Milyen a magyar árszínvonal: olcsón iszunk, drágán közlekedünk

Tavaly 37 ország számos értékesítési helyén történt adatgyűjtés mintegy 2500 fogyasztási cikk és szolgáltatás átlagárára vonatkozóan. Ez alapján azt lehet mondani, hogy meglehetősen nagy, közel 30 százalékos a szórás a háztartások fogyasztási kiadásainak árszínvonalában - derül ki a KSH - Eurostat adatain alapuló - kiadványából.

Kifejezetten magas az árszínvonal az északi, és nyugati országokban, szemben például a balkáni országokkal: az EU 27 tagország átlagánál mintegy 42 százalékkal magasabb például Dániában a vizsgált termékek ára, míg a macedón árszínvonal 53 százalékkal elmarad az EU-s átlagtól.

Hazánk viszonylag olcsónak számít: árszínvonalunk az EU-s áltag 70 százalékának felel meg, ezzel a 27 tagországot tekintve a hatodik legolcsóbbak vagyunk.

Az említett mintegy 2500 fogyasztási cikk, melyek árait megfigyelték, az alábbi ábrán látható kiadási csoportokba sorolhatók.

Az élelmiszerek és alkoholmentes italok árucsoport tekintetében hazánk árszínvonala az EU átlagának 83 százalékát éri el. Kiemelkedően drágának számít Norvégia, Dánia, Svájc, Írország, valamint Finnország. A szomszédos országok közül Csehország, Szlovákia, Románia, Bulgária viszont kifejezetten olcsónak számít, ahol az EU átlag 60-80 százalékát érik el az árak.

Jóval nagyobb a szórás szeszes italok és dohányáruk árait tekintve, melyben erősen közrejátszanak az országonként eltérő adók. Itt is Norvégia vezeti a listát, ahol több mint kétszeres az árszínvonal az átlaghoz képest, de Írország és Nagy-Britannia is erősen ráver az átlagra. Hazánk ebben a kategóriában a kilencedig legolcsóbb országnak számít, többek között Montenegróban, Romániában és Bulgária azonban még nálunk is kevésbé "bünteti" a legális drogok fogyasztóit.

A ruházat és lábbeli árucsoportban ezzel szemben jóval kisebb az eltérés az egyes országok árai között: még a legdrágábbnak számító Norvégia árai is csak 20 százalékkal haladják meg az EU-átlagot. Ami meglepő, hogy Nagy-Britannia, Írország és Franciaország ebben a kategóriában a 10 legolcsóbb ország közé tartozik, míg hazánk a tizenegyedik.

A bútorok, lakberendezési cikkek és lakástextíliák, a közlekedési és szállítási szolgáltatások, valamint a villamos energia, gáz és egyéb tüzelőanyagok árucsoportokban hazánk az országok középső harmadába tartozott tavaly.

Kifejezetten drágák itthon azonban a közlekedési eszközök, pontosabban a személyi használatú járművek, a hazai árak ugyanis az EU-27 átlagánál is magasabbak, meglepő módon Nagy-Britannia, illetve Svédország az olcsó országok közé tartoznak.

A háztartási elektronikai cikkek csoportjában meglehetősen kicsi volt a szórás, a legdrágább országok közé Málta, Albánia, Dánia, Norvégia és Ciprus tartoztak, míg Nagy-Britannia a legolcsóbbnak. Hazánk árszínvonala Hollandiáéval és Svédországéval azonos.

A távközlési és postai szolgáltatások árszínvonala tekintetében egészen más sorrend alakult ki az országok között, mint a többi árucsoportnál. A legdrágábbnak Spanyolország bizonyult, ahol az EU-átlagnál 25 százalékkal drágábbak a postai szolgáltatások, de meglepő módon Szlovákia, és Csehország is az átlagnál drágább. Hazánk, Törökországgal együtt a nyolcadik a rangsorban.

Relatíve a legolcsóbb termék, illetve szolgáltatás hazánkban a vendéglátás és szálláshely-szolgáltatás, amely az EU átlagához képest mindössze 67 százalékos árszínvonalat képvisel. Csehország és Szlovákia azonban még nálunk is olcsóbb, csakúgy mint a balkáni országok, ahol az EU átlag felét sem érik el az árak. Meglepő módon Portugáliában olcsóbbak a szállások, mint Horvátországban, vagy Törökországban, Olaszország és Ciprus azonban az átlagosnál drágább országok közé tartoznak.

Az elmúlt tíz évben, az árszínvonalat tekintve egyre inkább kezdünk felzárkózni az EU átlaghoz. Különösen nagy ugrás következett be villamos energia, gáz és egyéb tüzelőanyagok árában 2006 után. Tíz éves távlatban azonban a ruházati termékek árai nőttek a legnagyobb mértékben, közel 32 százalékponttal.