Szánthó Péter • 2025. november 13. 05:33
A legrosszabbul kereső fizikai munkások továbbra is az ország keleti megyéiben élnek: Szabolcs-Szatmár-Beregben és Borsod-Abaúj-Zemplénben a közigazgatásban dolgozók mindössze 180 ezer forint körüli nettót visznek haza havonta. Nógrádban és Baranyában sem sokkal jobb a helyzet, ahol a fizetések alig haladják meg a 200–220 ezer forintot. Ezek a bérek jóval elmaradnak az országos, 476 ezres átlagtól, így a keleti régiók dolgozói továbbra is a legnagyobb vesztesei a bérkülönbségeknek.
A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb, 2025 első negyedévére vonatkozó adatai szerint jelentős különbségek mutatkoznak a fizikai munkát végzők nettó átlagkeresetében az egyes nemzetgazdasági ágak és vármegyék között.
A legalacsonyabb keresetek Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében jellemzők, ahol a közigazgatásban dolgozó fizikai munkavállalók havi nettó 179–181 ezer forint körül keresnek. Ezek az értékek a legrosszabbul fizetett munkakörök közé tartoznak országos szinten.
A lista alján több, jellemzően kelet-magyarországi térség is szerepel, ami jól mutatja a régiós bérkülönbségek tartósságát. Nógrád vármegyében például az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységekben dolgozók átlagosan 198 ezer forintot visznek haza, ami szintén a legalacsonyabb kereseti kategóriába tartozik. Baranyában, Hajdú-Biharban és Békésben a közigazgatásban dolgozók fizetése 220–230 ezer forint körül mozog, ami továbbra is jóval elmarad az országos fizikai átlagtól.
A legjobban fizető alacsony keresetű ágazatok közé a nyugati és középső vármegyék tartoznak. Vasban például a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás területén dolgozók nettó 273 889 forintot keresnek, míg Budapesten – érdekes módon – a mezőgazdasági fizikai munkások átlagfizetése a legmagasabb a listán: 289 166 forint. Ez közel 110 ezer forintos különbséget jelent a főváros és a legszegényebb észak-keleti megyék között.
A középmezőnyben több oktatási és pénzügyi ágazat is megjelenik, különösen a dunántúli megyékben. Fejér, Tolna, Veszprém és Győr-Moson-Sopron vármegyékben a fizikai munkát végzők keresete az oktatásban 250–267 ezer forint között alakul, ami ugyan nem kiugróan magas, de már közelebb áll az országos mediánhoz. A vendéglátás szektorban Pest, Komárom-Esztergom és Csongrád-Csanád vármegyék mutatnak hasonló, 250–265 ezer forintos szintet.
A területi bérkülönbségek mögött több tényező is meghúzódik. Egyrészt a gazdasági fejlettség és a beruházások koncentrációja, másrészt az adott ágazat regionális jelentősége és a munkaerőhiány mértéke is befolyásolja a kereseteket. A nyugat-magyarországi vármegyékben - különösen a határ mentén - a magasabb bérek részben az osztrák munkaerőpiac közelségének köszönhetők, míg a keleti térségekben a gyengébb gazdasági teljesítmény és a korlátozott munkaerőpiaci lehetőségek tartják alacsonyan a fizetéseket. Emellett az ágazati bérpolitika, az önkormányzati finanszírozás szintje és a szezonális munkaerőigények is jelentősen alakítják a regionális jövedelmi viszonyokat.
Ez a top10 legrosszabbul fizető ágazat
A korábban bemutatott vármegyei bontás jól rávilágított arra, hogy a legalacsonyabb nettó fizetések jellemzően az ország keleti és délkeleti térségeiben fordulnak elő, különösen a közigazgatásban és a szolgáltatási szektorokban. A KSH 2025 első negyedéves adatai alapján készült összesítés ezt országos szinten is megerősíti: a tíz legrosszabbul fizető nemzetgazdasági ág szinte kizárólag kelet-magyarországi megyékhez és jellemzően alacsony bérszínvonalú ágazatokhoz köthető.
A legkevesebbet Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében fizetik, ahol a közigazgatásban, védelemben és társadalombiztosításban dolgozó fizikai munkások mindössze 179 477 forintos nettó átlagkeresetet kapnak. Ezt követi Borsod-Abaúj-Zemplén hasonló ágazata 180 920 forinttal. Ezek az összegek alig haladják meg a 2025 eleji garantált bérminimum szintjét, és jól mutatják, milyen nehéz helyzetben vannak a közszférában dolgozó fizikai munkavállalók a keleti régiókban.
