Választási kisokos: minden tudnivaló és friss hírek az önkormányzati és európai parlamenti választásokról

A szavazólapok feldolgozottságának függvényében, várhatóan vasárnap este 8 órától kezdi meg a Nemzeti Választási Iroda (NVI) a helyi önkormányzati választás eredményeinek közlését; a szavazatszámláló bizottságok először a polgármester-választások szavazólapjait számolják össze. A vasárnapi választások előzetes eredményeit a www.valasztas.hu oldalon folyamatosan teszik közzé, de a nagy adathalmaz miatt az adatösszesítést végző háttérendszerből történő adatátadás időpontja és a tényleges megjelenés között várhatóan 10-15 perc telik el. A szavazatszámláló bizottságok először a polgármester-választás szavazólapjait számlálják meg, ezt a képviselő-testületi tagokra leadott szavazatok követik, majd Budapesten a főpolgármester-választás szavazólapjai. Ezután számlálják össze a vármegyei közgyűlésekre (Budapesten a Fővárosi Közgyűlésre) leadott szavazatokat, végül az európai parlamenti (EP-) választás szavazólapjai következnek. A szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyvvezetője a szavazatok összeszámlálásának eredményét haladéktalanul továbbítja a helyi választási irodához, amely rögzíti azokat az informatikai rendszerben. Így tehát először a polgármester-választások eredményei kerülnek fel az NVI internetes tájékoztató oldalára, a www.valasztas.hu-ra. A szavazatszámláló bizottság a szavazatok megszámlálása után megállapítja a választás szavazóköri eredményét, a szavazatok összeszámlálásáról és a szavazóköri eredmény megállapításáról jegyzőkönyvet állít ki. Az EP-választás eredményeinek közlésével az NVI-nek azonban meg kell várnia, hogy Olaszországban este 11 órakor befejeződjön a szavazás.

Az Európai Parlament (EP) vasárnap este, 20.15 után teszi közzé az első becslést az új EP összetételéről, a 27 tagállam előzetes eredményeit pedig 23 óra után közlik, miután az utolsó szavazókörök is bezártak. Bár Magyarországon már este 7 órakor bezárnak a szavazókörök, az EP-választás előzetes eredményeit az uniós előírások alapján nem lehet közzétenni addig, amíg az unióban minden szavazókört be nem zárnak. Vagyis a magyarországi előzetes eredmények közlésével is meg kell várnia a Nemzeti Választási Irodának, hogy este 11 órakor bezárjanak az olaszországi szavazóhelyiségek. Az azonban nem tiltott, hogy a választások előtt készült közvélemény-kutatások, illetve esetleges exit-pollok alapján becsléseket hozzanak nyilvánosságra az EP-választás várható eredményéről. (Magyarországon a helyi szabályozás miatt azonban a szavazásra vonatkozó exit-pollokat is csak a szavazóhelyiségek zárását követően lehet közölni.) Az EP-választás összeurópai adatai vasárnap estétől folyamatosan frissülnek majd a https://results.elections.europa.eu/hu/ weboldalon, például az előzetes becslésekkel, esetleges exit-pollokkal, majd előzetes eredményekkel. Az EP közlése szerint azon hat ország esetében, ahol a választások június 9-e előtt zajlottak le - Ausztria, Ciprus, Németország, Görögország, Málta, Hollandia -, a nemzeti előrejelzéseket, illetve becsléseket a legkorábban vasárnap, közép-európai idő szerint 18.15-től teszik közzé, majd a honlapon óránként frissítések jelennek meg azon országok esetében, ahol a szavazás lezárult, és ahol az exit-pollok vagy tagállami előzetes becslések rendelkezésre állnak. Az új parlament összetételére vonatkozó első becslés 20.15 után jelenik meg, ezt a tagállami becslések, az exit-pollok és a választások előtti szavazási szándékok alapján állítják össze. A tagállamok választási szervei este 11 óra után hozhatják nyilvánosságra a hivatalos, előzetes eredményeket, így az első tagállami becslések és az addigra elérhető előzetes tagállami eredmények alapján az EP 23.15-kor közli a választás első összeurópai előzetes eredményét. Ekkor teszik közzé a várható mandátummegoszlást is. Ezután a parlament szolgálatai a nemzeti hatóságoktól kapott információk alapján frissített előrejelzéseket adnak ki, az utolsó előrejelzés hétfőn, körülbelül éjjel 1 órakor várható.

Magyarellenes telefonos üzenetek miatt tett feljelentést a rendőrségen a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vasárnap a partiumi Szatmár megyében a romániai helyhatósági és EP-választások kapcsán. Turós Loránd szenátor az RMDSZ Szatmár megyei szervezetének Facebook-oldalán közzétett videóban bejelentette: két feljelentést iktatott vasárnap a román rendőrségen amiatt, hogy a szövetség politikai ellenfelei Szatmárnémetiben és Szatmár megyében "magyarellenes uszítással próbálnak szavazatokat szerezni". A román nyelvű sms-t Adrian Cozma, a Szatmár megyei önkormányzat élére a Nemzeti Liberális Párt (PNL) színeiben pályázó, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) által is támogatott jelöltje nevével írták alá. "Menjetek szavazni, hogy kizárjuk a magyarokat az intézményekből! Szatmárnak egy igazi románra van szüksége! Adrian Cozma" - áll a román nyelvű telefonos üzenetben. Turos Lóránd hangsúlyozta: a rendőrségi feljelentés csak eszköz, a magyarellenességre "az orvosság" a rengeteg magyar szavazat. "A magyargyülölők ellen a legjobb megoldás a magyar szavazat" - idézte az RMDSZ közleménye Csoma Botond szóvivőt, aki arra kérte a Szatmár megyei magyarokat, hogy minél nagyobb számban menjenek el voksolni. Az EP-választásokkal egyidőben, vasárnap zajló romániai helyhatósági választásokon az RMDSZ színeiben újrázni készülő Pataki Csaba Szatmár megyei tanácselnöknek a PNL-s Adrian Cozma a fő kihívója, akit a többi román párt által szélsőségesnek tartott AUR is támogat. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök korábban elfogadhatatlannak nevezte és a vezető román politikusok elhatárolódását kérte attól, hogy Romániában eddig példátlan módon a kormányon lévő PNL szövetkezett az AUR-ral.

