Hová tart a magyar gépjárműipar?

Lepsényi István, a Magyar Gépjármű Szövetség (MGSZ) elnökségének tagja szerint a magyar gépjárműipar nyugat-európai piactól való erős függése, valamint az új autók iránti keresletnek - elsősorban a haszonjármű területen bekövetkezett - történelmileg páratlanul magas visszaesése is jelentős terhet rótt a Magyarországon tevékenykedő gyártókra és beszállítókra.

Az MGSZ véleménye szerint a magyar gépjárműipar számára a kilátások (legalábbis középtávon) pozitívak. Ugyanúgy mint a BRIC-országokban (Brazília, Oroszország, India, Kína), a közép- és kelet-európai régióban is jelentős felzárkózás szükséges a gépjárműkészlet motorizációja és modernizálása terén. A kereslet kezdetben lassan fog növekedni, de néhány év elteltével az értékesített új járművek száma újra el fogja érni a gazdasági válság előtti szintet.

A magyar gépjárműiparnak azonban pozitívak a kilátásai egyrészt a régióban való központi elhelyezkedése, valamint a jó színvonalú és folyamatosan fejlődő infrastruktúra miatt, de további pozitív tényező a gépjárműgyártás hosszú időre visszatekintő hagyománya, amelynek köszönhetően Magyarország nemzetközi összehasonlításban jól képzett szakemberekkel rendelkezik.

Ugyanakkor a vállalatokra még jelentős erőfeszítések várnak. A szomszédos országokkal szembeni versenyképesség fokozásának érdekében elengedhetetlen, hogy azon hazai vállalatok, amelyek nem részei valamely nemzetközi hálózatnak, saját kutatási és fejlesztési tevékenységet fejlesszenek ki. "Szükséges a magasabb hozzáadott értéket megvalósító termelés meghonosítása és fejlesztése - az olcsó bérmunka nem jelent reális alternatívát" - emelte ki Lepsényi István a konferencián.

"A Magyar Kormány számára ismert az autóipar magyar nemzetgazdaságra gyakorolt hatása, és emiatt - éppen ezekben a gazdaságilag nehéz időkben - ezt az iparágat minden erejével támogatja" - jelentette ki Henter Ágnes, a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Ügynökség, az ITD Hungary befektetési projektek osztályának vezetője a Magyar Kormány Közúti Járműipari Akciótervének bemutatásakor. A Kormány és az ITD Hungary erőfeszítéseinek eredményei közé sorolta, hogy Magyarországnak 2008-ban a szomszédos országok erős konkurenciája ellenében is sikerült a Mercedes-Benz gyár beruházását Magyarországra hozni.

Az ITD Hungary befektetői támogatások osztálya részéről Szandrocha Kamilla az ágazat számára fontos támogató programok bemutatásakor kiemelte a gyors eljárást és a célzott támogatásokat. "Összeállítunk egy testreszabott támogatási csomagot, koordináljuk a tárgyalásokat a támogatást nyújtó szervezetekkel, valamint a hivatalokkal, és végül támogatjuk a vállalatokat a befektetésük megvalósítása során is, hogy érezzék országunk törődését."

Az épülő gyárral kapcsolatban Michael Frieß, a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. ügyvezetője elmondta: "Az első épület már a magasépítés fázisában tart, és már 2009-ben felvettük az első 40-50 munkavállalót, illetve már el is kezdtük kiképzésüket. 2010-ben további 500 munkatársat szeretnénk felvenni." Ez rendkívül nagy esély a képzett szakemberek számára, különösen azoknak, akik éppen a gazdasági válság miatt veszítették el állásaikat, említette meg Frieß úr. "A kecskeméti gyár a Mercedes stratégiailag hosszú távú befektetése, és örülünk, hogy itt vagyunk." - nyilatkozta, ezzel egyidejűleg eloszlatva az esetleges kétségeket a tekintetben, hogy a befektetés a gazdasági válság miatt egyáltalán megvalósításra kerül-e a tervek szerint.

A Mercedes Magyarország melletti döntése óta további sikerek könyvelhetők el az újabb beruházások elősegítésével kapcsolatban is. A gazdasági válság ellenére 2009-ben kereken 70 millió euró összértékű beruházás érkezett Magyarországra az ágazatból, és az ITD Hungary aktuálisan 17 autóipari projektről tárgyal, amelyek együttes értéke több mint 900 millió euró. De nemcsak a nagybefektetők kapnak támogatást: "A "Közúti Járműipari Akcióterv" azt is célul tűzte ki, hogy erősítse a beszállítók innovációs erejét kutatás-fejlesztési tevékenységeik támogatásával, továbbá hogy szükség esetén javaslatot tegyen a közép- és felsőfokú szakoktatásnak az iparág igényeihez való igazítására, valamint, hogy csökkentse a hazai vállalatok és külföldi befektetők elé állított bürokratikus akadályokat." - emelte ki Henter Ágnes. Ezen célok elérése érdekében a Kormány többek között a továbbképzési költségek 25-90%-ának megfelelő mértékű támogatást nyújt a 10 millió eurót meghaladó értékű beruházást megvalósító vállalatoknak. Kutatási-fejlesztési célt szolgáló beruházások esetében pedig már 100 millió forint beruházási értékhatártól (legfeljebb) 80%-os mértékű adókedvezmény vehető igénybe.