Pénzcentrum • 2026. március 21. 13:02
Hogyan fordulhat elő, hogy valaki bőven átlag alatti fizetéssel túlfizetettnek számítson, míg más milliós bérrel is alulfizetettnek tűnjön? A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb béradatait összevetettük lapunk év eleji felmérésének eredményeivel, amely a különböző szakmák társadalmi megítélését vizsgálta. Az összehasonlítás rámutatott, hogy a viszonylag magas átlagkereset önmagában még nem jelenti azt, hogy az adott munkát a közvélemény megfelelően fizetettnek tartana. Ugyanis amikor arról alkotunk véleményt, hogy egy szakma túl- vagy alulfizetett-e, nem feltétlenül a konkrét fizetésekből indulunk ki, hanem számos más szempont befolyásolja az ítéletünket.
Magyarországon a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 705 ezer forint volt a KSH szerint 2025-ben, 9 százalékkal több, mint 2024-ben. A nettó átlagkereset meghaladta a 486 ezret havonta. A havi bruttó medián kereset pedig 564 forint volt tavaly, 9,1 százalékkal magasabb a tavalyelőtti adatnál. A különböző foglalkozások között viszont továbbra is hatalmas különbségek adódhatnak a bérezés terén, amelyeket nem mindenki tart indokoltnak.
A KSH foglalkozások szerinti bérstatisztikája minden évben sokat elárul az aktuálisan érvényes bérkülönbségekről az egyes szakmákon belül és azokon kívül is. A friss adatsorból kiderül például, hogy a helyi önkormányzatok választott vezetői havonta átlagosan bruttó 1 millió 346 ezer forintot vittek haza tavaly, egy óvodapedagógus pedig 731 ezer forintot, egy tűzoltó 639 ezer forintot. Egy szakorvos havonta bruttó 2,1 milliót keres, egy (felsőfokú képzettségű) ápoló 1 millió forintot, míg a szülész(nők) átlagosan bruttó 854 ezer forintot. Egy szociális munkás 587 ezret, a segítők és gondozók még bruttó 480 ezret sem. Egy bolti eladó átlagosan bruttó 448 ezer forintot visz haza a KSH szerint.
Már ez a néhány példa is megmutatja, milyen óriási különbségek vannak a bérek között a szakmáktól függően és még a foglalkozásokon belül is nagy eltérések mutatkozhatnak életkor, régió, nemek és más körülmények függvényében. Sokszor azonban az, hogy egy szakmát alulfizetettnek, vagy épp túlfizetettnek tartunk, egyáltalán nem függ össze azzal, az átlagkereset hogy alakul más szakmákhoz képest. Sőt, gyakran nem is tudjuk, mekkora is az adott szakmában az átlagkereset pontosan, mégis hajlunk rá, hogy túlfizetettnek ítéljük a foglalkozás űzőit - derült ki friss kutatásunkból.
A Pénzcentrum év elején készített felmérése alapján gyakran függ attól, hogy egy szakmát túlfizetettnek, vagy alulfizetettnek tartunk, hogy mennyire ítéljük a foglalkozást társadalmilag hasznosnak. A társadalmi megbecsültség kérdése pedig erős összefüggést mutat azzal, megfelelőnek tartjuk-e a bérezést az adott területen, a hasznossága enélkül aligha tehet önmagában megbecsültté egy szakmát. A kutatás legfontosabb eredményeit ebben a cikkben foglaltuk össze.
Ezt a felmérést már több éve minden év elején elvégezzük olvasóink körében, és az látszik hosszú távon, hogy a valós bérekhez, bérváltozásokhoz ritkán van köze ahhoz, alul- vagy túlfizetett a közvélekedés szerint egy szakma. Az évek során mit sem változott, hogy arányaiban a legtöbben a bankárokat és az ügyvédeket tartják túlfizetettnek, míg a legtöbben az ápoló hivatásról tartják úgy, hogy alulfizetett. Érdekes, hogy ezen az utóbbi évek több lépésben történt bérrendezése sem tudott javítani. Miközben a tanárokat éveről évre kevesebben tartják alulfizetettnek, amelyhez bizonyára hozzájárult a nagydobra vert pedagógusbér-emelés.
A postások 2026-ban a harmadik helyen állnak "alulfizetettségi versenyben", amihez a szerény bérezésen túl köze lehetett annak, hogy a hírekben gyakran esett szó postabezárásokról az utóbbi években, és 2024-ben a postai dolgozók egy sztrájk keretében hívták fel a figyelmet helyzetükre. Alulfizetettség szempontjából a bolti eladók, kukások és az eddig sereghajtó bankárok esetében történt érdemi javulás a szakmák megítélésében. Legnagyobb arányban még mindig a bankárokat, ügyvédeket, önkormányzati képviselőket és marketingeseket tartják olvasóink túlfizetettnek, és a mérnökök, könyvelők, orvosok kapnak leginkább megfelelő bért szerintük.
