Hol marad az ígért gazdasági nagy repülés? Úgy tűnik mégsem ültünk fel a rakétára

A Központi Statisztikai Hivatal holnap teszi közzé az első negyedéves GDP-adatokat, és a szakértői várakozások egyáltalán nem biztatóak. A rendelkezésre álló részinformációk alapján a gazdasági növekedés üteme még a 2024 végi szerény bővülést is alulmúlhatja.

Bár Magyarország 2024 utolsó negyedévében 0,5%-os negyedéves növekedéssel kilépett a technikai recesszióból, a kezdeti optimizmus most szertefoszlani látszik. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter előrejelzése szerint csupán "apró" emelkedés várható, ami összhangban van az elemzői konszenzussal.

A szakértők mindössze 0,3%-os bővülést prognosztizálnak mind az előző negyedévhez, mind az egy évvel korábbi időszakhoz képest, ami mindkét összehasonlításban lassulást jelentene.

Nagyjából hasonló szerkezetű lehetett a gazdasági növekedés összetétele, mint 2024 utolsó negyedévében

- mondja Németh Dávid, a K&H vezető elemzője. Véleménye szerint az ipar továbbra is gyenge teljesítményt nyújt, az építőipar csak enyhe fellendülést mutat, a mezőgazdaságot pedig a fagykárok és a járványhelyzet sújtja. A növekedést így továbbra is főként a szolgáltató szektor hajthatja.

Árokszállási Zoltán, az MBH Bank közgazdásza a felhasználási oldal kettősségére hívja fel a figyelmet: "A fogyasztás támogathatta a növekedést, a beruházások azonban vélhetően továbbra sem tudtak hozzájárulni a bővüléshez negyedéves alapon sem. Nettó export oldalon nem kizárt, hogy az import csökkenését meghaladó mértékű exportmérséklődés következett be, tehát erről az oldalról a növekedési hozzájárulás jó eséllyel negatív lehetett."

Az Unicredit elemzője, Becsey Zsolt a piaci konszenzusnál is óvatosabb álláspontot képvisel: "Az eddig beérkező adatok és az ügyfeleink visszajelzései alapján továbbra is inkább csak stagnáló gazdaság képe rajzolódik ki előttünk, de nem lennénk meglepve egy negatív előjelű adat láttán sem."

Nagy János, az Erste Bank elemzője technikai tényezőkre is felhívja a figyelmet: az éves összehasonlítást kedvezőtlenül befolyásolhatja, hogy az idei negyedév a szökőnap miatt egy nappal rövidebb volt a tavalyinál, illetve hogy a húsvéti költések idén már a második negyedévet érintik.

A gyenge kezdés az egész évre rányomhatja bélyegét: az elemzők átlagosan mindössze 1,8%-os GDP-bővülést várnak 2025-re. Ez jelentősen elmarad a kormány 2,5%-os prognózisától, amelyet nemrég módosítottak lefelé.

Kiss Péter, az Amundi befektetési igazgatója szerint "a vámháború okozta gazdasági bizonytalanság és a szigorú monetáris politika belátható ideig velünk marad még, így egyelőre az idei évre nem látható pozitív katalizátor, ami fellendíthetné a gazdasági növekedést az általunk várt 1,9%-os éves ütem fölé."

Árokszállási szerint az idei növekedés fő motorja továbbra is a fogyasztás lehet, köszönhetően a hatásos inflációellenes intézkedéseknek, a gyors bérnövekedésnek és a lakossági hitelezés bővülésének, ami összességében 2%-os növekedésre lehet elegendő.

Becsey rámutat a munkaerő-felhalmozás (labour hoarding) jelenségére, ami túlkapacitásokra utal főleg az exportáló ipari ágazatokban. "A jelenség pozitív olvasata, hogy így legalább a fogyasztás korrekt növekedést tud mutatni, ugyanakkor kétséges, hogy sokáig legyenek képesek a vállalatok húzni ezt az állapotot elbocsátások nélkül" - vélekedik. Az Unicredit a vámháborús bizonytalanságok miatt 1,8%-ról 1,2%-ra csökkentette idei GDP-előrejelzését, ami az elemzői várakozások 1,2-2,0 százalékos sávjának alsó határát jelenti.