Százezernyi magyar sorsáról születik döntés: rengeteg pénz múlhat rajta, mi lesz így a hitelekkel?

A magyar gazdaságpolitika rövid- és hosszútávú tervei és alakulása szempontjából is döntő fontosságú ülést tart holnap a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa. A grémium arról dönt, hogy a jegybanki alapkamatot a jelenlegi 10%-os szintről mekkora mértékben vágják meg. Mint az előző ülés jegyzőkönyvéből is kiderült, még a tanács tagjait is meg kellett arról győzni, hogy az előző kamatvágás 75 bázispontos legyen; most azonban nagyon úgy tűnik, hogy van tér a nagyobb mértékű kamatcsökkentésre.

Az azonban egyáltalán nem mindegy, hogy ha most merészebbet is lép a jegybank, akkor ebben az évben meddig engedhetik el a lovaikat: a Pénzcentrum által megkérdezett elemzők szerint azért az fontos lenne, hogy a jegybank tényleg csak óvatosan bánjon a kamatvágással is. Felmerült bennünk az is, hogy ha valóban megvalósul nyárra a hazai elemzők által várt 6,5%-os alapkamat, az mit jelent a lakáshitelesek szempontjából, különös tekintettel azokra, akik most vennék fel a hitelt, akár több éves várakozás után?

Optimista jóslat, vagy teljesen vakon van a hitelminősítő?

A világ egyik legnagyobb és legismertebb hitelminősítő- és elemzőcége, a Morgan Stanley nemrég közzétett elemzésében azt írta, hogy előrejelzésük szerint a magyar elemzőknél is pozitívabb, 6,25%-os szintre várja a jegybanki alapkamatot hazánkban a nyárra. A közgazdászok és elemzők továbbra is arra számítanak, hogy az MNB 100 bázisponttal 9%-ra csökkenti az irányadó kamatlábat, de mind írták: továbbra is jelentős kockázatot látnak abban is, hogy a jegybank az óvatosság oldalára áll, és fenntartja a 75 bázispontos ütemet - erről lapunk is beszámolt nemrég.

Arra számítunk, hogy az alapkamat júniusban eléri a 6,25%-ot, amelyet véleményünk szerint az MNB tartani is fog az év hátralévő részében

- áll a Morgan Stanley előrejelzésében.

A jegybanki alapkamat még 2020 tavasza, a koronavírus-világjárvány idején szökött fel akkor már évek óta nem látott magasságba. A helyzet nem javult akkor sem, amikor két évvel ezelőtt kitört az orosz-ukrán háború, ugyanis ekkor egy mikroválság is végigsöpört a világon, nem kímélve persze a magyar gazdaságot sem.

A jegybank azonban tavaly év végén már látott arra teret, hogy ha nagyon óvatosan is, de végre nekikezdjen a kamatcsökkentésnek. Októberben, csaknem egy év teljes mozdulatlanság után, már 75 bázispontot lejjebb ment a kamat, azóta pedig fokozatosan megy lejjebb az érték. A Portfolio ma megjelent körképében viszont az elemzők is megosztottak voltak a kérdésben: volt, aki szerint a jegybank még nem meri meglépni a 100 bázispontos vágást, de olyan vélemények is napvilágot láttak, melyek szerint ha tér van rá, akkor a jegybank meg is fogja lépni a nagyobb csökkentést.

Infláció, forint és nyugodt piac egyszerre kéne

Virovácz Péter, az ING vezető elemzője a Pénzcentrum kérdésére azt mondta: egyáltalán nem túl optimista a hitelminősítő előrejelzése, bár ők maguk ennél óvatosabb jóslással készültek a nyárra.

Nem elrugaszkodott a Morgan Stanley jelzése, mi az ING-nél is nagyjából 6,5 százalékos alapkamatot várunk júniusra. Nagyon sok fog múlni a forint árfolyamán és a különböző fundamentumokon, folytatódnia kell ezenkívül az inflációs folyamatoknak is. A Morgan Stanley az év első felét jól látja, a második fele azonban homályba vész: 2024 végére az 5 százalék körüli alapkamatot sem tartják kizártnak, ez azonban szerintem már túlzó kamatvágás lenne

- összegzett lapunknak az elemző. Azt is hozzátette, hogy természetesen sok mindennek kellene teljesülnie ahhoz, hogy a jóslat majd nyáron ne tűnjön a földtől elrugaszkodottnak.

