A nyugdíjasoknak üzent Varga Mihály: erre számíthatnak 2025-ben a magyar idősek

A pénzügyminiszter hivatalosan is átadta a 2025-ös költségvetési törvényjavaslatot Latorcai Jánosnak, az Országgyűlés alelnökének. Varga Mihály beszédében kiemelte, hogy a járvány kitörése óta eltelt négy év számos kihívást hozott, beleértve az energiaválságot és az amerikai elnökválasztás hatásait.

Trump megválasztásával és az utána elinduló esetleges európai folyamatok nyomán megnőtt a béke esélye, ezzel pedig a kilátások is javultak

- fogalmazott a miniszter.

Varga Mihály négy pozitív tényezőt emelt ki a 2025-ös évre vonatkozóan:

1. A gazdasági növekedés újraindulása
2. Növekvő gazdasági optimizmus és reálbérek
3. A fogyasztás élénkülése
4. Kedvező nemzetközi prognózisok a magyar gazdaság teljesítményéről

A tárcavezető hangsúlyozta, hogy új gazdaságpolitikára és gazdasági semlegességre van szükség. Öt kulcsfontosságú elemet emelt ki: a családok támogatását, a kis- és középvállalkozások megerősítését, a rezsicsökkentés megvédését,

a nyugdíjak értékének megőrzését és az ország fizikai biztonságának garantálását.

Költségvetési célok 

A 2025-ös költségvetést Varga Mihály "békeköltségvetésként" jellemezte, amelynek középpontjában az építkezés áll. A kormány 3,7%-os hiánycélt tűzött ki 2025-re, míg 2026-ra 3% alatti hiányt terveznek. A GDP-növekedést 3,4%-ra becsülik, ami a legtöbb elemző szerint reálisan elérhető.

EZ IS ÉRDEKELHET

Mégis módosul a nyugdíjtörvény: ez a változás érinti a 13. havi nyugdíj kifizetéseket 2025-ben

A jövő évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló salátatörvényben a nyugdíjtörvényt módosító rendelkezések is szerepelnek a 13. nyugdíjra vonatkozóan.

A miniszter részletes számokat is ismertetett:

• A honvédelmi kiadások elérik a GDP 2%-át, összesen 1753 milliárd forintot.
• A határvédelemre 40 milliárd forintot terveznek.
• A rendvédelmi és közbiztonsági kiadások 1396 milliárd forintot tesznek ki.
• A családtámogatásokra 3754 milliárd forint jut.
• A rezsivédelmi intézkedésekre 880 milliárd forintot különítenek el.
• Az egészségügyre 3717 milliárd forintot szánnak, ami 330 milliárddal több, mint az előző évben.

Különadók csökkentése

A költségvetés javuló helyzetét jelzi, hogy a kormány folytatja a különadók kivezetését. Eltörlik a légitársaságokra kivetett különadót, csökkentik a gyógyszergyártókra és távközlési cégekre kivetett adókat, valamint egy évre felfüggesztik a reklámadót.

Varga Mihály szerint a tárcák megemelt költségvetése és tartalékai mellett a 100 milliárd forintos általános tartalék elegendő lesz a váratlan kiadások fedezésére.

Felmérés: Áldás, vagy átok a hitel?

A hitel, mint pénzügyi termék megítélése 2024-ben sem egyértelmű. Éppen ezért a Pénzcentrum és a Bankmonitor közös kutatásában arra keresi a választ, hogy az „átlagember” hogyan gondolkozik a hitelekkel kapcsolatban. Arra vagyunk kíváncsiak, mit gondol a lakosság arról, hogy valóban lehet a hitel egy értéket teremtő eszköz, amivel gyarapodhatunk, vagy a társadalmi megítélés szerint inkább negatív vonatkozásai vannak a hitelfelvételnek. Segítsd a munkánkat, és töltsd ki az aláébbi felmérést arról, vajon mi jellemzi a bank és az adós viszonyát Magyarországon.

Címlapkép: MTI/Bodnár Boglárka