Fix tranzitútvonalon viszik külföldre a magyar melósokat: luxusfizetés várja őket

Nem csak a kint dolgozók, de az itthon maradt magyarok egy része is nagyot kaszál a németországi munkavállaláson: ugyanis egyre többen építenek arra vállalkozást, hogy valóságos "menetrendszerinti járatokat" üzemeltetnek Németország és Magyarország között. A szisztéma egyszerű, bizonyos időközönként a vállalkozók útnak indulnak a kisbuszaikkal, és aki jelentkezik az útra, azt felveszik, majd pedig kiteszik a megadott címen. A legtöbben szimpla csomagszállítást nem vállalnak - pedig erre is lenne igény -, mondván "nem vagyok én postás", de sokan már a háziállatokat is elviszik a gazdival Németországba. A dolog visszafelé is ugyanígy működik: kintről Magyarország felé is felveszik a jelentkezőket.

EZ IS ÉRDEKELHET

Magyarok ezrei vándoroltak ki ősszel: a gigafizetés, tuti meló várja őket

Rengetegen keltek útra, és vállaltak munkát külföldön 2018 őszén. Ebben több mindennek is szerepe lehet: elindult a síszezon, és most igen kedvező feltételekkel lehet például Ausztriában vendéglátózni. Mások pedig a Brexit miatt iparkodnak az Egyesült Királyságba, igyekeznek kihasználni, hogy még szabadon lehet munkát vállalni a briteknél. Ugyanakkor, bár jelen állás szerint a kilépés előtt is kint dolgozó EU-s polgárok maradhatnak, rengeteg dolgozni vágyó magyart zavar a folyamat körüli bizonytalanság.

A németországi magánjáratok jellemzően az ország keleti feléből - Debrecenből például - indulnak, és minden olyan nagyvárosnál megállnak, amelyek az autópálya mellett találhatók. A kiindulási pont nem lehet véletlen, hiszen a keleti országrészből egyre többen kezdenek új életet valahol külföldön. Az ok eléggé nyilvánvaló: a munkanélküliség és a nagyon alacsony fizetések. Korábban kiderült, hogy a legtöbb álláskereső Északkelet-Magyarországon van. A pályakezdőknél még nagyobbak a különbségek: az első munkájukra hiába váró álláskeresők fele az észak-magyarországi vagy az észak-alföldi régióban él, ötödük Borsod-Abaúj-Zemplén megyében.

EZ IS ÉRDEKELHET

Kettészakadt az ország: súlyos, hány embernek nincs állása északkeleten

Elképesztő különbségek vannak munkanélküliség tekintetében az ország északkeleti és nyugati fele között. Emellett az is kiderült, hogy legfőképpen a csak általános iskolát végzettek keresnek állást.

Emellett az is kiderült, hogy hatalmasra hízott a szakadék a legnagyobb és a legalacsonyabb átlagos nettó fizetést regisztráló megyék között. Tavaly például a legmagasabb fizetést regisztráló Budapesten 275 273 forint volt az átlagosan hazavitt összeg, míg például Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében153 451 forintot vihettek haza a dolgozók átlagosan.

"Jobb, mint a vonat"

Összességében vasúton olcsóbb lenne elmenni Németországba, Frankfurtig például átlagosan 25-30 ezer forintért visznek a kisbuszosok, míg a MÁV honlapján azt találtuk, hogy már nagyjából 15 ezer forintért kaphatóak menetjegyek a városba.

- mesélte a Pénzcentrumnak Enikő, aki 2012 óta dolgozik Németországban, és gyakorta utazik magánkisbusszal.