A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, nemzetiségi önkormányzati képviselők és az Európai Parlament (EP) tagjainak választásán vasárnap 15 óráig a szavazásra jogosultak 43,63 százaléka adta le szavazatát a fővárosban a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint. Budapesten a reggel 7 órai adatok szerint a választásra jogosult 1 millió 343 ezer választópolgárból 1,62 százalék, 21 744 választó adta le szavazatát. Délelőtt 9 órára már a jogosultak 8,59 százaléka (115 431 választó), 11 órára a 21,98 százaléka (295 259 választó), 13 órára a 34,58 százaléka (464 534 választó), 15 órára a 43,63 százaléka (586 199 választó) járult az urnákhoz.

A részvételi adatok megoszlása vármegyénként a következő volt:

• Baranya vármegye 41,24 százalék 124 515 szavazó
• Bács-Kiskun vármegye 38,91 százalék 159 842 szavazó
• Békés vármegye 41,68 százalék 113 550 szavazó
• Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye 41,26 százalék 209 548 szavazó
• Csongrád-Csanád vármegye 42,07 százalék 136 599 szavazó
• Fejér vármegye 42,23 százalék 144 345 szavazó
• Győr-Moson-Sopron vármegye 42,55 százalék 160 535 szavazó
• Hajdú-Bihar vármegye 39,43 százalék 166 825 szavazó
• Heves vármegye 43,23 százalék 102 031 szavazó
• Jász-Nagykun-Szolnok vármegye 39,83 százalék 117 124 szavazó
• Komárom-Esztergom vármegye 40,13 százalék 98 011 szavazó
• Nógrád vármegye 42,76 százalék 65 123 szavazó
• Pest vármegye 42,14 százalék 449 148 szavazó
• Somogy vármegye 42,52 százalék 108 170 szavazó
• Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye 41,91 százalék 182 491 szavazó
• Tolna vármegye 41,82 százalék 73 375 szavazó
• Vas vármegye 44,99 százalék 92 189 szavazó
• Veszprém vármegye 43,77 százalék 123 049 szavazó
• Zala vármegye 43,14 százalék 98 017 szavazó

A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, nemzetiségi önkormányzati képviselők és az Európai Parlament (EP) tagjainak választásán vasárnap 15 óráig a szavazásra jogosultak 42,04 százaléka (3 310 686 szavazó) járult az urnákhoz a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint. A fővárosban a szavazók 43,63 százaléka, 586 199 választópolgár adta le szavazatát 15 óráig. A vármegyék közül a részvételi arány 15 órakor Vas vármegyében volt a legmagasabb, 44,99 százalék, ami 92 189 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Bács-Kiskun vármegyében volt: 38,91 százalék, 159 842 szavazó. Az 1998-as önkormányzati választáson 29,62 százalék, a 2002-es választáson 34,66 százalék szavazott 15 óráig. A 2006-os önkormányzati választáson a választásra jogosultak 34,77 százaléka, a 2010-es választáson 31,47 százaléka, tíz évvel ezelőtt 30,11 százaléka, öt évvel ezelőtt pedig 34,69 százaléka voksolt 15 óráig. A 2004-es EP-választáson 25,50 százalék, a 2009-es választáson 24,09 százalék szavazott, tíz évvel ezelőtt 19,53 százalék, öt évvel ezelőtt pedig 30,52 százalék voksolt 15 óráig.

A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, nemzetiségi önkormányzati képviselők és az Európai Parlament (EP) tagjainak választásán vasárnap 13 óráig a szavazásra jogosultak 34,58 százaléka adta le szavazatát a fővárosban a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint. Budapesten a reggel 7 órai adatok szerint a választásra jogosult 1 millió 343 ezer választópolgárból 1,62 százalék, 21 744 választó adta le szavazatát. Délelőtt 9 órára már a jogosultak 8,59 százaléka (115 431 választó), 11 órára a 21,98 százaléka (295 259 választó), 13 órára a 34,58 százaléka (464 534 választó) járult az urnákhoz.

A részvételi adatok megoszlása vármegyénként a következő volt:

• Baranya vármegye 32,76 százalék 98 906 szavazó
• Bács-Kiskun vármegye 31,32 százalék 128 636 szavazó
• Békés vármegye 33,48 százalék 91 192 szavazó
• Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye 31,63 százalék 160 640 szavazó
• Csongrád-Csanád vármegye 34,23 százalék 111 144 szavazó
• Fejér vármegye 34,02 százalék 116 279 szavazó
• Győr-Moson-Sopron vármegye 33,15 százalék 125 077 szavazó
• Hajdú-Bihar vármegye 30,42 százalék 128 707 szavazó
• Heves vármegye 34,28 százalék 80 899 szavazó
• Jász-Nagykun-Szolnok vármegye 32,06 százalék 94 260 szavazó
• Komárom-Esztergom vármegye 32,03 százalék 78 222 szavazó
• Nógrád vármegye 33,74 százalék 51 379 szavazó
• Pest vármegye 33,78 százalék 359 973 szavazó
• Somogy vármegye 33,95 százalék 86 369 szavazó
• Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye 30,24 százalék 131 655 szavazó
• Tolna vármegye 33,68 százalék 59 081 szavazó
• Vas vármegye 33,89 százalék 69 457 szavazó
• Veszprém vármegye 34,43 százalék 96 777 szavazó
• Zala vármegye 33,45 százalék 75 986 szavazó

A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, nemzetiségi önkormányzati képviselők és az Európai Parlament (EP) tagjainak választásán vasárnap 13 óráig a szavazásra jogosultak 33,14 százaléka (2 609 173 szavazó) járult az urnákhoz a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint. A fővárosban a szavazók 34,58 százaléka, 464 534 választópolgár adta le szavazatát 13 óráig. A vármegyék közül a részvételi arány 13 órakor Veszprém vármegyében volt a legmagasabb, 34,43 százalék, ami 96 777 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében volt: 30,24 százalék, 131 655 szavazó. Az 1998-as önkormányzati választáson 22,66 százalék, a 2002-es választáson 26,33 százalék szavazott 13 óráig. A 2006-os önkormányzati választáson a választásra jogosultak 26,98 százaléka, a 2010-es választáson 23,68 százaléka, tíz évvel ezelőtt 23,53 százaléka, öt évvel ezelőtt pedig 26,60 százaléka voksolt 13 óráig. A 2004-es EP-választáson 19,90 százalék, a 2009-es választáson 19,40 százalék szavazott, tíz évvel ezelőtt 15,90 százalék, öt évvel ezelőtt pedig 24,01 százalék voksolt 13 óráig.

