Hol is vannak a pofátlan végkielégítések? A számok mást mutatnak

Összesen 22 milliárd 225 millió forint különadó folyhatott volna be a költségvetésbe, ha az Alkotmánybíróság (Ab) nem semmisítette volna meg az adó visszamenőleges hatályát - közölte a Pénzcentrum.hu többszöri megkeresésére, és az adatvédelmi biztosnak korábbi cikkünkben közzétett véleménye nyomán az adóhatóság. Összesen 9916 főnek kellett volna átlagosan 2 millió 241 ezer forint különadót fizetnie.

A kormány mindössze 1 milliárd forint bevételt irányzott elő ebből az adónemből. Ennek három oka lehet. Az egyik, hogy az adó bevezetését semmiféle hatástanulmány nem előzte meg, a hasukra csaptak a nemzetgazdasági minisztérium munkatársai a tervezéskor. A másik, hogy a kormány eleve tartott attól, hogy az Ab megsemmisíti a visszamenőleges adóztatást. A harmadik, hogy szabadon akartak gazdálkodni a költségvetésben fel nem címkézett tízmilliárdokkal.

Kiderült, mit titkol annyira az adóhatóság - KATTINTS!

És jött a feketeleves

Az Alkotmánybíróság május 6-án egyöntetűen úgy döntött: nem lehet visszamenőlegesen növelni az adóterhet. Mindemellett azt is hangsúlyozta, hogy a 2010. január

1-jét követően megszerzett jövedelmekre ki lehet vetni az adót. Az Országgyűlés ennek megfelelően május 9-én módosította a törvényt (amit a rohamvágtában lefolytatott parlamenti vita és szavazás ellenére a mai napig nem hirdettek ki a Magyar Közlönyben - a szerk.).

A NAV tájékoztatása szerint a tavalyi évről 286 munkáltató küldött adatokat különadó-fizetéssel terhelt jövedelmekről. Ezek tanúsága szerint a vizsgált időszakban 1331 magánszemély összesen 5,2 milliárd forint különadó alapot képező bevételben részesült. Az adatszolgáltatások alapján összesen 3 milliárd forint különadó bevétel kalkulálható - közölte a NAV. A kétmilliárdos különbözet abból adódhat, hogy a fizetendő adót csökkenti a korábban már levont személyi jövedelemadó, valamint a nyugdíj-, illetve az egészségbiztosítási járulék - magyarázta kérdésünkre Angyal József okleveles adószakértő.

Az adóhatóság megjegyzi, hogy a keletkező különadó bevétel összege módosulhat. Az érintett időszakra eső adókötelezettség és befizetés tényleges összege csak a magánszemélyek 1053K bevallásaiban fog jelentkezni.

Az adószakértő szerint különösen igaz ez azoknál a magánszemélyeknél, akiket ugyan 2010-ben küldtek el, de már 2009-ben megkezdték a felmondási idejüket, és már abban az évben is kaptak a felmentéssel összefüggő juttatást. Arra viszont az Ab döntése nyomán nem lehet adót kivetni. A munkáltatók viszont összevonták a két év kifizetéseit, és úgy állapították meg a különadó alapját. Most viszont a 2009-ben kapott juttatásokat le kell vonni. Anélkül pedig már nem biztos, hogy a 2010. évi kifizetés meghaladja a 3,5 millió (polgármestereknél, állami vállalatok vezető tisztségviselőinél a 2 millió) forintot, így különadót sem kell fizetnie az adott munkavállalónak.

Hányan lehetnek a "pofátlanok"?

A kormánytagok részéről többször elhangzott, hogy azért találták ki a 98 százalékos különadót, hogy a pofátlan, több tízmillió forintos végkielégítéseket megsarcolják. Konkrét összeget azonban egyszer sem jelöltek meg, hogy mit értenek "pofátlan" alatt.
A 2010. évi kifizetések után átlagosan 2 millió 254 ezer forintot kell 1331 érintett magánszemélynek befizetnie. Ebből ránézésre látszik, hogy nem a "pofátlan" végkielégítések vannak többségben.

Nézzünk egy egyszerű számítást! Tételezzük fel, hogy az a végkielégítés "pofátlan", amely után 10 millió forint különadót kell fizetni, még a tavaly lerótt szja és tb-járulék levonása után is. Az átlagosan 2,25 millió forintos kötelezettség például úgy jön ki, hogy egy 10 milliós mellett hat 1 milliós van. Ugyanezt az arányt alkalmazva 1331 magánszemély esetén 190 tízmilliós adó megfizetésére kötelezett mellett 1141-en vannak, akiknek egymilliót kellene fizetniük. Minél nagyobb összeget nevezünk "pofátlannak", annál több egymilliós áll velük szemben. Mindebből jól látszik, hogy jelentős többségben vannak azok a közszolgák, állami társaságok munkatársai, akik csak a törvényben meghatározott jussukat kapták meg az elbocsátásukkor.

A köztársasági elnök is rábólintott

Négynapos csúszással aláírta az Országgyűlésben hétfőn rohamvágtában elfogadott új törvénymódosítást Schmitt Pál köztársasági elnök - derül ki az 51. számú Magyar Közlöny tartalomjegyzékéből. Ezek szerint a parlamenti többség harmadszorra is felvállalja a harcot azokkal, akik szerint az új törvény is szembemegy az alkotmányossági szabályokkal. Mint azt a Pénzcentrum elsőként megírta, a Pedagógusok Szakszervezete biztosan újra az Alkotmánybírósághoz fordul.

Mindenképpen visszamenőleges hatályú a különadóztatás a 2010. év azon időszakára, mielőtt első ízben - július 22-én - elfogadta a parlament az extra közteherre vonatkozó szabályokat - véli Szüdi János, a PSZ szakértője. Az első félévi elbocsátásokkor ugyanis még egyáltalán nem lehetett tudni, hogy a kapott kifizetések után ilyen hatalmas mértékű adót kell fizetni. A szakértő szerint ezért a visszamenőlegességet illetően ez alapján szét kell választani a tavalyi évet.