Kiderült, mitől szállt el a devizahitelek kamata

A devizahitelesek törlesztőrészletei egyrészt a forint gyengülése, másrészt a devizahitelek kamatainak emelkedése következtében nőttek meg olyan mértékben, hogy az már a pénzügyi stabilitást is veszélyezteti. A főként svájcifrank-alapú hitelek árazására elsősorban a devizakamatok és kockázati felárak változása, a bankok forrásköltségének alakulása, a hitelportfólió minősége és a fiskális terhek hatnak. A szerzők a Pénzügyi Szemlében megjelent tanulmányban arra keresték a választ, milyen kapcsolatban állnak a felsorolt költségsokkok a deviza alapú jelzáloghitelek kamataival.

A vizsgálatot egy strukturális autoregresszív modellel végezték el, amelyben a magyarázó változók a költségsokkok, az eredményváltozók pedig a külön-külön vizsgált szabad felhasználású és lakáscélú (új és állományi) jelzáloghitelek kamatai voltak.

Klikk a képre!

A bankok külső forrásköltségét a bankközi referenciakamattal (Libor) és az országkockázatot kifejező CDS-sel ragadták meg a szerzők. A hitelportfólió minőségét legjobban a nem fizető hitelek arányával lehet leírni, azonban mivel ez az adatsor csak negyedéves bontásban áll rendelkezésére, a követelések után elszámolt értékvesztést vették alapul a teljes hitelállomány arányában ennél a tényezőnél. A bankok fiskális terheit a pénzintézetek által fizetett adófizetési kötelezettség (év közben adóelőleg) összegének feleltették meg, kiegészítve a végtörlesztés miatti közvetlen költségekkel. Az összesített fiskális terheket szintén a hitelállomány aranyában kifejezve használták a modellben.

Klikk a képre!

Az elvégzett vizsgálatok alapján Pitz és Schepp arra jutottak, hogy a CDS-felár, a fiskális elvonások és a hitelportfólió romlása pozitívan és szignifikánsan hatással vannak a lakáscélú hitelek állományának kamataira. A portfólió minőségének változása szinte azonnal, az első hónapban meglátszik a kamatszinteken, a fiskális elvonások az újraárazási időszak elteltével, körülbelül két hónapos csúszással jelentkeznek a kamatokban, a CDS-felár változása pedig körülbelül 3 hónappal késleltetve érződik a hiteleken.

Az újonnan kihelyezett hiteleknél a CDS alakulása volt leginkább hatással a hitelkamatokra, a bankok kedvezőbb jövedelmezősége pedig alacsonyabb kamatokat eredményezett. A szabad felhasználású hiteleknél a modell nem jelzett szignifikáns kapcsolatokat a változók között, a szerzők szerint ezeknél a lakosság árrugalmassága magasabb lehetett, ami korlátozza a bankok árazási lehetőségeit.