Van 84 olyan település, ahol legalább 25-en indulnak az egyéni listán megszerezhető képviselői helyekért a vasárnapi önkormányzati választáson. A tízezernél kevesebb lakosú településeken egyéni listán választják a képviselőket, minden választónak annyi szavazata van, ahány tagú lesz a képviselő-testület. Így ezeken a településeken a képviselő-testület létszámának megfelelő számú "legtöbb" érvényes szavazat alapján alakul ki, hogy ki nyer mandátumot. Az egyéni listán a jelöltek nem abc szerint, hanem a választási bizottság által kisorsolt sorrendben szerepelnek a szavazólapon. A Nemzeti Választási Iroda nyilvántartása szerint a legtöbb - 50 - egyéni listás jelölt Tiszaburán indul. Halmajugrán 46, Nagykállón 42, Kunmadarason 39, Szendrőládon 37, Alsószentmártonban és Kunhegyesen 36-36, Kázsmárkon és Nyírmadán 35-35 jelölt van. Farkaslyuk és Vilmány választói 34-34 egyéni listás jelölt közül választhatnak, Rakaca és Bagamér lakói 33-33, Lőrinci és Kótaj szavazói 32-32, Rudabánya, Nagyfüged, Nyírlugos és Petneháza választópolgárai pedig 31-31 jelölt közül. Van továbbá hét település - Jánoshalma, Szalaszend, Szendrő, Algyő, Kisköre, Nézsa és Mogyoród -, ahol 30 jelölt indul, és 58 olyan település, ahol az egyéni listás jelöltek száma 25 és 29 között van.

A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, nemzetiségi önkormányzati képviselők és az Európai Parlament (EP) tagjainak választásán vasárnap délelőtt 11 óráig a szavazásra jogosultak 21,98 százaléka adta le szavazatát a fővárosban a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.

A részvételi adatok megoszlása vármegyénként a következő volt:

• Baranya vármegye 23,81 százalék 71 892 szavazó
• Bács-Kiskun vármegye 23,39 százalék 96 083 szavazó
• Békés vármegye 24,42 százalék 66 511 szavazó
• Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye 20,74 százalék 105 335 szavazó
• Csongrád-Csanád vármegye 25,01 százalék 81 205 szavazó
• Fejér vármegye 24,57 százalék 83 994 szavazó
• Győr-Moson-Sopron vármegye 24,05 százalék 90 712 szavazó
• Hajdú-Bihar vármegye 20,1 százalék 85 028 szavazó
• Heves vármegye 23,95 százalék 56 533 szavazó
• Jász-Nagykun-Szolnok vármegye 22,74 százalék 66 874 szavazó
• Komárom-Esztergom vármegye 22,68 százalék 55 402 szavazó
• Nógrád vármegye 23,31 százalék 35 500 szavazó
• Pest vármegye 22,99 százalék 245 049 szavazó
• Somogy vármegye 25,21 százalék 64 149 szavazó
• Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye 19,12 százalék 83 255 szavazó
• Tolna vármegye 25,72 százalék 45 117 szavazó
• Vas vármegye 24,05 százalék 49 283 szavazó
• Veszprém vármegye 24,84 százalék 69 830 szavazó
• Zala vármegye 24,35 százalék 55 321 szavazó

A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, nemzetiségi önkormányzati képviselők és az Európai Parlament (EP) tagjainak választásán vasárnap délelőtt 11 óráig a szavazásra jogosultak 22,89 százaléka (1 802 332 szavazó) járult az urnákhoz a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint. A fővárosban a szavazók 21,98 százaléka, 295 259 választópolgár adta le szavazatát 11 óráig. A vármegyék közül a részvételi arány 11 órakor Tolna vármegyében volt a legmagasabb, 25,72 százalék, ami 45 117 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében volt: 19,12 százalék, 83 255 szavazó. Az 1998-as önkormányzati választáson 15,51 százalék, a 2002-es választáson 17,91 százalék szavazott 11 óráig. A 2006-os önkormányzati választáson a választásra jogosultak 18,53 százaléka, a 2010-es választáson 16,31 százaléka, tíz évvel ezelőtt 16,50 százaléka, öt évvel ezelőtt pedig 18,25 százaléka voksolt 11 óráig. A 2004-es EP-választáson 13,75 százalék, a 2009-es választáson 13,77 százalék szavazott, tíz évvel ezelőtt 11,53 százalék, öt évvel ezelőtt pedig 17,16 százalék voksolt 11 óráig.

Az a legfontosabb, hogy a választópolgárok menjenek el szavazni - mondta Sulyok Tamás köztársasági elnök az MTI-nek, miután vasárnap Szegeden leadta szavazatát az európai uniós és önkormányzati választásokon. Az államfő rövid nyilatkozatában megköszönte azoknak, akik ma elmennek választani. Hozzátette: úgy gondolja, hogy a választásokkal "hozzásegítjük a választópolgárokat ahhoz, hogy mindenki ki tudja fejezni akaratát". Sulyok Tamás kiemelte: "ha a demokratikus akaratképződés megvalósul ma, akkor itt, Magyarországon és az egész Európai Unióban nyugodtak lehetünk."

Mintegy félszáz nemzetközi megfigyelő regisztrált a vasárnapi választásra - derül ki a Nemzeti Választási Iroda (NVI) vasárnapi adataiból. Öt éve az EP választást 33, míg az önkormányzati és nemzetiségi választást 30 nemzetközi megfigyelő követte. A nagykövetségek közül az indonéz, a kazah és az üzbegisztáni öt megfigyelőt akkreditált. Azerbajdzsán, Georgia, Törökország, Montenegró és Üzbegisztán 2-2, Kazahsztán három, Bosznia-Hercegovina egy megfigyelőt regisztrált, a European Network of Election Monitoring Organizations (ENEMO) nevű szervezettől 23 megfigyelőt regisztráltak, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) és a Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (ODIHR) közösen két, az Election-Watch.EU nevű szervezet pedig négy megfigyelőt akkreditált a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, nemzetiségi önkormányzati képviselők, valamint az Európai Parlament magyar tagjainak vasárnapi választására. A választási eljárásról szóló törvény lehetőséget biztosít arra, hogy más állam vagy nemzetközi szervezet képviselője a választások megfigyelése érdekében figyelemmel kísérje a választási szervek munkáját, a választási eljárás teljes menetét. A nemzetközi megfigyelő például betekinthet a választási bizottságok irataiba, kérdést tehet fel a választási szervek tagjainak, és felhívhatja figyelmüket az általa tapasztalt rendellenességekre.

