Idegtépő várakozás az IKEA-ban: vajon mi folyik a konyhaosztályon?

- számolt be hétvégi kalandjáról egy olvasó a Pénzcentrumnak küldött levelében. A konyhaosztályon tapasztalt hosszú várakozási idő annak fényében érdekes, hogy Marek Feltl, az IKEA Magyarországért, Csehországért és Szlovákiáért felelős vezetője nemrég úgy nyilatkozott a Pénzcentrumnak, hogy az

Ez, a vezető szerint azt jelenti, hogy a magyar vásárló, ha elégedett a konyhával, akkor szívesen tér be újra az áruházakba és vásárol mást is. A magyarországi IKEA-ban egy nap átlagosan 38 új konyhát vásároltak, 2017-ben összesen 8,5 milliárd forint értékben. Emellett a legnépszerűbb termékek többsége is konyhai eszköz volt.

Most is megkerestük az IKEA-t a hosszas várakozási idővel kapcsolatban, a cégtől, amellett, hogy sajnálatukat fejezték ki az üggyel kapcsolatban, azt közölték a Pénzcentrummal, hogy a várakozási idő nagyban függ attól, hogy milyen ügyről van szó. Sok vásárló érkezik már kész konyhai tervekkel, amelyeket online rendszerük segítségével tervezett, ilyenkor munkatársaik az elkészült terveket átnézik, majd közösen véglegesítik. A másik eset, amikor az IKEA weboldalán keresztül a vásárló konyhatervezési szolgáltatást vesz igénybe, ez pedig akár egy órát is eltarthat.

Visszatérve olvasónk levelére, abból az derült ki, hogy nem konyhatervezési szolgáltatást vett igénybe, hanem közel kész konyhai terveket vitt az áruházba. Először egyébként azt gondoltuk, hogy az IKEA-t is utolérte a nagy nemzeti munkaerőhiány, de erre rácáfolt az áruház Pénzcentrumhoz eljuttatott válasza. Ebben azt írták, hogy 

A hétvégéken egyébként az IKEA tájékoztatása szerint a szokásos 8 ezerről, 50 százalékos emelkedéssel 12 ezerre nő a napi tranzakciószám, bár arról nem küldtek adatot, hogy ezekből mennyi érinti az éttermi egységet, vagy hogy hány minimáldíjas hot-dogot adnak el. Az üres vevőszolgálati pultok tehát munkaszervezési sajátosságra utalnak, de azért megnéztük, hogy a bútoróriás karrieroldalán milyen beosztásba keresnek épp munkatársakat.

Általánosságban elmondható, hogy arra az új trendre, hogy egyre több cég keres a várható fizetés feltüntetésével munkatársat, az IKEA nem szállt fel. Ezzel egyébként nincsenek egyedül, nemrég készítettünk interjút Márton Katalinnal, a Praktiker HR-vezetőjével, aki elmondta, hogy ők nem rakják ki a kirakatba a bérstratégiájukat. Ezzel ellentétes taktikát követnek jellemzően a diszkontláncok, a Lidl a teljes alabértábláját megosztotta a Pénzcentrummal a múlt héten, az Aldi 800 ezres boltvezetői fizetésével pedig tele volt a sajtó, természetesen mi is beszámoltunk róla.

Ilyen szempontból tehát most nem tudjuk összehasonlítani a fizetéseket, támpontot adhat ugyanakkor, hogy tavaly, amikor egy teljes kórházi osztály ment át a soroksári IKEA-ba dolgozni, az áruház azt közölte lapunkkal, hogy 

• az IKEA-nál az átlagos bruttó alapbér 202 ezer forint a nem vezető beosztású áruházi dolgozók körében,

• a ténylegesen szerződött óraszámokat figyelembe véve pedig az átlagos szerződött óraszám napi 7 óra, az alapbér pedig bruttó 178 ezer forint.

Ehhez egyébként még számos juttatás adódik hozzá, úgymint szombati és vasárnapi bérpótlék, rendszeres éves bónusz, étkezési hozzájárulás, bérlettámogatás és nyugdíjprogram, az ezekkel kiegészült végső átlagos bruttót az áruház tavaly nyáron nem árulta el nekünk.

EZ IS ÉRDEKELHET

Itt a nagy kajakvíz: kórházak az IKEA ellen

A Jahn Ferenc Kórház belgyógyászati osztályának ápolói már döntöttek, most rajtad a sor.

Ahogy az áruház is közölte lapunkkal, alapvetően nem tűnik úgy, mintha tömegeket keresnének az IKEA-ba. A cég karrieroldala szerint mindösszesen 18 betöltendő pozíció van a három hazai áruházban, ezeket össze is szedtük egy táblázatba.

Az összesítésből kiderül, hogy a 18 állásból csupán 3 tartozik közvetlenül az "eladáshoz", egy pedig a vevőszolgálathoz. Konkrétan a budaörsi áruházat vizsgálva, ahol elmondása szerint olvasónk járt, 9 állást hirdetnek, közülük két új kollégát várnak az "eladás", egyet pedig a vevőszolgálat területére.