Komoly változás jön a hazai közműszolgáltatóknál: erre készüljön, aki rezsit fizetne, ügyintézne

Az Országgyűlés megszavazta a digitális államról és digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvénytervezetet (DÁP törvény), amely jövőre lép az elektronikus ügyintézési törvény (Eüsztv.) helyébe. Az Eüsztv. korábban elfogadott módosítása szerint jelentősen bővül az elektronikus ügyintézés biztosítására kötelezett közüzemi szolgáltatók köre. Az Eüsztv.-t váltó DÁP törvény ugyanakkor még magasabb követelményt szab: a legkisebb közüzemi szolgáltatókat is bizonyos e-ügyintézési szolgáltatások nyújtására kötelezi - írja a Portfolio.

A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvénytervezet (DÁP törvény) kényelmes e-ügyintézést ígér az állampolgárok számára, azonban a közüzemi szolgáltatók életében is fontos változásokat hoz. A jogszabály-változásokra az alábbi profilú cégek vezetőinek érdemes figyelniük:

• víziközmű-szolgáltatók,
• távhőszolgáltatók,
• hulladékgazdálkodási közszolgáltatást végzők,
• (nem vezetékes) szennyvíz begyűjtést és elszállítást végzők,
• kéményseprőipari szolgáltatók,
• egyetemes postai szolgáltatást végzők,
• villamosenergia-szolgáltatók,
• gázszolgáltatók.

A portál szerint a DÁP törvény ütemezetten fog hatályba lépni, egyes rendelkezéseit már 2024. július 1-től, de valamennyi rendelkezését legkésőbb 2025. július 1-jétől alkalmazni kell majd. Ami a közüzemi szolgáltatók számára lényeges, hogy az Eüsztv. hatályosságának utolsó időszakában kibővíti az ügyfelei számára az e-ügyintézés biztosítására kötelezett közüzemi szolgáltatói kört. Ez a kör 2025. június 1-jéig az Eüsztv. rendelkezései szerint köteles eljárni, tehát a közüzemi szolgáltatók számára a DÁP törvény csak 2025. június 1-jén lép hatályba.

A DEÜSZ Egyesület a Portfolio szerint már októberben felhívta a figyelmet az Eüsztv. ezirányú módosítására. 2023. végéig az Eüsztv. azon vállalatokat sorolja e-ügyintézésre kötelezett közüzemi szolgáltatói körbe, amelyek az előző évben havi átlagban legalább 150 ezer számlát bocsátottak ki. 2024. január 1-jétől a számlakibocsátási határ 50 ezerre csökken.

A DEÜSZ számításai szerint akár 100 olyan vállalat is lehet, amelynek 2024-től gyorsan kell gondoskodnia az elektronikus ügyintézési szolgáltatások implementálásáról.

Ami nem kis feladat, tekintve, hogy az elektronikus ügyintézés biztosítása elsősorban azt jelenti, hogy a szolgáltató képes elektronikus csatornát biztosítani a hozzá forduló cégek és természetes személyek számára, illetve képes az ügyintézést végig elektronikus módon végezni a rendelkezésre álló elektronikus ügyintézési szolgáltatások ügyintézési folyamatokba integrált használatával. 

Emellett Eüsztv. az elektronikus ügyintézést biztosító szervek számára továbbá a belső ügymenetük, működésük tekintetében elektronizálási kötelezettséget is előír. Minden érintett cég köteles az e-ügyintézési szolgáltatásai működtetéséhez és az ügyintézésbe bevont társszervekkel való kapcsolattartáshoz szükséges belső működését, folyamatait teljes körűen elektronizálni, és ehhez az elektronikus információs rendszereket biztosítani.