A rendőrség közterületi szolgálatát a választás napján úgy kell megszervezni, hogy a szavazóhelyiséget érintő segítségkérés esetén az első járőr 15 percen belül megérkezzen. A választással összefüggő rendőri feladatokról szóló ORFK-utasítás szerint a rendőrkapitányságok vezetőinek gondoskodniuk kell arról, hogy a szavazás napján, valamint az azt megelőző és követő napon biztosított legyen a szavazóhelyiségek környékén a rendszeres rendőri jelenlét. A rendőrkapitányságok vezetői gondoskodnak arról, hogy az illetékességi területükön működő szavazatszámláló bizottsági elnökök megkapják a tájékoztatást arról, miként lehet gyorsan rendőri intézkedést igényelni. A közterületi szolgálatot úgy kell megszervezni, hogy a szavazóhelyiséget érintő segítségkérés esetén az első rendőr 15 percen belül megérkezzen. A szavazóhelyiségben a rend fenntartása elsődlegesen a szavazatszámláló bizottság feladata, de ha szükség van rendőri intézkedésre, akkor azt haladéktalanul meg kell tennie a rendőrnek, de biztosítani kell a választás zavartalanságát. A szavazás napján a rendőrség biztosítja a Nemzeti Választási Bizottságnak és a Nemzeti Választási Irodának otthont adó Nemzeti Választási Központot.

A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, nemzetiségi önkormányzati képviselők és az Európai Parlament (EP) tagjainak választásán vasárnap reggel 9 óráig a szavazásra jogosultak 8,59 százaléka adta le szavazatát a fővárosban a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint. Budapesten a reggel 7 órai adatok szerint a választásra jogosult 1 millió 343 ezer választópolgárból 1,62 százalék, 21 744 választó adta le szavazatát. Délelőtt 9 órára már a jogosultak 8,59 százaléka (115 431 választó) járult az urnákhoz.

A részvételi adatok megoszlása vármegyénként a következő volt:

• Baranya vármegye 11,16 százalék 33 689 szavazó
• Bács-Kiskun vármegye 11,48 százalék 47 163 szavazó
• Békés vármegye 10,48 százalék 28 557 szavazó
• Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye 8,48 százalék 43 069 szavazó
• Csongrád-Csanád vármegye 11,82 százalék 38 383 szavazó
• Fejér vármegye 11,07 százalék 37 825 szavazó
• Győr-Moson-Sopron vármegye 10,91 százalék 41 153 szavazó
• Hajdú-Bihar vármegye 8,85 százalék 37 435 szavazó
• Heves vármegye 10,15 százalék 23 966 szavazó
• Jász-Nagykun-Szolnok vármegye 9,65 százalék 28 372 szavazó
• Komárom-Esztergom vármegye 9,82 százalék 23 985 szavazó
• Nógrád vármegye 9,62 százalék 14 657 szavazó
• Pest vármegye 9,57 százalék 102 000 szavazó
• Somogy vármegye 12,07 százalék 30 720 szavazó
• Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye 8,74 százalék 38 069 szavazó
• Tolna vármegye 12,69 százalék 22 256 szavazó
• Vas vármegye 10,54 százalék 21 608 szavazó
• Veszprém vármegye 11,34 százalék 31 890 szavazó
• Zala vármegye 11,14 százalék 25 318 szavazó

A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, nemzetiségi önkormányzati képviselők és az Európai Parlament (EP) tagjainak választásán vasárnap reggel 9 óráig a szavazásra jogosultak 9,98 százaléka (785 546 szavazó) járult az urnákhoz a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint. A fővárosban a szavazók 8,59 százaléka, 115 431 választópolgár adta le szavazatát 9 óráig. A vármegyék közül a részvételi arány 9 órakor Tolna vármegyében volt a legmagasabb, 12,69 százalék, ami 22 256 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében volt: 8,48 százalék, 43 069 szavazó. Az 1998-as önkormányzati választáson 5,05 százalék, a 2002-es választáson 6,42 százalék szavazott 9 óráig. A 2006-os önkormányzati választáson a választásra jogosultak 7,70 százaléka, a 2010-es választáson 6,60 százaléka, tíz évvel ezelőtt 6,97 százaléka, öt évvel ezelőtt pedig 7,20 százaléka voksolt 9 óráig. A 2004-es EP-választáson 5,45 százalék, a 2009-es választáson 6,03 százalék szavazott, tíz évvel ezelőtt 5,25 százalék, öt évvel ezelőtt pedig 7,78 százalék voksolt 9 óráig.

A visszalépő, vagy elhalálozott, esetleg választójogát elveszítő jelölteket a szavazás előtt kihúzták a szavazólapról; az utolsó napon, pénteken 42-en estek ki. A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán induló jelöltek pénteken 16 óráig mondhattak le jelöltségükről; az ezt követően bejelentett lemondások nem alkalmasak a joghatás kiváltására, azaz a jelöltre leadott szavazatok érvényesnek számítanak. Minden választáson előfordul, hogy jelöltek a nyilvántartásba vételük után visszalépnek, elveszítik választójogukat vagy elhaláloznak. A mostani önkormányzati választáson a jelöltek nyilvántartásba vétele után 581-en estek ki a Nemzeti Választási Iroda nyilvántartása szerint, ebből 42-en az utolsó napon, pénteken. Az NVI adatai szerint az utolsó napon egy főpolgármester-jelölt és 18 polgármesterjelölt esett ki, valamint a tízezer lakosnál kisebb településeken 15 egyéni listás képviselőjelölt, a tízezernél több lakosú településeken pedig öt egyéni választókerületi képviselőjelölt és három települési kompenzációs listás jelölt. Az utolsó napon kiesett továbbá két nemzetiségi választáson induló jelölt. A kiesett jelölteket törölni kell az egyéni szavazólapokról, vagyis "lehúzzák" őket a szavazólapról, és a jelölt kieséséről a szavazatszámláló bizottság is tájékoztatja a választópolgárokat.

A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, nemzetiségi önkormányzati képviselők és az Európai Parlament (EP) tagjainak választásán vasárnap reggel 7 óráig a szavazásra jogosultak 1,62 százaléka adta le szavazatát a fővárosban a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint. Budapesten a reggel 7 órai adatok szerint a választásra jogosult 1 millió 343 ezer választópolgárból 1,62 százalék, 21 744 választó adta le szavazatát.

