A Facebook már nem elég: ma már nagyon más módszerekkel keresik a cégek leendő munkavállalóikat, mint néhány évvel ezelőtt. A HelloVidék dél-alföldi cégeket kérdezett a XXI. századi munkaerő-toborzási gyakorlatukról.
Régi filmekből ismerős jelenet, amikor a fiatal pályakezdő kezében piros tollal az újság fölött görnyedve karikázza be a szimpatikus álláshirdetéseket. Mára már mindez elképzelhetetlen, egyre kevesebb szerep jut a nyomtatott sajtónak, mert mintha korosztálytól függetlenül mindenki kezéhez odaragadt volna az okostelefonja. A HelloVidék utánajárt, mennyiben változtatták meg a kütyük és az internet az álláskeresési szokásokat.
Egyre több a hirdetés, de a jelentkező még mindig kevés.
Rengeteg hirdetés végigböngészése, figyelemfelkeltő önéletrajz megírása, rövid és frappáns bemutatkozás, izgatott várakozás a visszajelzésre - ezekkel a feladatokkal jár egy új pozíció megtalálása a munkakeresők számára. Egy friss frissebb felmérésében arra a kérdésre keresték a választ, mi foglalkoztatja a leginkább az álláskeresőket.
Az állásinterjú után jön a munkakeresési folyamat leginkább idegőrlő része: a várakozás a visszajelzésre. Sok esetben azonban a jelölt hiába vár, a cégek - kapacitáshiányból vagy más okokból -, de nem jelentkeznek többet. Ez a jelenség túlmutat azon, hogy a jelentkező csalódottan veszi tudomásul, hogy valószínűleg nem őt választották - hosszú távon a cég hírnevére nézve súlyos következményei lehetnek.
A Z és az Y generáció számára a Facebook a munkaerőpiaci iránytű. Messze a közösségi média az a felület, amelyen keresztül a Z és az Y generáció tagjai a legtöbb információt kaphatják az álláskereséssel és a munka világával kapcsolatban.A leggyakoribb témák között szerepelt a fiatalok munkakeresése kapcsán a kapunyitási pánik, a pályakezdéssel kapcsolatos bizonytalanság, valamint a lakhatás és a hosszú távú megélhetés kérdései is.
A Magyarország egyik állásportáljára érkező látogatások kétharmadát ma már okostelefonról indítják, ezzel szemben az elmúlt három évben a csak számítógépet használó álláskeresők aránya meredeken csökkent. Az online térben kevésbé tapasztalt felhasználók körében a mobilwebes felületek, míg a "digitálisan érett"keresőknél egyre inkább a célalkalmazások a népszerűek.
Lehet még ennél kisebb a munkanélküliség?
Sokan nem is tudják, mennyi a reális kezdőbér.
A nyilvántartott álláskeresők száma 4,9 százalékkal csökkent Magyarországon egy év alatt, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) nyilvántartásában a 2019. januári zárónapon 254 200 álláskereső szerepelt, mintegy 13 ezerrel kevesebb az egy évvel korábbinál.
Rengeteg magyar dolgozik külföldön, számuk továbbra sem csökken. Nem is csoda, hiszen a nyugati bérekkel a magyar munkaadók még mindig nem tudnak versenyre kelni. Aki eddig még nem indult útnak, azt jó eséllyel a családja tartotta vissza: ma már azonban az sem akadály, hiszen a munkaközvetítők ma már páros állásajánlatokkal várják a hezitálókat. Összegyűjtöttük a legjobban fizető külföldi lehetőségeket.
Nem verik nagy dobra a cégek, ha megüresedik egy-egy állás. Sokan nem gondolnák, de ma már offline is eredményesen lehet munkát keresni: a szakember szerint nem kell ettől félni, és felejtsük el azt a beidegződést, hogy "csókosok" vagyunk, ha egy ismerős által kapunk meg egy állást.
Munkahelyek jönnek-mennek, de egy biztos: ha valaki elveszíti a munkáját rengeteg teendője lesz, hogy legalább az álláskeresési járadékot megkapja. Ez ugyanakkor csak 90 napig nyújthat megoldást, de utána sem érdemes kiregisztrálni a rendszerből. Mutatjuk, mi mindent kell elintézned, ha hirtelen munkanélküli leszel.
Sokan olyan állásban fognak dolgozni, amelyek még nem léteznek.
Jutalmazzák azt, aki a versenyszférában talál munkát.
A nyilvántartott álláskeresők száma 13,9 százalékkal csökkent Magyarországon egy év alatt, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) nyilvántartásában a júniusi zárónapon 240 700 álláskereső szerepelt, ami több mint 38 ezerrel kevesebb, mint egy éve.
75 milliárd forint jutna jövőre az álláskeresési járadékra az idei 55 milliárd helyett - írja a Hvg.hu, amely megjegyzi, a több mint egyharmados növekedésre a legvalószínűbb magyarázat a közszférában történő jövő évi leépítések.
Annak ellenére, hogy a legtöbb szektorban óriási gondot jelent a munkaerőhiány, több százezer 55 és 64 év közötti magyar maradt állás nélkül. A koruk miatt nem veszik fel őket sehová.
Okleveles önéletrajz-szakértő árulta el a titkot.
