Volt adószám, nincs adószám - elég egy apró hiba

Az adószám felfüggesztésének nevezett új szankcióval igyekszik szeptembertől kiszűrni a fantomcégeket az adóhatóság. Ennek ideje alatt az adózó nem gyakorolhatja áfalevonási jogát, s miután a felfüggesztés tényét rögzítik a cégjegyzékben is, az valószínűleg kihat más adózók áfa-visszaigénylésére is - írja a Világgazdaság.

A felfüggesztés négy okból következhet be. Az első, amikor a postai úton küldött hivatalos irat "a címzett ismeretlen" jelzéssel érkezik vissza a feladóhoz, feltéve, hogy két, egymást követően küldött iratról van szó. Érdemes tehát éberen figyelni a postaforgalmat, mert a törvény nem részletezi, hogy bármely feladóról vagy csak az adóhatóságról van-e szó.

A második eset, amikor az adózó székhelyén végzett helyszíni ellenőrzés alapján az adóhatóság hitelt érdemlően tudomást szerez arról, hogy az alany nem található a székhelyén. Lakásban működő betéti és egyéb társaságok esetén tehát érdemes a szomszédokat is értesíteni arról, hogy a cég valóban ott működik, mert ha a helyszíni ellenőrzés idején történetesen senki nincs otthon, és a szomszédok sem tudnak érdemi felvilágosítással szolgálni, ezt könnyen az adószám bánhatja.

A harmadik eset már inkább visszavezethető az adózó mulasztására. Ha ugyanis a szervezeti képviselőjét nem jelenti be az APEH-hez, ezzel önmagában okozhatja az adószám felfüggesztését. A szervezeti képviselő az adott céget a társasági jog szabályai szerint megalkotott létesítő okiratban meghatározott képviselőt jelenti, aki lehet az üzletvezető, az ügyvezető, az igazgatóság tagja vagy éppen egy képviseleti joggal felruházott munkavállaló. Az ő nevüket és lakcímüket, továbbá ezek megváltozását be kell jelenteni.

Önálló felfüggesztési eset, ha az ellenőrzés során a hatóság arról szerez "hitelt érdemlően" tudomást, hogy az adózónak egyáltalán nincs képviselője (például azért, mert az előző ügyvezető megbízatása bármely okból megszűnt, s a társaság nem választott újat), vagy az illető képviselő nem valós személy, illetve a megadott elérhetőségi helyeken nem lelhető fel.

Ebben a négy esetben az adóhatóságnak nincs mérlegelési lehetősége, ha tehát a feltételek bármelyike fennáll, köteles határozattal felfüggeszteni az adószámot.

A határozat természetesen fellebbezéssel támadható, s azt a felettes adóhatóságnak 15 napon belül kell elbírálnia. Ha azonban a határozat jogerőre emelkedik, akkor az APEH mindenekelőtt megkeresi a cégbíróságot (egyéni vállalkozók esetén a jegyzőt, más esetben az adózó nyilvántartását végző egyéb szervet), hogy a nyilvántartásba jegyezze be a felfüggesztés tényét és kezdő időpontját, sőt kezdeményezi a cégbíróságnál a törvényességi felügyeleti eljárás megindítását, amelynek a végső következménye a cég megszűntnek nyilvánítása lehet.

Véglegesen elveszti az áfalevonási jogot viszont az az alany, amelynek az adószámát a hatóság törli. Az adószám törlésére akkor kerülhet sor, ha a felfüggesztésről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított 90 napon belül az adózó nem kéri a szankció megszüntetését (és ezt az adóhatóság hivatalból sem tette meg). A határidő elmulasztása miatt igazolási kérelmet nem lehet előterjeszteni, a törlésről szóló határozat azonban az általános szabályok szerint megfellebbezhető. Fontos, hogy a felfüggesztés megszüntetése iránti kérelmet csak olyan adózó terjeszthet elő, amely egyébként nem áll felszámolás vagy végelszámolás alatt. A felfüggesztés tényét, majd pedig az adószám törlését a cégbíróság köteles bejegyezni a cégjegyzékbe, sőt az ezzel kapcsolatos információk az adóhatóság honlapján is elérhetők lesznek. E körülménynek a következők miatt van jelentősége.