A részvételi adatok megoszlása vármegyénként a következő volt:

• Baranya vármegye 2,07 százalék 6243 szavazó
• Bács-Kiskun vármegye 2,2 százalék 9056 szavazó
• Békés vármegye 1,92 százalék 5218 szavazó
• Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye 1,53 százalék 7760 szavazó
• Csongrád-Csanád vármegye 2,14 százalék 6963 szavazó
• Fejér vármegye 1,94 százalék 6634 szavazó
• Győr-Moson-Sopron vármegye 2,12 százalék 7993 szavazó
• Hajdú-Bihar vármegye 2,01 százalék 8506 szavazó
• Heves vármegye 1,93 százalék 4551 szavazó
• Jász-Nagykun-Szolnok vármegye 1,71 százalék 5032 szavazó
• Komárom-Esztergom vármegye 1,66 százalék 4066 szavazó
• Nógrád vármegye 1,71 százalék 2600 szavazó
• Pest vármegye 1,82 százalék 19 345 szavazó
• Somogy vármegye 2,36 százalék 6010 szavazó
• Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye 1,78 százalék 7734 szavazó
• Tolna vármegye 2,47 százalék 4331 szavazó
• Vas vármegye 1,94 százalék 3973 szavazó
• Veszprém vármegye 2,14 százalék 6014 szavazó
• Zala vármegye 2,05 százalék 4654 szavazó

A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, nemzetiségi önkormányzati képviselők és az Európai Parlament (EP) tagjainak választásán vasárnap reggel 7 óráig a szavazásra jogosultak 1,88 százaléka (148 427 szavazó) járult az urnákhoz a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint. A fővárosban a szavazók 1,62 százaléka, 21 744 választópolgár adta le szavazatát 7 óráig. A vármegyék közül a részvételi arány 7 órakor Tolna vármegyében volt a legmagasabb, 2,47 százalék, ami 4331 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében volt: 1,53 százalék, 7760 szavazó. Az 1998-as önkormányzati választáson 0,93 százalék, a 2002-es választáson 0,92 százalék szavazott 7 óráig. A 2006-os önkormányzati választáson a választásra jogosultak 1,12 százaléka, a 2010-es választáson 0,99 százaléka, tíz évvel ezelőtt 1,06 százaléka, öt évvel ezelőtt pedig 1,12 százaléka voksolt 7 óráig. A 2004-es EP-választáson 0,90 százalék, a 2009-es választáson 1,07 százalék szavazott, tíz évvel ezelőtt 0,96 százalék, öt évvel ezelőtt pedig 1,48 százalék voksolt 7 óráig. Az NVI kétóránként közöl összesítést a részvételi arányokról. A következő adatok 9 óra után lesznek elérhetők az NVI honlapján.

Érvényességi küszöb nincs, a szavazattöbbség dönt az önkormányzati választáson A vasárnapi egyfordulós önkormányzati választáson nincs érvényességi küszöb, ez azt jelenti, hogy a részvételi aránytól függetlenül a szavazás várhatóan a legtöbb esetben érvényes lesz. Azokból a jelöltekből lesznek képviselők vagy polgármesterek (Budapesten főpolgármester), akik a legtöbb szavazatot kapják. Ha tehát valakire egy szavazattal több érkezik, mint ellenfeleire, akkor megnyerte a választást. A tízezernél kevesebb lakosú településeken egyéni listán választják a képviselőket, minden választónak annyi szavazata van, ahány tagú lesz a képviselő-testület. Így ott a képviselő-testület létszámának megfelelő számú "legtöbb" érvényes szavazat alapján alakul ki, hogy ki nyer mandátumot. A vármegyei közgyűlésekbe listáról, a szavazatarányoknak megfelelően kapnak mandátumot a jelölő szervezetek. Az érvényességi küszöb hiánya egyben azt is jelenti, hogy elvileg akár egyetlen leadott szavazattal is mandátumot lehet szerezni. A választás a tízezer lakosúnál népesebb településeken egyéni választókerületi rendszerben zajlik. A választás akkor lehet eredménytelen, ha senki nem szavazott (érvényesen), vagy ha a két legtöbb voksot kapó polgármester- és képviselőjelölt között szavazategyenlőség alakult ki többszöri átszámolás után is. Ilyenkor a mandátum betöltésére időszaki választást kell kitűzni. A tízezernél kevesebb lakosú településeken akkor is eredménytelen a képviselő-testületi választás, ha nem sikerül annyi jelöltet megválasztani, ahány tagú lenne a testület. Ez például akkor fordulhat elő, ha egy jelölt egyáltalán nem kap szavazatot vagy ha pontosan annyian indulnak képviselőjelöltként, ahány tagú lenne a testület, ám egyiküket - mivel polgármesterként is indult - megválasztják településvezetőnek. A betöltetlen helyekre időszaki választást kell kitűzni. Ha viszont az utolsó bejutó helyre szavazategyenlőség alakul ki, akkor nem időközi választás lesz, hanem sorsolással döntik el, ki szerez mandátumot. Ha polgármesterjelöltek között alakul ki szavazategyenlőség, akkor időközi választást kell tartani.

A vasárnapi választásokon a szavazatszámláló bizottság elnöke felelős az adott szavazóhelyiségben a rend fenntartásáért, a testületnek a rendkívüli eseményekről jegyzőkönyvet kell vezetnie és haladéktalanul tájékoztatnia kell a helyi választási iroda vezetőjét. A rendkívüli eseményeket közzé kell tenni a Nemzeti Választási Iroda internetes tájékoztató oldalán. A szavazatszámláló bizottság elnökének a rend fenntartása érdekében hozott intézkedése mindenkire kötelező. A bizottságnak meg kell akadályoznia, hogy a szavazóhelyiségben tartózkodók közül bárki befolyásolni próbálja a többi választópolgárt. Kényszert a testület tagjai rendfenntartási célból sem alkalmazhatnak, ha azonban bűncselekmény elkövetése közben tetten érnek valakit, akkor a rendőrség megérkezéséig az illető feltartóztatása érdekében arányos kényszer alkalmazható. A szavazás napján a szavazókörben rendkívüli eseménynek kell tekinteni minden olyan történést, amely veszélyezteti a választás szabadságát vagy titkosságát, illetve a választás lebonyolítását. Ilyen lehet például, ha rosszullét miatt mentőt kell hívni egy választópolgárhoz, esetleg a bizottság valamelyik tagjához, haláleset történik a szavazóhelyiségben, bombariadó van, tűz üt ki vagy áramszünet következik be a szavazóhelyiségben. Rendkívüli eseménynek számít az is, ha bántalmazzák a szavazatszámláló bizottság valamely tagját, választópolgárok összeverekednek a szavazóhelyiségben, kábítószer hatása alatt álló vagy ittas ember akadályozza a választópolgárokat a szavazásban, esetleg rendbontók megrongálják a szavazóhelyiség bútorzatát, felborítják a szavazófülkét. A rendkívüli eseményeket súlyuk szerint két csoportba lehet sorolni. Az egyik körbe azok tartoznak, amelyek a szavazatszámláló bizottság elnökének döntése alapján gyorsan megszüntethetők, elháríthatók, így a szavazás folytatását nem veszélyeztetik. Vannak azonban olyan rendkívüli, elháríthatatlan események, amelyek miatt a szavazás lehetetlenné válik. Ilyenek például, ha a szavazatszámláló bizottság szavazóhelyiségben jelen lévő tagjainak száma három alá csökken, ha haláleset történik, vagy ha bombariadó van. Ilyen esetekben a szavazást fel kell függeszteni, az urnákat és az iratokat zárolni kell, és a felfüggesztésről a helyi választási iroda vezetőjét tájékoztatni kell. Bombariadó esetén ki is kell üríteni a szavazóhelyiséget és értesíteni kell a rendőrséget.

