Egekben a magyar államadósság: nem lesz ennek jó vége

A Magyar Nemzeti Bank által közzétett legújabb pénzügyi számlák statisztikája három fontos makroökonómiai trendet tárt fel az év első negyedévével kapcsolatban. Az adatok szerint a bruttó hazai termék (GDP) arányában kifejezett magyar államadósság 75,9%-ra nőtt az időszak végére, ami a 2022-es év második negyedéve óta a legmagasabb érték. Ez arra utal, hogy az év végi államadósság-kezelési gyakorlat ismét előtérbe került, amely korábban, különösen a 2010-es évek elején volt jellemző. Ebben az időszakban a kormány több pénzügyi manővert is alkalmazott az adósságszint ideiglenes csökkentése érdekében.

Az államháztartás hiánya ugyanakkor enyhén mérséklődött, de továbbra is magas szinten maradt. A szezonálisan igazított adatok alapján a GDP-arányos deficit 6,5% volt az első negyedévben, ami az elmúlt egy év legnagyobb értéke, bár ez alacsonyabb a tavalyi év eleji adatoknál. Ennek eredményeként a négy negyedéves gördülő deficit 5,7%-ra csökkent. Bár ez még mindig magasnak tekinthető és bizonyos kockázatokat rejt magában az idei 4,5%-os hiánycél elérését illetően, remény van arra, hogy a gazdaság újraindulásával javulhatnak ezek a mutatók.

A háztartások megtakarítási kedve továbbra is kiemelkedően magas maradt; az elmúlt egy évben a GDP 7,3%-át tette ki. Ez azt jelenti, hogy az állam és a lakosság együttes finanszírozási képessége pozitívumot mutatott, összesen a GDP 1,6%-át érte el. Ez hozzájárulhat a külső egyensúly javításához. Az utolsó alkalommal négy évvel ezelőtt volt tapasztalható hasonlóan magas finanszírozási képesség. A gazdaság növekedésének fenntarthatósága és a külső egyensúly megőrzése érdekében középtávon szükség lesz az államháztartás helyzetének javítására is. Ahogy a gazdaság beindulása növeli a lakossági fogyasztást és vállalati beruházások importigényét, csak egy fegyelmezett állami gazdálkodás révén lehet elkerülni a külső egyensúly romlását és fenntartható növekedést biztosítani.