A magyarok zöme nem él ezzel a kereseti lehetőséggel: előképzettségre sincs hozzá szükség

Bár a magyar felnőtt lakosság 52 százaléka nem ismeri a passzív jövedelem fogalmát, a definíció tisztázását követően a válaszadók háromnegyede már meg tudta jelölni az általa ismert, kategóriába tartozó bevételi formákat. A legtöbben (67%) a lakásbérbeadást adták meg válaszul, mint legismertebb passzív jövedelemforrást. Ezt követve a pénzügyi befektetések (46%), a tőzsde (43%), a saját internetes vállalkozás (41%), és az MLM (37%) került még be az öt legismertebb, passzív bevételt generáló lehetőség közé.

A saját szellemi tulajdon, a kriptovaluta és a cégbefektetés utáni osztalék vagy jutalom lehetőségét minden harmadik válaszadó jelölte meg, míg a szoftverek/applikációk készítése után járó jövedelmet minden negyedik, a saját offline és online vállalkozásból származót pedig csak minden ötödik válaszadó jelölte meg ismerősként.

Kevesen élnek a passzív jövedelem lehetőségével

Még a passzív jövedelmi forrásokat ismerők körében is ritka, hogy élnek ezzel a megoldással – körükben mindössze 25 százalékuk profitál saját passzív jövedelméből. A teljes online elérhető lakosságra vetítve nagyságrendileg 1,2 millió ember van az országban, aki rendelkezik a fizetése melletti extra bevétellel. Többségüknek pénzügyi befektetéseik vannak (kötvény, értékpapír), amelyet az ingatlan bérbeadás követ. A harmadik helyre holtversenyben felzárkózott a kriptovaluta bányászat és kereskedelem és az MLM típusú ügynöki tevékenység (közel 150 ezer fő foglalkozik ezekkel a tevékenységekkel a 18-75 évesek körében). A három legelterjedtebb passzív bevételt generáló tevékenységi forma megegyezik a 2017-ben mért sorrenddel.

Annak ellenére, hogy ennek a fajta plusz bevételnek a megszerzése sok esetben nem igényel komolyabb előképzettséget, a passzív jövedelmi forrásokkal nem rendelkezők 83 százaléka nem is tervezi, hogy a közeljövőben belevág e célból valamilyen tevékenységbe. A fogalom ismerőinek 78 százaléka nem folytatott a tevékenységéhez kapcsolódó tanulmányokat; aki igen, az leginkább OKJ-s képzést vagy ingyenes online kurzust végzett el.

A speciális előképzettség elhanyagolhatósága mellett még a rendszeresen befektetett idő is kedvező: a passzív jövedelmet generáló tevékenységre a válaszadók háromnegyede mindössze alig 10 órát fordít havonta, 16 százalékuk számára pedig 10-20 órányi elfoglaltságot jelent.

Azoknak a felnőtteknek többsége (53%), akik tervezik, hogy belekezdenek egy passzív jövedelmet jelentő akcióba egyelőre csak ötletként gondol erre; további 24 százalékukat már komolyabban foglalkoztatja a kérdés, 23% pedig már megtette az első lépéseket: ebből 9% elkészítette az üzleti tervet, felmérte a piacot, 8% nekilátott a tanulmányainak és 6% eljutott egészen a hivatali ügyintézés fázisáig is.

Az idei felmérés eredménye alacsonyabb számokat mutat a 2017-es kutatáséhoz képest. Az elmúlt időszak alatt 41 százalékot csökkent azoknak az aránya, akik komolyan tervezik a passzív bevételt jelentő tevékenység elkezdését. A piackutatás és üzleti terv készítésénél tartók csoportja 1 százalékkal, míg a speciális tanulmányokat elkezdőké 6 százalékkal marad el az 5 évvel ez előtti állapothoz képest

– veti össze a két kutatás eredményeit Tüzes Imre, a Profession.hu üzletfejlesztési igazgatója. A passzív jövedelemmel tervezők motivációja szerteágazó. A válaszadók leggyakrabban (42%) több szabadidőt remélnek tőle hosszú távon, 37 százalékuk rugalmasabb időbeosztást, míg közel azonos arányban vannak azok, akik szórakoztató, hobbi tevékenységet látnak a passzív jövedelmet biztosító tevékenységében. A válaszadók e csoportjának 30 százaléka jelenlegi tudásának szélesítésére, új ismeretek megszerzésére kíván szert tenni ezzel, 17 százalék pedig kapcsolatrendszerének bővülését reméli.

A passzív jövedelemre vágyók valamivel több, mint fele egyelőre nem határozta el, hogy mire fogja felhasználni a passzív bevételéből származó összeget, 31% azonban konkrét tervvel rendelkezik: nyugdíj kiegészítés céljából vágna bele a tevékenységbe. Közel negyedük szeretné hosszú távon kiváltani az aktív jövedelmi forrását és közel ennyien vannak azok, akik nyaralásra költenék a passzív jövedelemből származó bevételüket.