A vasárnapi választásokon azok a választópolgárok is szavazhatnak, akiknek a lakcíme közterület-átnevezés miatt megváltozott, és még nem íratták át az új címüket. A választási eljárási törvény szerint a választópolgár a személyazonossága mellett a lakcímét vagy a személyi azonosítóját igazolja a szavazatszámláló bizottság előtt. Ha a lakcím azért tér el a névjegyzékben szereplő címtől, mert a közterület neve vagy a választópolgár házszáma megváltozott, akkor a szavazatszámláló bizottság - a helyi választási irodától kapott, a közterületi elnevezések és a házszámok megváltozásáról tájékoztató jegyzék alapján - megállapítja ezt, és erre tekintettel biztosítja a szavazást. Abban az esetben, ha a választópolgár neve a szavazást közvetlenül megelőző napokban változott meg - például házasságkötés miatt - és a személyazonosításra alkalmas okmánya még az előző nevét tartalmazza, akkor az okmány egyéb adatainak és az új nevére szóló lakcímkártya adatainak összevetésével kell megállapítani a személyazonosságát. Ha a választópolgár az új nevére szóló lakcímkártyával sem rendelkezik - vagy egyéb kétség esetén - a szavazásnapi forgatókönyvben megadott ügyeleti telefonszámon lehet egyeztetést lefolytatni. A szavazás napján is nyitva vannak este hét óráig a kormányablakok és az okmányirodák, hogy a választással összefüggésben segítsék a személyazonosságot igazoló okmányok megújítását, kiváltását, cseréjét és pótlását. Vasárnap kizárólag személyi okmányokkal kapcsolatos ügyintézésre van lehetőség, illetve az elveszett vagy megsérült lakcímkártya pótlására. Ha valakinek semmilyen, személyazonosításra alkalmas okmánya sincs (személyi igazolványa, érvényes útlevele, jogosítványa), akkor ideiglenes személyi igazolványt kap, amellyel részt vehet a szavazáson.

Valamennyi szavazókör rendben megnyílt a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, nemzetiségi önkormányzati képviselők, valamint az Európai Parlament (EP) magyar tagjainak választásán, rendkívüli eseményről nem érkezett jelentés - közölte a Nemzeti Választási Iroda (NVI) szervezési főosztályának vezetője. Mucsi Tamás azt mondta: mind a 10 119 szavazókör rendben megkezdte a munkáját, biztosítottak a szavazás feltételei, az elsőként szavazó választópolgárok mindenhol leadhatták szavazatukat. Reggel óta a nemzetközi megfigyelők is figyelemmel követik a szavazást. A szavazókörök zárásáig, este 7 óráig csaknem 7,8 millió választópolgárt várnak az urnákhoz - tette hozzá.

A könnyebb megkülönböztethetőség érdekében a szavazólapokat eltérő színű kerettel látták el a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, nemzetiségi önkormányzati képviselők, valamint az Európai Parlament (EP) magyar tagjainak vasárnapi választásán. Vasárnap a választópolgárok - attól függően, hogy a fővárosban, megyei jogú városban, tízezernél nagyobb vagy annál kisebb településeken voksolnak - egy, két, három, négy vagy öt szavazólapon adhatják le szavazataikat a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az EP-képviselők választásán. A könnyebb megkülönböztethetőség érdekében a szavazólapokat a nyomda eltérő színű kerettel látta el. Az EP-szavazólap kerete kék, ezen a választópolgár az érvényes szavazáshoz egyet jelölhet be a 11 pártlista közül. A polgármesteri szavazólap kerete sárga, a választópolgár az érvényes szavazáshoz itt is egy jelöltre adhatja le voksát. A főpolgármesteri szavazólap kerete rózsaszín. A vármegyei és fővárosi listás szavazólap kerete szürke, a választópolgár az érvényes szavazáshoz egyet választhat a szavazólapon szereplő listák közül. A tízezer lakosúnál nagyobb településeken és a fővárosi kerületekben a képviselők vegyes választási rendszerben (egyéni választókerületben és kompenzációs listán) szerezhetnek mandátumot, de a választópolgárok csak az egyéni választókerületi képviselőre szavaznak. Az egyéni választókerületi szavazólap fehér színű, a választópolgár egy jelöltre szavazhat az érvényes voksoláshoz. A tízezer lakosúnál kisebb településen élők egyéni listás szavazólapja fehér színű, és a választópolgár akár egy, akár több, de legfeljebb annyi jelöltre szavazhat, ahány egyéni listás mandátum a településen kiosztható. A választóknak tehát több, egymással egyenrangú szavazatuk van. A nemzetiségek szintén vasárnap választják meg települési, területi és országos önkormányzatuk tagjait, ezek a szavazólapok egységesen zöld színűek. Ezeket a szavazóknak zöld színű borítékba kell tenniük és le kell zárniuk, különben szavazatuk érvénytelen lesz.

