Pénzcentrum • 2026. március 18. 17:46
Egyre részletesebben rajzolódik ki az iráni atomprogram körüli amerikai–iráni tárgyalások kudarca és az azt követő háború háttere. Az Ománban, majd Genfben zajló egyeztetéseken az amerikai felet Steve Witkoff különmegbízott és Jared Kushner, Donald Trump veje képviselte. Tárgyalási stílusukat egy öböl menti diplomata egyenesen úgy jellemezte: "izrael eszközei voltak, akik arra törekedtek, hogy az amerikai elnököt háborúba kényszerítsék, amelyből ő most kétségbeesetten próbál kiutat találni" - számolt be róla a The Guardian.
A diplomata szerint Witkoff regionális szakértelme erősen megkérdőjelezhető volt. Egy interjúban például "Hormuzi-öbölnek" nevezte a Hormuzi-szorost, és az iráni atomprogrammal kapcsolatos ismereteit maga is hiányosnak minősítette, ennek ellenére a tavalyi öt tárgyalási fordulón is alig jegyzetelt. Ezekre csak egy keményvonalas publicistát, Michael Antont vitte magával, aki semmilyen szaktudással nem rendelkezett az iráni atomkérdésben.
Amikor februárban Maszkatban folytatódtak az egyeztetések, a bennfentesek szerint Witkoff súlyos protokollt sértett. Kísérőjeként teljes katonai egyenruhában jelent meg Brad Cooper tengernagy, az Egyesült Államok közel-keleti erőinek parancsnoka. Az ománi házigazdák ezek után udvariasan megkérték a főtisztet, hogy hagyja el a tárgyalótermet. Witkoff ráadásul az egyik alkalommal mindössze három és fél órát szánt az iráni delegációra, mivel aznap még Ukrajnával is egyeztetnie kellett.
A genfi zárófordulón már körvonalazódott a megoldás
A megbeszélések genfi zárófordulója után ennek ellenére lassan kirajzolódott az iráni ajánlat pontos tartalma. A részleteket ismerő brit illetékesek jó alapnak tartották a javaslatot, részben azért, mert a 2015-ös atomalkuval ellentétben nem tartalmazott lejárati korlátozásokat. Irán beleegyezett volna a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) teljes körű felügyeletének visszaállításába. Emellett a 60 százalékra dúsított, mintegy 440 kilogrammos uránkészletét hígítással semlegesítette volna, ami egy gyakorlatilag visszafordíthatatlan folyamat.
A legnagyobb akadályt az jelentette, hogy Teherán ragaszkodott az urándúsításhoz való jogához a jövőbeli nukleáris programja számára. Ezt 30 centrifugával valósították volna meg, ami a jelenleginél egyébként kevesebbet jelent. Az utolsó tárgyalási napon Irán 3-5 éves moratóriumot ajánlott a dúsítás szüneteltetésére, így ez a szünet túlnyúlt volna Trump elnöki ciklusán. Witkoff azonban az ebédszünet és egy telefonhívás után hirtelen tíz évet követelt, miközben a szankciók nyolcvan százalékának feloldásáról már korábban megállapodtak. Omán szerint még legalább három hónapra lett volna szükség a részletek kidolgozásához. Az ománi külügyminiszter a genfi tárgyalások végén már nyilvánvalónak látta a közelgő háborút. Azonnal Washingtonba sietett, hogy elmagyarázza, milyen közel álltak a felek a diplomáciai áttöréshez.
Öböl menti diplomaták szerint Witkoff és Kushner tudatosan vagy tudatlanságból, de nem közvetítette hűen Trumpnak a tárgyalások valós előrehaladását, de az amerikai elnök sem érdeklődött behatóbban a téma iránt. Egy korábbi alkalommal például, amikor megpróbálták az elnököt tájékoztatni az egyeztetések állásáról, ő a beszélgetést gyorsan az egyik kedvenc témájára, a cipőkre terelte. Mindössze két nappal a genfi forduló lezárulta után pedig meg is kezdődött az amerikai–izraeli támadás Irán ellen.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Irán nem hozta nyilvánosságra az ajánlatát
A helyzet eszkalálódásában Irán felelőssége is látható, hiszen mindmáig nem tette közzé hétoldalas írásbeli ajánlatát az új megállapodásra (beleértve a Witkoffnak a genfi tárgyalások utolsó fordulóján bemutatott mellékletet), hiába sürgették erre. Kelsey Davenport, a Fegyverzetellenőrzési Szövetség atomsorompó-ügyi igazgatója szerint érthető volt, hogy Irán nem akarta írásban is átadni a tárgyalási pozícióját rögzítő dokumentumot.
Teherán tartott Trump korábbi gyakorlatától, hiszen az elnök előszeretettel oszt meg bizalmas anyagokat a Truth Social nevű közösségi platformon. Katariina Simonen, a finn Nemzetvédelmi Egyetem docense eközben azt emelte ki, hogy a megállapodás lehetővé tette volna a NAÜ visszatérését Iránba. Ez a lépés számos nyitott kérdést megoldhatott volna, a Trump-adminisztráció azonban egyáltalán nem volt fogékony a fegyverzetellenőrzési szakértők tanácsaira.