Legyünk passzívak, és még a rezsin is spórolunk!

Mitől passzív egy ház?

Elsősorban attól, hogy nem igényel hagyományos fűtést, ehelyett a kívánt hőmérséklet eléréséhez szükséges viszonylag alacsony hőmennyiséget főleg a napsugárzásból, illetve az épületben tartózkodó személyek és műszaki berendezések által kisugárzott hőből fedezi.

Ehhez az kell, hogy létrehozzunk egy kitűnően szigetelt, szinte légmentesen záródó épületet, ahol az ablakokat azonban szinte soha nem nyitjuk ki, máskülönben a megtermelt hő kiszökken. Helyette mesterséges úton szellőztetünk, vagyis ventillátorok szívják be a levegőt, méghozzá úgy, hogy közben a kiáramló levegő hőtartalmát is újrahasznosítjuk.

A "légmentesen záródó" épülethez persze kiváló szigetelés szükséges, továbbá az is, hogy semmilyen nyíláson, résen keresztül ne távozzon a levegő, hiszen akkor tulajdonképpen az utcát fűtenénk, mint ahogy sok lakás esetében ezt is tesszük.

Ezek a szükséges feltételek tehát ahhoz, hogy az alternatív módon nyert hő a lakásban maradjon. De honnan is jön ez a hőtartalom? A legtöbb passzívház esetében a ventillátorok által beszívott levegőt 2 méterrel a föld alatt vezetik be a lakásba, így az átveszi a talaj hőmérsékletét, ami télen-nyáron szinte azonos hőmérsékletű. Az így beáramló levegő télen tehát jóval melegebb, nyáron pedig hűvösebb a kintinél. Továbbá a kiáramló levegő hőtartalmát is "felfoghatjuk", méghozzá egy hőcserélővel.

Ennek a módszernek az az előnye is megvan, hogy ha a ventillátorba szűrőt helyezünk, akár a polleneket is meg tudjuk szűrni, így az allergia kialakulásának, esélye, illetve a tünetek csökkenthetők.

Természetesen sokhelyeütt napkollektorokat is használnak fűtés, és melegvíz előállítására, utóbbit pedig akár geotermikus hőszivattyúk segítségével is nyerhetünk, amely mintegy 80 méteres mélységből nyer hőt a földből. A melegvizet geotermikus hőszivattyú állítja elő - a méretes szerkentyű ebben az esetben két 80 méteres szonda segítségével nyer hőt a földből.

A passzív házak építésekor általában a vízfelhasználás csökkentésére is gondolnak, méghozzá úgy, hogy egy külön szennyvízcsatornát, egy biológiai tisztító is építenek, ahova a wc-ből, a konyhából és a mosógépből származó víz kerül. Ott a baktériumok ezeket lebontják, és az így nyert vizet például öntözésre lehet használni.. Szintén máshova folyik a mosdásra használt víz, ahol azt megszűrik, megtisztítják, majd az ismét használhatóvá válik wc-öblítésre, vagy mosásra.

Mindezek kiépítése természetesen nem olcsó, azonban az évek alatt megspórolt rezsi miatt megtérülnek. Egy szellőztetőgép beszerzése, beépítése, ventillátorokkal, szűrőkkel, vezérlőkkel együtt meghaladja az egy millió forintot. A falba vezetett légtechnikai rendszer szintén hasonló tételt jelent. A talajhőcsereléshez szintén szükség van rengeteg földmunkára, csövekre és légbeszívókra, amelynek beszerzése és beüzemelése szintén megközelíti a 800 ezer - egy millió forintot is akár, és akkor még a napkollektorokról, melegvíztartályokról még nem is beszéltünk.

Nyilván a felsorolt alternatív fűtési, vízgazdálkodási rendszerek külön-külön is használhatók, ha például szellőztetőgépet használunk, talajhőcsere nélkül, akkor is spórolunk az energián, igaz ekkor az elektromos fogyasztás magasabb lehet.

Az energiatakarékosságon, és annak pénztárcakímélő mivoltán túl a passzív házaknak megvan azon előnyük is, hogy rendkívül környezetkímélők. Becslések szerint az EU széndioxid-kibocsátásának 40 százalékáért az épületek a felelősek, ezért a kormányok mindinkább a lakossághoz fordulnak, különféle környezetkímélő építési projektek támogatásával, hogy a 2050-re kitűzött cél, vagyis a CO2 kibocsátás 60-80 százalékos csökkentése elérhető legyen.

Nagy-Britanniában a kormány például támogatja a fenntartható házak építését, méghozzá azzal a céllal, hogy 2016-ig minden új építésű ház megújuló energiákat használjon.