Kiderült az igazság III. Károly koronázásáról: erről eddig nem sokan tudtak

Megkoronázták szombaton III. Károly királyt, az Egyesült Királyság és 14 további nemzetközösségi ország uralkodóját. A királyt Justin Welby, Canterbury érseke, az anglikán egyház első számú vallási méltósága koronázta meg Szent Eduárd koronájával a londoni Westminster-apátságban, az angol-brit monarchia ősi koronázó templomában.

A 440 drágakővel és féldrágakővel ékesített, 2,3 kilogramm súlyú 22 karátos aranykoronát - amely 1661-ben, II. Károly koronázására készült, de az utolsó előtti angolszász király, a normann hódítás évében, 1066-ban elhunyt Hitvalló Eduárd emlékét őrzi - csak egyszer, a koronázás napján helyezik minden uralkodó fejére, utána visszaviszik a londoni Tower ősi erődjének kincstárába. A koronázás pillanata után Welby érsek, majd az apátságban összegyűlt 2300 meghívott vendég egyszerre kiáltotta, hogy "God Save the King" (Isten óvja a királyt!).

A koronázás után Justin Welby, majd Vilmos walesi herceg, Károly és az 1997-ben elhunyt néhai Diana hercegnő elsőszülött fia, a brit trón várományosa is hűséget esküdött az uralkodónak. Az érsek hűségesküjének hátterében az áll, hogy az anglikán egyház államegyháznak számit 1534 óta, amikor VIII. Henrik - miután kudarccal végződtek arra irányuló diplomáciai erőfeszítései, hogy a pápa semmisnek mondja ki házasságát Aragóniai Katalinnal - szakított Rómával, és külön törvények alapján saját magát tette meg az új anglikán államegyház, az Anglicana Ecclesia vezetőjévé.

VIII. Henrik megtartotta és a hivatalos uralkodói címek közé emelte a Hit védelmezője (Defender of the Faith) funkciót is, jóllehet ezt még a katolikus egyházfő adományozta neki csaknem másfél évtizeddel az egyházszakadás előtt. A mindenkori brit uralkodó a mai napig az anglikán egyház főkormányzója - vagyis világi vezetője -, és a Hit védelmezője cím birtokosa. Az ő személyes felelősségi körébe tartozik a két legfőbb anglikán vallási méltóság, a canterbury-i és a yorki érsek, valamint az anglikán egyház püspökeinek kinevezése.

III. Károly a 39. uralkodó, akit a Westminster-apátságban koronáztak meg. Az első angol király, akinek fejére a történelmi dokumentumok tanúsága szerint kétséget kizáróan itt helyezték a koronát, a normann hódító, I. Vilmos volt 1066 karácsonyán. A szombati ceremónián III. Károly feleségét, Kamillát is megkoronázták, mivel a brit monarchikus szokásjog alapján a férfi uralkodók hitvesét a királynői cím, saját korona és a felség megszólítás illeti meg.

Kamillát, az uralkodó második feleségét Mária királynő koronájával koronázta meg Welby érsek. Ez a korona 1911-ben készült V. György király felesége, Mária királynő számára. V. György és Mária gyermeke volt a jelenlegi uralkodó nagyapja, az 1952-ben elhunyt VI. György király, aki II. Erzsébet királynő, III. Károly néhai édesanyja követett a trónon.

II. Erzsébet tavaly szeptemberben, életének 97., uralkodásának 71. esztendejében hunyt el, és halálának pillanata óta Károly a brit uralkodó. III. Károly, aki novemberben tölti be 75. életévét, az angol-brit monarchia történetében a legidősebb uralkodó, akit megkoronáztak. Novák Katalin személyében hivatalban lévő magyar államfő most először vett részt brit uralkodó koronázásán.