Ennyit lehet keresni az egyes szakmákban
A KSH friss statisztikája rengeteg foglalkozás bérezésébe enged betekintést: kiderül az is, melyek azok a foglalkozások, amelyekben a legmagasabb átlagbért lehetett elérni tavaly. Bárki tájékozódhat belőle, hogy a saját foglalkozása terén mi az érvényes bruttó átlagkereset, ahogy arról is, hogy milyen különbségek adódnak az egyes korcsoportok között. Az adatbázis friss adatai alapján összegyűjtöttünk a konkrét fizetéseket azoknál a foglalkozásoknál, amelyeket a kutatásunk szerint a legtöbb válaszadó túl- vagy alulfizetettnek ítélt. Azt is megmutatjuk, mennyi volt a fizetés egy, illetve 5 éve.
Nézzük először az évek óta stabilan túlfizetettnek tartott bankárokat és jogi foglalkozásúakat. Ugyan a legmagasabb pozíciókban a bruttó átlagbérek meghaladják a milliós tételt, de egy "mezei" ügyvéd keresete, aki alkalmazottként dolgozik, még az országos átlagot sem éri el. A túlfizetettségben harmadik helyen álló képviselők közül a helyi önkormányzat vezetői is jócskán millió felett kerestek 2025-ben átlagosan, a niniszterek, államtitkárok pedig 2,5 millió forint felett is:
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A marketinges szakmáról elmondható, hogy valóban jóval az országos átlagekereset felett alakul a bérezés, ehhez képest a továbbra is túlfizetettnek tartott programozók kezdenek lemaradni. 1-1,4 milliós bruttó fizetés az átlagkereset, alig több, mint a marketing szakmában.
Alulfizetettségüket tekintve még mindig az ápolók állnak az élen az olvasók véleménye szerint, miközben az átlagkereset felsőfokú képzettséget igénylő pozíciókban már itt is eléri a milliót. A különbség azonban az, hogy amíg az ápolók a legtöbb olvasó szerint társadalmilag hasznos munkát végeznek, a marketingesekről ezt jóval kevesebben állítják. Ezért lehet, hogy hasonló bérszint esetén is az ápolókat alulfizetettnek, míg pl. az ügyvédeket túlfizetettnek ítéljük.
A szociális szférában dolgozók, postások, bolti dolgozók, illetve pláne a közmunkások béréről - amit külön adasorban vezet a KSH - elmondható, hogy nem véletlen a leginkább alulfizetetteknek tartott foglalkozások. Az átlagkereset is alacsony, társadalmi hasznosságban pedig megelőzik például a papokat, vagy az önkormányzati képviselőket.
Még érdemes azokra a szakmákra is kitérni, amelyeket a legtöbb válaszadónk megfelelő bérezésűnek tartott. A mérnökök, könyveléssel foglalkozók, orvosok valóban jól keresnek az átlaghoz képest, viszont az - alkalmazottként dolgozó - fodrász, kozmetikus, mezőgazdasági foglalkozású az átlag alatt keres. Itt a felmérésben befolyásolhatta a megítélést, hogy utóbbi hivatások esetében a vállalkozó a jellemző foglalkozási forma, ebben az esetben a bevételek mellett viszont a kiadásokkal is számolni kell. A buszvezetők pedig az összes járművezető hivatás közül nagyjából középen helyezkednek el.
A fizetés nem minden
A kutatásunkból arra is fény derült, hogy nem elég olyan szakmában dolgozni, ahol jól, vagy már túl jól is fizetnek: a megbecsültség és a társadalmi hasznosság sokat nyom a latban. Így nem meglepő, hogy a válaszadóink többsége a mérnök, programozó, mesterember, orvos szakmákat ajánlaná a pályaválasztás előtt álló fiataloknak, és legkevésbé a könyvtáros és a szociális munkás hivatást (azok közül, amiket megadtunk válaszlehetőségként). Erről bővebben ennek a cikknek a végén írtunk.
A megbecsültség pedig igenis fontos, nemcsak a társadalmi elismerés, hanem a munkahelyen belüli elismertség is. Egy tavaly készült felmérés szerint a fiatal dolgozóknak csak 41 százaléka számolt be arról, hogy értékelik a munkáját, és ez az arány nagyjából stagnál a korábbi felmérések tükrében. Tehát 10-ből csak 4-en éreztek így, és 21 százalék mondta azt, hogy egyáltalán nem érez megbecsülést, vagyis a dolgozó fiatalok ötöde meglehetősen negatívan látja ezt a kérdést. Mindez az alkalmazottak megtartása szempontjából továbbra is kulcskérdés lehet.