Százezernyi magyar nyugdíjas van szörnyű veszélyben: sokaknak fontos döntést kell hozniuk

25,7 százalék volt a januári infláció, erről múlt héten lapunk is beszámolt. Az év első hónapjában tovább drágultak az élelmiszerek, igaz, most már lassulás tapasztalható: a komoly drágulást a szolgáltatások árainak jelentős emelkedése okozta, de a boltokba belépve sem nyugodhatunk még meg.

A KSH a különböző társadalmi csoportokra bontva is vezet statisztikát, az adatok pedig általában az általunk az előbb lefektetett hipotézist igazolják, azaz azt, hogy az idősek az élelmiszerinfláció legnagyobb vesztesei. Ez a KSH adatai szerint januárban sem volt másként. A nyugdíjas fogyasztóiár-index új csúcsa ugyanis 27,4 százalék volt, ami 1,7 százalékkal meghaladta az általános, 25,7 százalékos drágulást. Az eltérés pedig az élelmiszerekre bontva sem kicsi. Ebben a rendkívül érzékeny kiadási csoportban ugye a teljes népességre vonatkozó infláció 44 százalékos volt, ezzel szemben szemben a nyugdíjasokra vetített drágulás mértéke 45,1 százalékos. 

Több, mint 45 százalékkal megdrágult tehát egyetlen év alatt egy átlagos élelmiszer. Ebbe az átlagba pedig nyilván az árstopos termékek, illetve a legenyhébb drágulást produkáló ételek, italok is beleszámítanak a csúcsdrágulók mellett. A nyugdíjasinflációval ma behatóbban is foglalkoztunk, ezt a cikket itt olvashatod el újra:

EZ IS ÉRDEKELHET

Ennyivel vágta meg a nyugdíjasokat a horrorinfláció: nagyobb volt a drágulás, mint az emelés?

Az élelmiszerek általános drágulása a nyugdíjasokra vetítve a 45 százalékot is meghaladta. Éves összevetésben ezért a januári korrekció ellenére is rosszabbul élnek az idősek.

Fel kellene zárkózni

A Pénzcentrum szakértőket kérdezett arról, hogy a legrosszabb helyzetben lévők, vagyis a nyugdíjasok helyzetének javításához mi kellene, és ha az infláció valóban csökkenésnek indul, az segíthet-e rajtuk?  Süle-Szigeti Bulcsú, a Bankmonitor elemzője kérdésünkre úgy reagált, hogy szerinte az egyenlőtlenségek felszámolásával kellene kezdeni – nonszensz, hogy a 13. havi nyugdíj összegéből erre semmit nem fordított a kormányzat.

Nem várok jelentős javulást a nyugdíjasok helyzetében még akkor sem, ha várhatóan kapnak kompenzációt az elszállt árakra válaszul. Különösen nehézzé teszi a helyzetet, hogy bár most megkapták az emelt nyugdíjjal együtt a 13. havit is, de itt megint az egyenlőtlenség fennmaradásáról kell szót ejtenünk. A 13. havi nyugdíj egy teljes havi nyugdíj mindenkinek, de akinek csak 80 ezer a havi juttatása, az ennyit is fog kapni, míg az egymilliós nyugdíjasok egymilliót. A plusz juttatás összegét lehetett volna felzárkóztatásra, a rosszabb helyzetűek segítésére fordítani – de ez nem történt meg

- mondta a Bankmonitor elemzője.

Mi lesz százezernyi szegény magyarral?

Szintén a 13. havi nyugdíjat emelte ki lapunk érdeklődésére Juhász László, A Magyar Szakszervezeti Szövetség nyugdíjas tanácsának elnöke. Kifejtette, hogy bár segítség a 13. havi nyugdíj, a helyzet több százezer magyar nyugdíjasnak egyenesen katasztrofális.

A plusz nyugdíj érkezése most kicsit javított a helyzetükön, de a problémákat önmagában ez sem oldja meg. Azok, akik most ezt megkapták, talán be tudnak fizetni elmaradt számlákat, és talán ebben a hónapban nem kell választaniuk a között, hogy a boltokban költik el a pénzt, vagy a lakhatási költségeikre. Segítséget jelentene az is, ha az infláció csökkenésnek indulnak, de mindenekelőtt arra lenne szükség, hogy a nyugdíjasok megkapják a tavaly elmaradt 1,2%-os nyugdíjemelést. Ekkora ugyanis a különbség az infláció tavalyi alakulása és a nyugdíjemelés mértéke között

- mondta Juhász László a Pénzcentrumnak.

Kutatást készít a Pénzcentrum a nyugdíjasok helyzetével kapcsolatban

A Pénzcentrum legújabb kutatásában azt vizsgálja, hogyan élték meg az idősek az elmúlt egy év válságait, és milyen várakozásaik vannak a jövőben. A kérdőívet nyugdíjasok és nem nyugdíjasok is kitölthetik. Köszönjük, ha válaszaival segíti a munkánkat!