Így robbant be Magyarországra a Doritos chips: 60 évet késett, és Ausztriában, Romániában is olcsóbb

Meglehetősen nagy csinnadrattával, reklámok tömkelegével érkezett meg Magyarországra nemrégiben a Doritos tortilla chips. Az a márka, ami egyébként az USA-ban 1964-ben (!) jelent meg először, majd 1966-ra már országos elérhetőségűvé is vált. Ha innen nézzük, 60 éves csúszással bár, de most már a termék kapható általános kereskedelmi forgalomban Magyarországon is. A nagy reklámbumm mellé viszont meglehetősen magas árcédula is társult, a 100 grammos kiszerelésű terméket átlagosan 899 forintért lehet megvásárolni, a kilós egységára tehát 8 999 forint. De vajon ez tényleg drágának számít?

Ehhez az árhoz képest, szülőhazájában az USA-ban jelenleg egy 2,5 unciás (OZ), azaz 70 grammos kiszerelést (amilyen egyébként a legközelebb van az itthon is kapható 100 grammhoz), 2,48 dollárért árulnak, ami 858 forintnak megfelelő összeg. Ha ezt 100 grammra vetítenénk, akkor viszont láthatnánk, hogy ott a termék több mint 1000 forintnak megfelelő dollárba kerülne. Egészen pontosan 1 226 forintot kellene érte kiperkálni.

Őshazájában tehát a legkisebb kiszerelésű Doritosból számolva a termék 36 százalékkal drágább, mint idehaza a termék indulásakor.

Igen ám, viszont az USA-ban megannyi kiszerelésből lehet választani a chips terén, ami azt is jelenti, hogy magához a termékhez sokkal olcsóbban is hozzá lehet jutni. Kutatásaink során például találtunk 14,5 unciás pakkot is, ami mintegy 400 grammos kiszerelésnek felel meg. Ha ilyen terméket vásárolnánk, akkor 100 grammnyi nassolnivaló már csak 450 forintunkba kerülne, ami gyakorlatilag a fele annak az árnak, mint amekkorán bevezetésre került a termék idehaza.

Érdemes persze körülnézni Európában is, milyen áron mérik, az itthon újonnan bevezetett nasit. Ausztriában a Billában 2,26 euróba kerül 100 grammnyi Doritos, ami mintegy 825 forintnak felel meg. Ahogy az tehát mostanság elég sok terméknél lenni szokott, az osztrákoknál még ha kevéssel is, de bizony olcsóbb a chips, mint Magyarországon.

Az angliai Tescóban nem találtunk 100 grammos, csak 180 grammos kiszerelésű chipset. Ebből származtatva 100 gramm 1,39 fontba, azaz mintegy 560 forintba kerül. Jóval olcsóbb tehát, mint Magyarországon. A németországi Kauflandben 100 gramm chips 2,69 euróba, azaz mintegy 980 forintba kerül, tehát összességében majdnem 100 forinttal drágább, mint idehaza. Romániában az ottani Auchanban 7,55 leiért találtunk 90 grammos csipszet, aminek 100 grammja így 8,39 lei lenne, ami 560-570 forint, tehát jóval olcsóbb tételnek számít, mint idehaza.

Összességében elmondható tehát, igencsak változatos képet mutat, hogy melyik országban éppen mennyibe kerül egy nagy múltú nassolnivaló. Ahogy azonban látjuk, Romániában és Ausztriában is olcsóbb a chips, mint Magyarországon. És bár USA-ban a mi kiszerelésünkhöz legközelebb álló darab ténylegesen drágább, mint az itthoni, azért azt ne felejtsük el, hogy ott sokkal nagyobb kiszerelésben is meg lehet vásárolni a terméket, amivel gyakorlatilag felezni is lehet az árakat. A sorból így igazán csak Németország lóg ki, de ott sem sokkal magasabb az ár.

Mi befolyásolja a chipsek árát?

A hazai bevezetés kapcsán kíváncsiak voltunk arra, alapvetően mi befolyásolja idehaza egy chips árát. Ezzel kapcsolatban meg is kérdeztük Intődy Gábort, a Magyar Édességgyártók Szövetségének (Hunbisco) szervezeti titkárát, aki elmondta,

alapvetően négy fő tényező befolyásolja az árakat, ezek az alapanyagköltségek, az energiaárak, a NETA és az EPR-díjak.

Ezek közül pedig több olyan elem is van, amik bizony Magyarországon a megnövekedett árak potenciális okozói lehetnek. Érdemes kiemelni például az energiaárakat, ugyanis a sütés miatt a chipsgyártás igencsak költséges műfaj. Ezen felül az itthon árakra azonban sokkalta jobban hathat a NETA (népegészségügyi termékadó) és az EPR-díjak (csomagolás adó) hazai szabályozása, amik európai szinten is igen magas költségeket rónak a gazdasági szereplőkre.

A NETA ráadásul azért is különleges, mert ha például egy bizonyos chipsben olyan mennyiségű például a sótartalom, ami a NETA besorolás szerint magas, akkor a sávos rendszerben azért még többet kell adózni. És akkor mindezekre a tényezőkre természetesen rájön még a 27 százalékos áfa is, ami szinten rekordmagas az EU-ban. Mindent összevetve tehát nem csoda, hogy a chipsek árai az elmúlt években igencsak kilőttek Magyarországon.

Nem elég, hogy évtizedek óta nem látott nagyságú infláció sújtotta az országot, a különböző szabályozások is mind abba az irányba mutatnak, hogy nálunk többek között a chipseket is drágább megvásárolni, mint a környező országokban.