Holnemvolt tábla szedi áldozatait a fővárosban: sorra akadnak fent rajta az autósok

Egy egészen abszurd szituációról küldött fényképet a Pénzcentrum egyik olvasója: egy fővárosi utcában valami miatt egy szakaszra parkolási tilalmat hirdettek. Ki is tették a megfelelő táblát, rajta egy papírral, hogy mettől meddig nem lehet ott parkolni, egy kiegészítő tábla pedig arra figyelmeztet, hogy aki mégis így tesz, annak elvontatják a kocsiját - megerősítés képpen egy szalagot is kifeszítettek a kérdéses szakaszon. Igen ám, de mindezt úgy, hogy a területen már autók parkoltak. A fotót 22-én, a kiírt parkolási tilalom kezdete után lőtte olvasónk, tehát nem túl valószínű, hogy egyszerre négy-öt autós is megszegte azt. Sokkal életszerűbb a másik verzió, és a beküldő szerint is utólag tették ki a táblát, húzták ki a szalagot, rá az autókra.

Arról nem tudunk, hogy elvontatták-e a kocsikat, vagy megbüntették volna őket. Pető Attila szerint gyanítható, hogy a jelzéseket nem szabályosan helyezték ki. A Kreszprofesszorként is ismert szakértő a Pénzcentrum megkeresésére elmondta, hogy a KRESZ mellett számos más rendelet is van, amit a közút kezelőjének be kell tartania:

A hivatkozott 83/2004-es GKM rendelet pedig kimondja, hogy a tábla alsó élének legalább 1,5 méter magasan kell lennie, a felső pedig maximum 4,1 méter magasan lehet. Tehát a képen látható tiltótábla már ennél a résznél megbukott. hiszen már szemre sincs meg a másfél méter. A vonatkozó szabályokat ugyanis nem véletlenül találták ki: ebben a magassági sávban vélhetően mindenki észreveszi, meglátja a táblákat.

- magyarázta a Kreszprofesszor, aki szerint ha a fenti szituációban mégis büntetést kaptak az autósok, akkor hivatkozhatnak arra a jogi eljárásban, hogy oké, ott volt a tábla, de más is felel azért, hogy az jogszerűen legyen kihelyezve.

- példálózott Pető Attila. Hozzátette, a közterület kezelőjének joga van bármikor átformálni a közlekedési rendet, és ha korrekt, akkor kiteszi a vontatkozó táblát, hogy a forgalmi rend megváltozott, de ez nem kötelező.

- fogalmazott a Kreszprofesszor.

Így tilthatod meg, hogy a házad, üzleted elé parkoljanak

Gyakran látni, főképpen a fővárosban, hogy egyes üzletek előtt külön parkolóhely van kijelölve, kifejezetten a vásárlók, vagy az áruszállítók részére. Szélsőséges esetekben egyesek székekkel, vagy más tárgyakkal foglalják be maguknak a helyet. Ennek kapcsán Pető Attila kijelentette: egyféleképpen lehet jogszerűen megtiltani, hogy akárki odaparkoljon a bolthoz.

Helyfoglalás céljából semmilyen tárgyat nem lehet a közterületre kitenni, csak a hivatalos szervek intézkedhetnek a kijelölt rakodóhelyről, illetve azt útburkolati jelekkel is meg lehet erősíteni.

A magánházaknál is ugyanaz a helyzet: csak a közterület kezelője intézkedhet, más nem tehet ki olyan táblát, hogy megállni tilos, "kivéve ittlakók".

- magyarázta a szakértő, aki szerint az ilyen ad-hoc jelleggel kitett "táblákért" egészen biztosan nem fogják megbüntetni az autósokat.

Mi történik, ha elvontatják az autót?

A megállási, várakozási szabályokat az ország területén egységesen a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet - közismertebb nevén a KRESZ - szabályozza. Az önkormányzatok a zöldterületük védelmében, illetve a behajtási, várakozási övezetek tekintetében hozhatnak rendeletet. Az autók elszállításáról a rendelet azt írja , hogy a rendőrség, a közterület felügyelet, a közút kezelője - az üzemben tartó értesítése mellett és költségére - elszállítással eltávolíthatja azt a járművet, amely a megállást vagy várakozást tiltó jelzőtábla hatálya alá eső területen szabálytalanul várakozik, vagy a megállási tilalom megszegésével, vagy a rendelkezésekben meghatározott megállási feltételek figyelmen kívül hagyásával szabálytalanul várakozik. Emellett azt is elviszik, aki a kijelölt rakodóhelyen szabálytalanul tartózkodik, vagy a mozgáskorlátozottak gépkocsijai részére fenntartott, jelzőtáblával vagy útburkolati jellel megjelölt várakozóhelyen jogosulatlanul várakozik.

Amennyiben elvitték az autódat, érdemes az illetékes közterület kezelőjénél érdeklődni. Az elszállítás és a tárolás költségei az elszállított autó tulajdonosát terhelik, amelyet az 55/2009 IRM. rendelet határoz meg. Az elszállítás költsége személygépjármű esetén húszezer forint, míg tehergépjármű esetén hatvanezer forint. Elszállítás esetén a jármű tárolásának és őrzésének költsége naponta 1200 forint.

Ezeken az elszállítási díjakon felül az elkövetett jogsértésért pénzbírságot szabnak ki, vagy eljárást kezdeményezhet az eljáró közterület-felügyelő.