Pénzcentrum • 2025. június 22. 11:00
Változott a Munka Törvénykönyve felmondási idő tekintetében, mutatjuk, mik a felmondási idő 2025 évi szabályai. Tudd meg, a felmondási idő naptári nap vagy munkanap alapján számítandó, a felmondási idő 30 nap vagy munkanap formájában értelmezendő-e! A felmondási idő hány nap, igényelhető-e a felmondási idő alatt táppénz, betegszabadság? Milyen következményekkel jár a felmondási idő le nem töltése? Mi a különbség a felmondási idő és a felmentési idő között, hogyan történik a felmentési idő számítása?
Cikkünkben annak jártunk utána, milyen új felmondási idő szabályok léptek életbe 2025-ben. Mit ír a Munka Törvénykönyve felmondási idő, felmentési idő tekintetében? A felmondási idő hány nap, kérhető-e a felmondási idő alatt táppénz, a felmondási idő naptári nap vagy munkanap formájában értelmezendő? Mit jelent a felmentés munkavégzés alól, hogyan történik a felmentési idő számítása és mennyi a felmentési időre járó bér? Mit érdemes tudni a felmentési idő alatt szabadság kiadása kapcsán, felmentési időre jár szabadság?
Munka Törvénykönyve felmondási idő 2025
2025. január 1-től újabb változások élesedtek a Munka Törvénykönyvében: az új szabályzás többek között érinti az apasági szabadságot, a beosztás szerinti emelt munkaidőt, a munkaszüneti napon végzett munkát, a választásokon való részvételt és a felmondási idő 2025 évi szabályait is. A következő friss változásokkal számoljunk:
- módosultak a beosztás szerinti emelt munkaidőre vonatkozó felmondási szabályok: a munkavállaló 6 hónapnál hosszabb tartamú munkaidőkeret esetén már 6 hónap elteltét követően is élhet felmondással, 15 napos határidővel a naptári hónap utolsó napjára való tekintettel;
- felmondási idő kollektív szerződés esetén 15 napnál hosszabb időben, de legfeljebb 30 napban állapítható meg;
- a vezető állású munkavállalók esetében is bevezetésre került a felmondási védelem az apasági szabadság idejére.
A felmondás típusai: milyen esetben szükséges a felmondási idő letöltése?
A Munka Törvénykönyve felmondási idő tekintetében kimondja, hogy az alábbi módokon szűnhet meg a munkaszerződés a munkáltató és a munkavállaló között:
- a munkáltató és a munkavállaló közös megegyezésével;
- rendes felmondással (határozatlan idejű munkaszerződés felbontása bármelyik oldalról);
- azonnali hatállyal a próbaidő alatt (bármelyik fél részéről);
- rendkívüli felmondással (a munkáltató mulasztása okán);
- határozott idejű munkaviszony esetén a határozott időtartam letelte előtt (a munkáltató által).
A felmondási idő letöltése abban az esetben számít, ha a munkavállaló és a munkáltató közös megegyezéssel szakítja meg a munkaviszonyt, vagy ha – bármelyik oldal kezdeményezésével – rendes felmondás történik.
A felmondási idő hossza: a felmondási idő hány nap?
A felmondási idő időtartama attól függ, hogy hány nap letöltését írja elő a munkaszerződésünk. A Munka Törvénykönyve felmondási idő szabályok rögzítik, hogy Magyarországon legfeljebb 1 év lehet a felmondási idő hossza – ilyen azonban csak kivételes esetekben fordul elő.
A felmondási idő Magyarországon alapesetben 30 nap, tipikusan 30-90 nap (1-3 hónap) között mozog, különleges esetekben viszont legfeljebb 1 év időtartamra várható el a felmondási idő letöltése. Közös megegyezéssel történő felmondás esetén a felmondási idő hossza szintén a megállapodás tárgyát képezheti.
Abban az esetben, ha a munkáltató szünteti meg a munkaszerződést, a munkavállalónak – ha nem egyeznek meg máshogy – jár a 30 napos minimum felmondási idő. A munkáltatónál eltöltött első 3 évben nem jár extra felmondási idő, azonban az ott töltött munkaévek alapján a dolgozó a munkaviszonya hosszúságával arányosan extra napokra válik jogosulttá:
- 3-5 év munkaviszony esetén: 30+5 nap;
- 5-8 év munkaviszony esetén: 30+15 nap;
- 8-10 év munkaviszony esetén: 30+20 nap;
- 10-15 év munkaviszony esetén: 30+25 nap;
- 15-18 év munkaviszony esetén: 30+30 nap;
- 18-20 év munkaviszony esetén: 30+40 nap;
- 20+ év munkaviszony esetén: 30+60 nap felmondási idő jár az elbocsátott dolgozónak.
A felmondási idő naptári nap vagy munkanap?