A választópolgárok attól függően, hogy a fővárosban, megyei jogú városban, tízezernél nagyobb vagy annál kisebb településeken voksolnak - egy, két, három, négy vagy öt szavazólapon adhatják le szavazataikat a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti (EP-) képviselők választásán. A nemzetiségi választásra regisztrált szavazók pedig akár további három szavazólapot is kaphatnak. Azok a választópolgárok, akik a szavazás napján külföldön tartózkodnak és kérték felvételüket a külképviseleti névjegyzékbe, csak egy szavazólapot kapnak, hasonlóan azokhoz, akik nem a bejelentett tartózkodási helyükre jelentkeztek át. Mivel az önkormányzati választáson nem lehetséges a külképviseleti, illetve a nem a bejelentett tartózkodási helyen történő szavazás, ezek a választópolgárok csak egy, EP-választási szavazólapot kapnak. Két szavazólapot kapnak a megyei jogú városban élő, magyarországi lakcímmel rendelkező uniós állampolgárok, akik nem kérték felvételüket az európai parlamenti választás névjegyzékébe, valamint a menekültként elismertek, illetve a huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező nagykorúak. Ők nem szavazhatnak az EP-választáson, de voksolhatnak a polgármester személyére és a megyei jogú város közgyűlésének tagjaira, akik egyéni választókerületi jelöltek. Három szavazólapot a megyei jogú városban élő nagykorú magyar állampolgárok kapnak majd kézhez. Magyarországon 25 megyei jogú város van: a 18 megyeszékhely mellett hét város, Baja, Dunaújváros, Esztergom, Érd, Hódmezővásárhely, Nagykanizsa és Sopron. (Budapest Pest megye székhelye, egyben az ország fővárosa, nem tartozik a megyei jogú városok közé.) A megyei jogú városokban élők az egyik szavazólapon a polgármesterre, a másikon a városi közgyűlés tagjaira szavazhatnak, a harmadikon pedig az EP-listára. Négy szavazólapot kapnak a nem megyei jogú városban élők: a polgármester és a képviselő-testület tagjai mellett szavazhatnak a vármegyei listára, továbbá az EP-listára. A tízezernél kevesebb lakosú településeken úgynevezett egyéni listán osztják ki a mandátumokat: valamennyi jelölt szerepel a szavazólapon, és a választónak annyi szavazata van (vagyis annyi jelöltre szavazhat), ahány tagú a település képviselő-testülete. Az egyéni listán képviselők azok a jelöltek lesznek, akik a megválasztható képviselők száma szerint a legtöbb érvényes szavazatot kapták. A tízezernél több lakosú településeken - függetlenül attól, hogy a település megyei jogú város-e vagy sem - vegyes választási rendszerben - egyéni választókerületben és kompenzációs listán - osztják ki a mandátumokat: a választó csak az egyéni választókerületi jelöltre szavaz (és az lesz képviselő, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta a választókerületében). A kompenzációs mandátumokat az egyéni választókerületekben mandátumot nem eredményező, úgynevezett töredékszavazatok alapján osztják szét a jelölőszervezetek között. A legtöbb szavazólapot a fővárosban élők kapják majd: a kerületi polgármester és a képviselő-testület tagjai mellett a főpolgármester személyére és a fővárosi listákra is szavazhatnak, ez utóbbin leadott szavazatokkal a Fővárosi Közgyűlés tagjait választják meg. Emellett szavazhatnak az EP-listákra is. A nemzetiségi választásra névjegyzékbe vett választók vasárnap megválasztják a települési, vármegyei és fővárosi, valamint az országos nemzetiségi önkormányzatokat is. A települési nemzetiségi választásokat csak ott tartják meg, ahol van elegendő számú jelölt. Továbbá nem minden nemzetiségnek van területi szintű választása, de mind a 13 nemzetiség választhat országos önkormányzatot. Ez tehát azt jelenti, hogy ahol megtartják a települési, területi és országos nemzetiségi választást is, ott további három szavazólapot kap a választópolgár: vagyis például Budapesten a német és roma nemzetiségi választók - mivel megrendezik nemzetiségük települési, területi és országos választását is - nyolc szavazólapot kapnak vasárnap.

Vasárnap a magyarországi szavazás ideje alatt is szabad kampányolni, ez alól csak a szavazóhelyiségek 150 méteres környéke a kivétel. Általános kampánycsend nincs, a választási törvény azonban előírja, hogy a szavazókörnek helyet adó épület bejáratától számított 150 méteres sugarú területen belül, közterületen nem lehet semmilyen kampánytevékenységet folytatni. A szavazás napján választási gyűlést sem lehet tartani. A Nemzeti Választási Bizottság 2014-es iránymutatása szerint továbbá a választási szervek tagjai a szavazás napján nem viselhetnek ruházatukon jelöltet vagy jelölőszervezetet népszerűsítő, azokhoz köthető szimbólumokat a szavazóhelyiségekben.

Vasárnap reggel, a szavazás megkezdése előtt a szavazatszámláló bizottságok az összes szavazókörben az első választó jelenlétében zárják majd le valamennyi urnát a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, nemzetiségi önkormányzati képviselők, valamint az Európai Parlament tagjainak választásán. A szavazatszámláló bizottság előbb ellenőrzi a szavazásra megjelenő első választópolgár személyazonosságát és lakcímét vagy személyi azonosítóját, valamint azt, hogy szerepel-e a névjegyzékben. Az első szavazó nem lehet a szavazatszámláló bizottság tagja vagy a jegyzőkönyvvezető. A szavazatszámláló bizottság és az elsőként szavazó választópolgár együtt megvizsgálja, hogy a szavazóhelyiségben használt urnák, valamint a mozgóurna üresek-e. Ezután a bizottság lezárja az urnákat: a műanyag urna fedelét az alsó részre illeszti és két oldalon plombával lezárja, a papírurnákon a nemzeti színű urnazáró szalagot feszesre húzza, szorosan megköti, az urnákra címkéket ragaszt, amelyeket lebélyegez. A lezárásnak úgy kell megtörténnie, hogy az urnából - a szétszedése nélkül - ne lehessen szavazólapot kivenni vagy az urnába (az erre szolgáló nyíláson kívül máshol) szavazólapot betenni. Tekintettel arra, hogy a szavazóhelyiségben használt urnákat a szavazás folyamán végig látja a bizottság, azokban nem kell ellenőrző lapot elhelyezni, csak a mozgóurnákban. Mozgóurnás szavazás során az urna lezárása után kitöltik az ellenőrző lapot, amelyet a bizottság valamennyi tagja, valamint az elsőként szavazó választópolgár is aláír, majd az ellenőrző lapot a mozgóurnába dobják.