Fontos megjegyezni, hogy a forint árfolyama persze önmagában nem lesz elég, és az inflációs csökkenésének folyamata is csak akkor lehet tartós, ha a jegybank egyszer majd lassít a kamatvágási folyamaton - ezt pedig meg is kell tennie, még akkor is, ha ebben a hónapban és még egy másikban bele is fér majd a 10 bázispontos alapkamat-csökkenés. A durva mértékű alapkamat-vágás ugyanis magában hordozza az infláció újabb növekedését, amit muszáj elkerülni

- mondta még erről Virovácz Péter.

Túl sok mindennek kéne jól alakulnia

Sokkal óvatosabbnak látszik Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője. Szerinte a Morgan Stanley nyárra vonatkozó, Magyarországról szóló jóslata talán túlzottan is bizakodó.

A 6,25 százalékos nyári alapkamatszint bejöhet ugyan, de ahhoz az összes csillag egyszerre történő, rendkívül kedvező együttállásának kellene bekövetkeznie. El kell kerülni a forintárfolyam durva ingadozását, nem szabad komoly sokknak történnie a világpiacon, valamint az EU-s pénzek esetén sem megengedhető semmilyen blokkolás, de még ennek az elméleti lehetősége sem. Ha azonban ebben a pár hónapban még az infláció is a várt mértékben csökken, akkor elviekben nincs akadálya a 6,25-ös alapkamat-szintnek - bár még picit így is túl optimista jóslatnak érezzük, mi a CIB-nél inkább a 6,5-ös szintet lőttük be reális forgatókönyvnek

- mondta Trippon Mariann a Pénzcentrumnak. Ezután, ahogy Virovácz Péter, ő is jelezte, hogy a jegybanknak óvatosan kell vágnia a kamatot, ha most meg is lépik a 100 bázispontos csökkentést, az semmiképpen sem tarthat örökké.

Az infláció vissza fog csúszni, és az év végére már ismét 5 százalék körüli lesz a havi értéke. Ezt a jegybanknak mindenképpen figyelembe kell vennie a kamatvágásnál, amint azt is, hogy ha most van is fundamentális tér a 100 bázispontos vágásra, egy vagy két hónapban lehet egyedül megcsinálni, utána pedig sokkal óvatosabban kell csinálni a további vágásokat, amíg a 6,5 százalékig nem ér el a kamatszint

- fejtette ki a CIB Bank vezető elemzője.

Mi lesz a hitelfelvétellel, ha csökken az alapkamat?

A kamatcsökkentésnek a magyar társadalom egy része biztosan örülni fog, ők pedig a hitelt felvenni tervezők. Az öröm azonban csak rövid lehet, még azok körében is, akik a brutálisan magas kamatok miatt akár évek óta halasztják a hitelfelvételt és az új lakás vásárlását. Palkó István, a Portfolio vezető elemzője szerint egyáltalán nem várható, hogy a lakáshitelekben érdemi változást hoz a jegybanki alapkamat csökkentése.

A lakáshitelek kamata most már jó ideje köszönőviszonyban sincs az alapkamattal. A bankok ajánlataiban szereplő kamatok már január eleje óta 6-7% között vannak a jelenleg 10%-os alapkamattal szemben. Nem számítok tehát arra, hogy az alapkamat csökkenésének érdemi hatása lesz a lakáshitelek árára, sokkal inkább a nemzetközi hozamkörnyezet és ennek nyomában a hosszú referenciahozamok (állampapír-hozamok, BIRS) fogják ezt meghatározni. Az MNB rövid távú döntései helyett tehát elsősorban a piaci folyamatoktól lehet ezt várni

- mondta Palkó István.

A Portfolio elemzője azt is hozzátette, hogy bár a hitelpiacon sokan fognak megjelenni, az egyáltalán nem biztos, hogy kisebb kamatokat is fognak találni.

Egyre nagyobb arányban jelenhetnek meg a lakás(hitel)piacon azok, akik eddig a kamatok csökkenésére vártak, ugyanakkor jelen pillanatban nem látszik, hogy mitől csökkenhetne tovább a lakáshitelek kamata, a nemzetközi környezet ugyanis nem igazán támogatja ezt. A várható lakásáremelkedés miatt már racionális döntés lehet az is, hogy valaki a mostani, jellemzően 6-7% közötti hitelkamat mellett vesz fel lakáshitelt, hiszen többet lehet bukni egy jelentősebb lakásáremelkedésen, mint amennyit nyerhetünk egy csökkenő kamaton

- mondta még erről Palkó István.