Brutális benzinkrízis jöhet Európában az embargó miatt: ezt a magyarok sem úszhatják meg

Az EU múlt héten fogadta el Oroszország ellen a hatodik a szankciós csomagot, melynek legfontosabb és legtöbbet emlegetett pontja az olajembargó volt. Nem véletlen, hogy az Európai Unió igyekszik minél gyorsabban és a lehető legnagyobb mértékben korlátozni az Oroszország felőli energiaimportot, ugyanis ez napi szinten sok eurómilliárdos bevételt jelent az oroszoknak. Lényegében amíg egyik oldalról Európa igyekszik az ukránokat támogatni, addig a szénhidrogénekért kemény pénzeket fizet Putyinnak, így finanszírozva tovább az orosz offenzívát.

Az olajembargó részletei

Magyarország is sokszor szóba került  a nemzetközi sajtóban a hatodik szankciós csomag tárgyalása során, ugyanis elég sokáig esélyes volt a magyar vétó a nyersolajimport korlátozására. Kezdetben az EU célja az orosz kőolajszállítás teljes betiltása volt, azonban végül csak a tankerhajókon történő olajszállítás került be a szankciós csomagba, a vezetékes kőlajimport továbbra is engedélyezett. Ugyan több ország is kezdeményezte, hogy a csak a tengeri olajszállítást tiltsák be, ennek a leghangosabb képviselője Magyarország volt Brüsszelben.

Ha számszerűsíteni akarjuk az olajembargó mértékét, akkor azt jelenti, hogy kétharmadával csökkent hirtelen az Oroszországból importált nyersolaj mennyisége. Az oroszok az EU teljes kőolajimportjának 27%-át adták eddig, ami 400 milliárd euró bevételt jelentett nekik éves szinten. Ez az összeg csökkent most  nagyjából 270 milliárd euróval. Az EU-nak pedig abban reménykedik, hogy év végre akár az orosz olajszállítás 90%-át sikerül elvágni.

Mennyire fáj ez valójában Putyinnak?

Amíg az EU igyekszik drasztikus léptékben csökkenteni az orosz energiától való függőségét, addig keleten továbbra is ugyanúgy van kereslet az orosz kőolajra. A háború kitörése óta Oroszország és Kína gazdasági kapcsolatai egyre szorosabbak. Kína 2020-ban az orosz kőolajexport 32,8%-át tette ki, ez az arány pedig valószínűleg nőni fog az európai piac kiesése miatt. A második helyen Hollandia állt 13%-kal, a harmadik pedig Németország 8,7%-kal ugyanebben az évben. Ezek a számok ugyan 2020-ból vannak, de arányait tekintve meglehetősen durva kép rajzolódik ki:

Ha összeadjuk, hogy ez egyes európai országok hány százalékát adják az orosz kőolajexportnak, akkor az olajembargóval Oroszország a nyersolaj-felvásárlóinak legalább 40%-át vesztette el. Akárhogy is nézzük, ez az arány óriási.

Jelenleg Oroszország havonta nagyjából 19 milliárd eurót profitál a nyersolajexportból, a hatalmas nyereség többek között az energiaválságnak és az orosz áremelésnek köszönhető. Ha azzal számolunk, hogy ennek közel a fele kiesik, akkor csak 11,4 milliárdot fognak keresni Putyinék az olajembargónak köszönhetően. Összehasonlításképpen 2020-ban egész évben 11 milliárd euró volt Oroszország bevétele a gázexportból, tehát a kőolaj korlátozása sokkal jobban fog fájni az orosz gazdaságnak. Ezt 7,6 milliárd eurós kiesést havi szinten képtelenség lenne nem megérezni az orosz gazdaságnak, ráadásul a  korábban bevezetett szankciók is nagyon kemények voltak. 

Hogyan érint mindez minket?

Az EU végül bizonyos engedményekkel fogadta el az olajembargót, így a vezetékes kőolajszállítás kivételt képez ez alól. Ennek a leghangosabb szószólója Magyarország volt a tárgyalásokon. E mögött az az ok állt, hogy az orosz olaj továbbra is olcsóbb a kőolaj világpiaci áránál, ha pedig jóval drágábban kéne vásárolnunk, akkor annak beláthatatlan gazdasági következményei lennének. Nem mellesleg a magyar finomítók az orosz nyersolajra vannak kalibrálva, tehát a gyakorlatban is komoly problémát jelent számunkra, ha nem érkezne hozzánk több olaj Oroszországból.

Ahogy azt már korábban is írtuk, az Uniónak az a célja, hogy lehető leghamarabb megszüntesse az orosz kőolajexport 90%-át, ehhez pedig nálunk is szükség lesz az átállásra. Ursula von der Leyen úgy vélte, hogy a Barátság kőolajvezetéken Magyarországra érkező orosz olaj pótolható a Horvátországból tengeri úton érkező Adria olajvezeték kapacitásának növelésével. Az olajembargó elfogadásakor erre 45–60 napot számoltak, a költségekről pedig eddig nagyon különböző becslések voltak. Akárhogy is nézzük, az olajembargó elfogadása egy nagyon határozott előrelépés az orosz energiaimporttól való elszakadás felé, azt pedig nehéz elképzelni, hogy ennek ne lenne komoly hatása Oroszország gazdaságára.