A rendszerváltozás óta kilencedik alkalommal tartanak Magyarország 3177 településén önkormányzati választásokat vasárnap, és ötödik alkalommal választja meg az ország az Európai Parlament (EP) magyar tagjait. Az önkormányzati választásokon három főpolgármester-jelölt és 7578 polgármesterjelölt indul. A tízezernél kevesebb lakosú településeken - ahol egyéni listán választják a képviselőket és minden választópolgár annyi jelöltre szavazhat, ahány tagú a testület - 33 384 jelölt indul a 14 528 képviselői helyért. A 166, tízezernél több lakosú településen vegyes választási rendszerben, egyéni választókerületben és kompenzációs listán juthatnak a jelöltek mandátumhoz. Az egyéni választókerületekben az 1586 helyért 6733-an indulnak, a települési kompenzációs listákon - amelyekre a választók közvetlenül nem szavaznak, ezeket a mandátumokat a vesztes jelöltekre leadott töredékszavazatok alapján osztják szét - 640 listán 6031 jelölt indul. A 381 vármegyei közgyűlési mandátumért 1611-en indulnak 108 listán. A 10 fővárosi listán 319 jelölt van, a fővárosi listáról 32 mandátum szerezhető. A választás egyfordulós, és az nyer, aki a legtöbb szavazatot kapja. Mivel nincs eredményességi küszöb, akár egyetlen szavazattal is polgármesterek vagy képviselők lehetnek a jelöltek. Jelöltek hiányában elmarad a polgármester- és képviselőválasztás a Vas vármegyei Bozsokon. A települési önkormányzati választáson a magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok vehetnek részt: szavazhat 7 millió 680 ezer magyarországi lakcímmel rendelkező magyar állampolgár, mintegy 35 ezer menekültként elismert, illetve a huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező és az Európai Unió más tagországának magyarországi lakcímmel rendelkező állampolgára, ők mintegy 137 ezren vannak. Ellentétben az EP-választás névjegyzékével, ahol kérniük kell, ha a magyar listákra kívánnak szavazni, az önkormányzati választás névjegyzékére az EU más tagországának magyarországi lakcímmel rendelkező állampolgárai automatikusan felkerültek. Több mint 43 ezren kérték, hogy a bejelentett tartózkodási helyükön szavazhassanak az önkormányzati választáson. Az önkormányzati választáson nincs lehetőség a külképviseleten szavazásra. Az önkormányzati választással egy időben a nemzetiségiek is megválasztják a települési, vármegyei és országos önkormányzatok tagjait. Vasárnap 2147 települési szintű választást tartanak a nemzetiségi választópolgárok, emellett 64 területi és 13 országos választás is lesz. A nemzetiségiként regisztrált választópolgárok ugyanabban a szavazókörben szavazhatnak a települési, területi (vármegyei, fővárosi), illetve országos nemzetiségi önkormányzatokra, ahol a helyi önkormányzati képviselőkre és polgármesterekre. A nemzetiségi névjegyzékben 345 ezren szerepelnek, közülük valamivel több mint 14 ezren indulnak jelöltként. Az EP-be Magyarország 21 képviselőt küldhet, a választáson az ország területe egy választókerületet alkot. A választásra tizenegy pártlistát vett nyilvántartásba a Nemzeti Választási Bizottság: listát állított a Megoldás Mozgalom, az LMP - Magyarország Zöld Pártja, a Demokratikus Koalíció - Magyar Szocialista Párt - Párbeszéd-Zöldek, a Második Reformkor Párt, a Mindenki Magyarországa Néppárt, a Momentum Mozgalom, a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség - Kereszténydemokrata Néppárt, a Jobbik - Konzervatívok, a Tisztelet és Szabadság Párt, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt és a Mi Hazánk Mozgalom. A listák a rájuk leadott szavazatok arányában kapnak mandátumot, de nem kaphat mandátumot az a lista, amely nem kapja meg a leadott érvényes szavazatok legalább 5 százalékát. Az EP-választáson választójoga van mintegy 7 millió 672 ezer, Magyarországon lakóhellyel rendelkező nagykorú magyar állampolgárnak, közülük csaknem 68 ezren jelezték, hogy a szavazás napján a lakóhelyüktől eltérő, más magyarországi településen kívánnak szavazni. A magyarországi lakóhellyel rendelkező, de a szavazás napján nem Magyarországon tartózkodó magyar állampolgárok 99 ország 147 magyar külképviseletén adhatják le voksukat az EP-választáson; 21 500-an jelezték, hogy külképviseleten szavaznának. Választójoga van továbbá az EU más tagállamának magyarországi tartózkodási hellyel rendelkező választópolgárának (amennyiben magyar listára kíván szavazni), ezt 4635-en kérték. Választási regisztráció után levélben szavazhat csaknem 127 ezer magyar állampolgár, akinek sem Magyarországon, sem az EU más tagállamában nincs lakcíme.

A 2024. június 9-i önkormányzati választásokon a szavazók 6:00 és 19:00 óra között adhatják le szavazataikat. A választási jogosultság minden Magyarországon lakóhellyel rendelkező nagykorú magyar és európai uniós állampolgárt, valamint menekültként elismert vagy huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező személyt megillet. Azok, akik közügyektől eltiltva vannak, mentális zavar miatt kizárva lettek a választójogból, vagy büntetésüket töltik, nem rendelkeznek választójoggal. A választópolgárok automatikusan felkerültek a lakóhelyük szerinti szavazóköri névjegyzékre. Átjelentkezés esetén a tartózkodási hely szerinti településen tudnak szavazni. Az átjelentkezésre vonatkozó kérelmeket legkésőbb 2024. május 31-ig kellett benyújtani. A mozgóurna igénylésére több határidő van, legkésőbb azonban 2024. június 9-én 12 óráig kell ezt megtenni. Szavazni csak érvényes okmányokkal (személyazonosító igazolvány, útlevél vagy vezetői engedély és lakcímkártya) lehet. Lejárt okmánnyal nem lehet voksolni. A Nemzeti Választási Iroda weboldalán található jelöltkereső segítségével tájékozódhatunk a jelöltek és listák felől. A vármegyei közgyűlés tagjainak választása különleges szabályok szerint történik, mivel minden vármegye egy választókerületet alkot. A nemzetiségi önkormányzati választásokon csak a rész vehet, aki május 31-ig regisztráltatta magát nemzetiségi választópolgárként. Magyarország tizenhárom elismert honos népcsoport él. A fővárosiaknak a legtöbb szavazólappal kell majd megküzdeniük; alapesetben öt különböző típusú szavazólappal, amennyiben nemzetiségi választónak is regisztráltak, ez a szám nyolcra emelkedhet. Az EP-választásra kizárólag az arra vonatkozóan átjelentkezők kapnak egyetlen szavazólapot. A Nemzeti Választási Iroda az urnák könnyebb kezelhetősége érdekében különböző színű kerettel látta el a szavazólapokat. További részletes információkat és segítséget a Nemzeti Választási Iroda munkatársai nyújtanak telefonon vagy online platformokon keresztül.