Hiába a nyugdíjemelés, durván megdrágult az idős magyarok élete: jókor jön a korrekció

Szeptemberben is folytatódott az infláció mértékének január óta megfigyelhető csökkenése. A pénzromlás mértéke az idei év első hónapjában 25,7 százalékon tetőzött – azóta folyamatos, bár elég lassú csökkenés figyelhető meg. Az összesített fogyasztóiár-index még márciusban is 25 százalék feletti volt (25,2%), és csupán júliusban sikerült elérnie a 20 százalék alatti szintet (17,6%).

Sokkal rosszabb a helyzet abban az esetben, ha kifejezetten az élelmiszerek fogyasztóiár-indexét nézzük – az 2022 decemberében tetőzött 44,8 százalékon, és csak idén áprilisban ment 40 százalék alá (37,9%). A 30 százalék alatti szintet júniusban (29,3%), a 20 százalék alattit csak augusztusban (19,5%) sikerült elérni, és még szeptemberben is igen magas, 15,2 százalék volt a mértéke.

Jó hír ugyanakkor, hogy az összesített fogyasztóiár-indexnél valamelyest nagyobb mértékben csökkent a nyugdíjas fogyasztóiár-index – a KSH adatai szerint ennek mértéke augusztusban (17,2%) még meghaladta az összesített árindexet (16,4%), ám szeptemberben már elmaradt attól (11,6% vs. 12,2%).

A lakosság különböző rétegeit vizsgálva azt mondhatjuk, hogy az alacsony jövedelmű háztartások fogyasztóiár-indexe volt a legalacsonyabb (11,4%), amit a nyugdíjasok (11,6%), a közepes jövedelmű (11,9%) és a három és több gyerekes (11,9%) háztartások indexei követtek a sorban. A fogyasztóiár-index a magas jövedelmű háztartások esetében volt a legmagasabb (12,8%).

Zsemleindex, cukorindex, egyébindex

Bár október elején megjelent a rendelet, hogy novemberben jön a 3,1 százalékos nyugdíjkorrekció, ez értelemszerűen a szeptemberi ellátásokat még nem érintette, így változatlanul a 208 168 forintos átlagos öregségi nyugdíjjal számoltuk ki, hogy hány darabot/kilót/litert vásárolhattunk meg az egyes termékekből a szeptemberi árakkal számolva.

EZ IS ÉRDEKELHET

Itt a friss 2023-as nyugdíjemelés kalkulátor: pontosan ennyi pluszpénzt kapnak az idősek novemberben

A nyugdíjak novembertől 3,1 százalékkal emelkednek. Mutatjuk, kinek pontosan mennyivel.

A zsemle darabonkénti átlagára az augusztusi 68 forintról szeptemberben 67 forintra mérséklődött, így 3 061 darab helyett ezúttal 3 107 darabot tudtunk volna megvásárolni ebből a termékből. A tojás darabára is mérséklődött (77 → 75 forint), így az augusztusi 2 707 darab helyett szeptemberben már 2 776 darabot tudtunk volna megvenni belőle.

A 2,8 százalékos pasztőrözött tej literenkénti ára 465 forintról 455 forintra mérséklődött, így ebből a termékből az augusztusi 448 liter helyett már 458 litert tudtunk volna venni. A párizsi kilónkénti ára minimálisan, 2 840-ről 2 830 forintra csökkent, így némileg emelkedett a megvásárolható mennyiség is (73 kg → 74 kg).

Tovább csökkent a burgonya ára (445 → 410 forint/kg), így ebből a termékből az augusztusi 468 kilóval szemben ezúttal már 508 kilót tudtunk volna megvásárolni. Az alma ára is csökkent (536 → 520 forint/kg), így ebből 388 kiló helyett akár már 400 kilót is megvásárolhattunk volna szeptemberben.

Folytatódott a liszt árának csökkenése is – az augusztusi 201 forintos kilónkénti ár szeptemberben 194 forintra mérséklődött, így ebből a termékből 1 073 kilót tudtunk volna megvásárolni a korábbi 1 036 kilogrammal szemben.

Július – augusztusban rendkívül sokat, több mint 60 százalékot drágult a kristálycukor (261 → 447 forint/kg). Ez a folyamat most megfordult, és bár távolról sem olyan jelentős mértékben, de szeptemberben ennek a terméknek is csökkent az ára (447 → 437 forint/kg), így 466 kiló helyett 476 kilót tudtunk volna vásárolni belőle.

Tovább drágult azonban a sertéscomb (1 840 → 1 870 forint/kg), így ebből 113 kiló helyett már csak 111-et tudtunk volna megvenni. Ugyanakkor enyhén, 1 370-ről 1 360 forintra mérséklődött a bontott csirke ára, így ebből 153 kilót vásárolhattunk volna, szemben az augusztusi 152 kilóval.

Összefoglalva tehát azt mondhatjuk, hogy szeptemberben egyedül a sertéscomb ára emelkedett, az is csak viszonylag kis mértékben (30 forintot kilónként, ez 1,6 százalékot jelent).

Az összes többi, általunk vizsgált termék esetében csökkentek az árak augusztushoz képest.

Az idei év első kilenchavi átlageredményeit összevetve a 2022-es év átlagaival azt mondhatjuk, hogy zsemléből, tojásból, tejből, burgonyából kevesebbet tudtunk volna idén megvásárolni, mint tavaly. Ugyanakkor párizsiból és bontott csirkéből ugyanannyit, míg almából, lisztből, kristálycukorból és sertéscombból idén többet tudtunk volna venni, mint a 2022-es évben.

Tovább árnyalja a képet, ha azt nézzük, hogy az egyes évben/hónapban megvásárolható mennyiségek hogyan aránylanak a 2016-ban megvásárolható mennyiségekhez (mivel zsemléből 2016-ban tudtuk megvásárolni a legnagyobb mennyiséget, így ezt az évet vettük 100-nak).

Magánál a zsemlénél az látható, hogy 2011 és 2016 között folyamatosan emelkedett az éppen aktuális átlagos öregségi nyugdíjból megvásárolható mennyiség, majd 2017 után a trend megfordult, és azóta csökkenés volt megfigyelhető.

Más termékeknél azonban nem ennyire egyértelmű a helyzet, például burgonyából és almából 2016 előtt és után is voltak olyan évek, amikor többet tudtunk volna vásárolni ezekből a termékekből, mint 2016-ban.

Sertéscombból pedig még mindig jóval több kijön az átlagnyugdíjból, mint a 2016-os évben.

Novemberben jön az emelés

2023 januárjában 15 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak, ám az év során a pénzromlás mértéke ennél magasabb volt, így novemberben 3,1 százalékos nyugdíjkorrekció érkezik. Ez a 208 168 forintos átlagos öregségi nyugdíj esetében azt jelenti, hogy novembertől a nyugdíj összege 214 621 forintra emelkedik, ezen felül pedig 70 985 forint egyszeri, egyösszegű nyugdíjkorrekció is érkezik majd. A 2023. novemberben érkező juttatás együttes átlagösszege tehát 285 606 forint lesz.

Ha szeretnéd tudni, hogy személy szerint számodra mit jelent majd a 3,1 százalékos nyugdíjkorrekció, akkor használd a Pénzcentrum saját nyugdíjemelés kalkulátorát.