintra emelkedett az első negyedévben.

Mégis, mi folyik Budapesten? Csökkentek az albérletárak: itt keresnek most a legtöbben kiadó lakást

A legtöbben a XI., XIII. és a IX. kerületekben keresnek kiadó lakást friss adatok szerint.

Célegyenesben a felújítási támogatás: lezárult az egyeztetés, itt vannak a legfrissebb infók

A pályázni szándékozó családoknak többféle előkészületet is érdemes megtenniük az éles indulásig, és érdemes már most beszerezniük több dokumentumot.

Szabályosan menekülnek a befektetők a magyar lakáspiacról: mégis, mitől ijedtek meg?

A saját célra vásárló vevők maradhatnak jó pozícióban, a kínálat bőséges, a lakásárak mérsékelt tempóban emelkednek.

Sok magyar tart attól, hogy ilyen házat, lakást vegyen Budapest környékén: pedig ezen rengeteget spórolhatnak

Az agglomeráció ingatlanpiacán továbbra “sincs nagy tolongás”, a kínálaton belül a családi házaknál 50-60 millió forint a lélektani határ, míg 30 millió forint a lakásoknál.

Ennyit a nagy rezsicsökkentésről, hazai átlagár alatt a tőzsdei gázár: ez húzza ki a bajból a költségvetést?

110–120 forintos köbméterenkéntiárra csökkent a földgáz tőzsdei ára, ami alig nagyobb, mint a rezsicsökkentett 102 forintos hazai ár.

Nagyban zajlanak az átjelentkezések: rengetegen szavazhatnak idén is lakóhelyüktől távol

A választói névjegyzék összeállítása óta nagyjából 18 ezerrel csökkent azoknak a száma, akik az urnákhoz járulhatnak a június 9-i önkormányzati választáson.

Elsőfokú riasztást adtak ki: erre a 9 megyére durva zivatar zúdul kedden és szerdán

Kedden a késő délelőtti, déli óráktól először északkeleten, az Észak-Alföldön, majd délután az ország délnyugati felében alakulhatnak ki helyenként zivatarok.

Fontos eszközök maradhattak ki az új otthonfelújítási programból: ezzekkel aztán lehet spórolni

Könnyedén teljesíthető lenne az új Otthonfelújítási Program harminc százalékos energiamegtakarítási előírása pusztán fűtésre optimalizált klímaberendezésekkel.

Tűz Békéscsabán: egy idősödő férfi életét vesztette

Ágy, szekrény, hűtőszekrény, asztal és felhalmozott hulladék izzott az épületben.

Kiadták a riasztást: kőkemény zivatar éri el az országot kedden, egy megye sem ússza meg

Délutánig döntően az ország északkeleti harmadán, majd délutántól már a Dunántúl nyugati és délnyugati, déli részein is több helyen várható zápor, helyenként zivatar.

Már ebben is bőven ver minket Románia? Ennyit kell ott melóznia egy átlagembernek a saját lakásért

Kolozsváron az ingatlanárak magasak, egy átlagos munkavállalónak 15 és fél évig kell dolgoznia egy lakásért, míg Bukarestben és Temesváron kedvezőbb a helyzet.

Új kihívásra ébredtek májusban a kertesház-tulajok: sokan örülhetnek, kevesebb dolguk lesz

"Csatlakozz Te is a Vágatlan Május nemzetközi kihíváshoz, légy lusta kertész, és ne vágd le a füvet!" - buzdítanak a természetvédők.