A felmondás előtt álló munkavállalók részéről gyakori kérdés, hogy például a felmondási idő 30 nap vagy munkanap, hogyan történik a felmondási idő számítása. Nos, ha az a kérdésünk, hogy a felmondási idő hány nap, jó, ha tudjuk, hogy
nem munkanapot, hanem naptári napot értünk a felmondási idő 2025 évi időtartama alatt.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Mikor jár felmondási védelem?
A munkavállalókkal bármikor előfordulhat, hogy átmenetileg olyan kiszolgáltatott élethelyzetbe kerülnek, ami különösen sebezhetővé teszi őket az elbocsátás, leépítés szempontjából. Ők ilyen esetben a Munka Törvénykönyve felmondási idő jogszabályok szerint védelmet élveznek a munkáltatói oldalról történő felmondással szemben (ettől függetlenül történhet felmondás a dolgozó oldaláról és közös megegyezéssel is). Felmondási védelem jár:
- várandósság és szülési szabadság idején;
- gyermekgondozási célzattal igénybe vett fizetés nélküli szabadság idején;
- a nők jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének (de legfeljebb ennek megkezdésétől számítva) hat hónapos időtartama alatt;
- illetve tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálat teljesítése idején.
Milyen következményekkel jár a felmondási idő le nem töltése?
A felmondási idő egy, a Munka Törvénykönyvének jogszabályaiban rögzített kötelezettség, mind a munkáltató, mind a munkavállaló részéről, ennek értelmében a felmondási idő le nem töltése vagy megtagadása jogellenes tevékenységnek minősül. Amennyiben nem teszünk eleget a felmondási idő letöltésének, vagy bármilyen okból kifolyólag megszegjük a felmondási idő szabályait, úgy jogerősen követelhet tőlünk kártérítést a munkáltató. Fordított esetben, ha a munkáltató tagadja meg a felmondási idő letöltését, szintén jogszabálysértést követ el, így a leépített dolgozónak jogában áll jogorvoslati lehetőségért folyamodni, kárpótlást vagy a felmondási idő letöltését kérni.
Felmondási idő alatt táppénz igényelhető?
Mondanunk sem kell, a felmondás előtt álló munkavállalók részéről az egyik leggyakoribb kérdés, hogy hogyan úszhatnák meg a felmondási idő letöltését. Habár a jogszabályok szerint felmondási idő alatt táppénz, betegszabadság igényelhető – hisz a felmondási idő letöltése alatt is bárkivel előfordulhat, hogy keresőképtelenné válik -, nem tanácsos ezzel a lehetőséggel élni, pláne nem úgy táppénzre menni, hogy közben munkaviszonyba kezdünk az új munkáltatónknál.
Gyanús esetekben a munkáltatónak jogában áll kivizsgáltatnia a keresőképtelenség valódiságát!
Felmentés munkavégzés alól: hogyan történik a felmentési idő számítása?
A felmentési idő általában a felmondási idő részét képezi, ekkor még él a munkavállaló munkaviszonya, azonban munkát nem végez. A felmentési idő kérdése a munkaviszony rendes felmondással (határozatlan idejű munkaszerződés felbontása) történő megszüntetése esetén merülhet fel, tipikusan abban az esetben, ha a munkáltató mondja fel a szerződést, vagy ha közös megegyezés történik. A Munka Törvénykönyve felmondás szabályok szerint, ha a munkáltató mond fel, köteles a munkavállalót legalább a felmondási idő felére felmenteni a munkavégzés alól.
Felmentési idő alatt szabadság kiadása, felmentési időre járó bér
A felmentés célja, hogy a munkavállaló egyéb más tevékenységek mellett munkakereséssel vagy pihenéssel tölthesse a felmondási idő hátralévő részét. Tehát: a felmentési időre jár szabadság, vagyis a felmentési idő alatt még él a munkaviszony, azonban munkát már nem kell végezni. A fizetett szabadságaink egy részét időarányosan kivehetjük a felmondási és felmentési idő alatt is, azonban számoljunk azzal is, hogy a szabadságaink egy részével a munkáltató rendelkezik (ne felejtsük el a szabadság kivételével kapcsolatos szándékunkat legalább 15 napra előre jelezni).
A felmentési időre járó bér a munkavállaló távolléti díjának felel meg, kivéve, ha az adott személy munkabérre egyébként nem lenne jogosult. Ha a munkavállalót a munkavégzés alól végleg felmentették, vagy ha a munkabér fizetését kizáró körülmény a munkavégzés alóli felmentés után következett be, a kifizetett munkabért már nem lehet visszakövetelni. A felmentési idő egy- vagy több részletben is kiadható a munkáltató szabályai vagy a munkáltató és a munkavállaló közös megegyezése alapján. Bővebb tájékoztatásért lapozzuk fel a Munka Törvénykönyvét és keressük a hatályos jogszabályokat!