A harmadik és negyedik helyen Nógrád vármegye két szektora, az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységek (198 472 forint), valamint az egyéb szolgáltatások (206 057 forint) szerepelnek. Nógrád ezzel háromszor is megjelenik a negatív rangsorban, ami különösen jól érzékelteti a térség alacsony bérszintjét és korlátozott gazdasági lehetőségeit.
Tolna vármegye bányászata sem kínál vonzó kereseti lehetőséget: az itt dolgozó fizikai munkások átlagosan 209 139 forintot keresnek havonta. A közigazgatási dolgozók Nógrádban valamivel jobban járnak, de az ő 219 819 forintos átlaguk még mindig messze elmarad a nyugati megyék hasonló ágazatainak béreitől.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
A lista további részében a pénzügyi és biztosítási tevékenység is feltűnik, ami önmagában szokatlan, hiszen ez az ágazat jellemzően a magasabb keresetűek közé tartozik. Borsod-Abaúj-Zemplénben 222 260, Hevesben 224 534 forintot kapnak a fizikai munkát végzők, ami jól mutatja a régiós különbségek erejét. Baranya és Hajdú-Bihar vármegye közigazgatási dolgozói hasonlóan alacsony, 222–224 ezer forintos fizetésekkel zárják a rangsort.
Az országos átlag már mesés fizetés lenne
A legrosszabbul fizetett ágazatokban dolgozók keresetei drámai kontrasztban állnak az országos átlagbérekkel. Míg a KSH szerint 2025 első negyedévében a nettó átlagkereset országosan 476 146 forint volt, addig a legkevesebbet kereső szabolcsi közigazgatási dolgozók mindössze 179 477 forintot vihettek haza. Ez azt jelenti, hogy az országos átlag több mint 2,5-szerese annak, amit az ország legszegényebb térségében a legalacsonyabb bérű fizikai munkakörökben keresnek.
Budapesten, ahol a nettó átlagbér 575 558 forint, a különbség még szembetűnőbb: egy fővárosi átlagkereset több mint háromszorosa a legrosszabbul fizetett szabolcsi állások fizetésének. Másképp fogalmazva: egy budapesti dolgozó kevesebb mint két hét alatt megkeresi azt az összeget, amiért Szabolcs-Szatmár-Beregben egy fizikai munkásnak egy teljes hónapot kell dolgoznia. Ez a jövedelmi szakadék jól érzékelteti, mennyire eltérő életszínvonalat biztosítanak a különböző térségekben elérhető állások.
Érdekes ugyanakkor, hogy még a legrosszabbul kereső budapesti dolgozók is megközelítik a szabolcsi átlagbért: a fővárosi mezőgazdaságban dolgozó fizikai munkások átlagosan 289 ezer forintot keresnek, ami mindössze 66 ezer forinttal kevesebb, mint Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye összes ágazatának átlagos nettó bére (355 610 forint).
A különbségek nemcsak a régiók között, hanem ágazati szinten is rendkívül nagyok. Míg Budapesten egy átlagos munkavállaló 575 ezer forintot keres, addig a nógrádi, borsodi vagy szabolcsi fizikai dolgozók jövedelme 180-220 ezer forint körül mozog. Ez a különbség azt jelenti, hogy a legrosszabbul fizetett munkák bére a fővárosi átlag 30-40 százalékát sem éri el.
Ők a legjobban kereső fizikai dolgozók
Ugyanezen adatsorból előző cikkünkben megnéztük, kik is a legjobban kereső fizikai munkások Magyarországon. Mint kiderült, a legmagasabb nettó átlagkeresetet - 967 880 forintot - Tolna vármegyében mérték, a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás és légkondicionálás ágazatban dolgozók körében. Ez az összeg nemcsak a megyei, hanem az országos szinten is kiugró érték, és jól tükrözi, hogy az energiaiparban dolgozó fizikai szakemberek - például karbantartók, gépkezelők, műszerészek - szaktudása és felelőssége milyen magas bérszintet indokol.
A második helyen Csongrád-Csanád vármegye áll 629 ezer forintos átlaggal, ahol a bányászat és kőfejtés területén dolgozók keresnek kiemelkedően. Hasonlóan magas, 550-560 ezer forintos fizetéseket mértek Jász-Nagykun-Szolnok, Heves és Zala megyében is, elsősorban a bányászatban vagy az energiaiparban foglalkoztatottak körében. Ezek az ágazatok jellemzően speciális technikai tudást, nehéz fizikai munkát és gyakran veszélyes körülményeket jelentenek, ami komoly bérprémiumot eredményez a dolgozók számára.