- mondta a lány, aki szerint rengeteg kint élő, dolgozó magyar veszi igénybe ezt a szolgáltatást, pontosan a kényelem miat. Emellett volt olyan ismerőse is, aki a szüleit fizette be egy kisbuszozásra, hogy meg tudják őt látogatni Münchenben. "Emlékszem, azért nem akartak kimenni, mert nem volt szívük otthon hagyni egyedül a kutyájukat, akit viszont a vonatúttal és az átszállásokkal nem akartak kínozni, saját kocsijuk pedig nincsen. Végül a srác talált egy olyan kisbuszost, aki a kutyát is bevállalta, semmi gond nem volt, és mindenki épségben hazaért."

EZ IS ÉRDEKELHET

Így menekülnek a magyar devizahitelesek: tényleg nem megy utánuk a végrehajtó?

Egy mukaközvetítő cégnél például a jelentkező java része a bedőlt hitel miatt vállalna munkát külföldön. A Pénzcentrum utánajárt, hogy valóban meg lehet-e kerülni a végrehajtót, ha külföldre költözik az adós.

Rengetegen jönnek-mennek

- mondta az egyik fuvarozással foglalkozó vállalkozó, akit megkerestünk. Szerinte ameddig "generációk hagyják el ezt az országot", addig lesz is jövő a bizniszben. Az embereket ugyanis hajtja a honvágy, és a kényelem miatt szerinte is megéri kifizetni azt a felárat, amit a kisbuszosok kérnek mondjuk a vonathoz képest. A fuvaros szerint a legtöbbször telt házzal indul útnak a 10 fős busszal, az utasok általában Németországban dolgozó magyarok, akik oda-vissza foglalnak helyet. Arról nem akart beszélni, mennyit lehet keresni a biznisszel, de leszögezte: megéri. Főleg úgy, hogy korábban egy állami cégnél dolgozott buszvezetőként.

Amikor arról érdeklődtünk, mi alapján állították össze a "menetrendet", a vállalkozó azt mondta, "erre volt igény". Rengetegen dolgoznak Németországban, és jellemzően így, kisbusszal járnak haza, ő pedig lényegében oda megy, ahová hívják. Egyelőre az alábbi városokban áll meg Ausztriában és Németországban, de ha változik a közönség igénye, akkor más városokat is beemel:

• Bécs
• Linz
• Passau
• Regensburg
• München
• Nürnberg
• Würzburg
• Frankfurt

Szerinte az a különbség köztük és a vasút között, hogy ők rugalmasak:

Ugyanakkor mint minden üzletág, ez is kezd felhígulni, a fuvaros szerint ma már "szinte mindenki ezt csinálja, aki el tud vezetni egy Transportert", rengetegen vágtak bele az üzletbe. Való igaz, a németországi magyarok weboldalán például már több mint 30 oldalon sorakoznak azok, akik fuvart kínálnak Németországból Magyarországra, jellemzően kisbusszal, és jellemzően "menetrend szerinti járatokkal."

Piac, az van

Bár arról pontos információ nincs, hogy hány magyar dolgozik Németországban, a a KSH szeptember-novemberi adatai szerint honfitársaink megint nyakukba vették a világot: nagyjából 3900-al többen vallották magukat "külföldi telephelyen dolgozónak", mint a hivatal előző adatközlésekor. 2018 elejéhez képest egyébként több mint 14 ezer fős volt az emelkedés, összességében pedig több mint 110 ezer magyar dolgozik külföldön.

Vannak ennél durvább számok is: A Portfolio becslése szerint jelenleg 600 ezernél is több magyar élhet jelenleg az Európai Unióban, ugyanakkor augusztusi cikkükben megjegyzik, azok, akik illegálisan dolgoznak külföldön, semmilyen hivatalos statisztikában nem jelennek meg, és arról sincs pontos adat, hányan ingáznak. Márpedig sokan vannak, akik valamely környező országban vállalnak állást, miközben Magyarországon élnek.

Az Eurostat adatai szerint egyébként 2017-ben a magyar munkaképes lakosság (a 20-64 éves korcsoport) kicsit több mint 5 százaléka, 339,3 ezer ember dolgozott egy másik uniós tagállamban.