Borsos ára lehet, ha ez az étel kerül az ünnepi asztalra: ennyiért vehetünk most liba és kacsahúst

Ahogy arról a Nemzeti Élelmiszerlánc Biztonsági Hivatal beszámolt, Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád megye korlátozás alatt nem álló területein szigorú feltételekkel engedélyezték a vízibaromfi állományok betelepítését. Az állategészségügyi hatóság jelentős erőfeszítéseinek köszönhetőn a jelenleg zajló madárinfluenza járványban sikerült a vírust helyhez kötni, a betegség szórványos megjelenése mellett az előző járványok robbanásszerű terjedését megakadályozni. Ezeknek a viszonylag kedvező eredményeknek a figyelembevételével az érintett megyék korlátozás alatt nem álló területein engedélyezhető a víziszárnyasok betelepítése, azonban csak szigorú feltételek betartásával.

De mi történt az ágazattal idén?

Hogyan hatott az ágazatra a madárinfluenza, a kialakult háborús helyzet, az infláció, takarmányárak emelkedése? Hogyan érintette a termelőket a kialakult helyzet? Mit lehet tudni a magyarok liba-kacsa fogyasztásáról? A HelloVidék kérdéseire Látits Miklós, a Kacsa- és a Lúdszövetség titkára válaszolt.

Az ágazatot több probléma is érintette, az említett háborús helyzet, infláció, de leginkább a madárinfluenza sanyargatta a termelőket. Ahogy a szekember mondta, az előállítási költség rettenetes módon emelkedett, ez odáig jutott, hogy az idei élő alapanyag felvásárlási ár, a vágóhidakra kerülő élő liba, kacsa ára akár 80-100 százalékkal többe kerül.

A termelői tapasztalatokat elsősorban a madárinfluenza határozta meg. Erős hullámmal kezdődött az év, aztán tavasszal volt még egy járványhullám, majd ősszel is volt egy. Ilyet korábban még nem tapasztaltunk. Így a termelőket első sorban ez nyomasztotta

- mondta Látits Miklós.

Arról, hogy mennyi libát és kacsát fogyasztanak a magyarok nem túl fényes adatokat említett. Minz mondta, Magyarországon a víziszárnyas fogyasztás nem túl magas. A liba talán az egy kilót se éri el, a kacsa talán a 3 kilót megközelíti. A liba az kimondottan szezonális hús, a szent márton naptól karácsonyig terjedő időszakban keresik leginkább. De külön kiemelte azt is, hogy a liba soha nem is volt igazán a hétköznapi étkezésnek a része.

A vágott liba és kacsa nagyon erősen export orientált, nagyvonalakban azt lehet mondani, hogy 80 százaléka az külföldre kerül. Megvannak a célterületei, a hízott máj az általában francia területekre kerül, a további húsrészek pedig inkább német nyelvterületekre

- emelte ki a szövetség titkára.

A szakembert arról is kérdeztük, mit tapasztalhat az átlag vásárló a boltokban, ha most szeretne liba vagy kacsa ételt készíteni. Látits Miklós szerint, az élő liba és kacsa előállításának ára a kétszeresére emelkedett, mint mondja, ez a felvásárlási árakon is megmutatkozik, mint mondja, a feldolgozó üzemekben jelentkező költségek is mind emelkedetek. Ennek következtében világosan látszik, hogy a kereskedők is árat kell, hogy emeljenek. Meglehetősen komoly áremelkedések látszanak ezeknél a termékeknél.

A szövetség és saját tapasztalatok alapján tudom mondani, hogy a libamáj 20-23 000 forint/kg körül mozog. Van egy széles réteg, aki meg tuja venni a drágább terméket is, és a liba nem számít egy olcsó húsnak. De vannak olyan termékek, mint a nyak, szárnytő, zúza, melyek majdhogynem mindenki számára elérhető áron kapható. Nem biztos, hogy a hízott libamáj mindenkinek odakerül az asztalára, de mondjuk egy liba levest egy átlag színvonalon élő család is elkészíthet, megengedhet magának

- hívta fel a figyelmet Látits Miklós.