Kiderült, mire szórják el a konyhapénzt a magyar háziasszonyok

Több pénz jutott a zsebekbe. De hogyan is, és mi lett azzal a sok pénzzel, amikor 2017-ben a bruttó reálkereset növekedése 10 százalék volt, a gazdaságé pedig csak 4 százalék? Hát abból, hogy miközben a gazdaság 4 százalékkal erősödött 2017-ben, addig a keresetek növekedési üteme ennek háromszorosa volt (13 százalékkal nőttek a havi bruttó átlagkeresetek). A bérnövekmény nagyobb részét a munkaerőhiány dolgozta össze. A munkaerő piaca is piac, így ha kevesebb van belőle, felmegy az ára, pontosabban a bére.

Egy kis kitérő. A reálkeresetek és a gazdaság növekedési ütemeinek nagyságában 2015-ben fordult a kocka, ettől kezdve a munkaerő hiánya szinte féktelen béremelésre kényszerítette a vállalkozásokat, már aki bírta a tempót. A keresetek a legutóbbi három esztendőben nagyobb ütemben emelkedtek a gazdaságénál. 2015-2017 között a gazdaság teljesítménye együttesen 10 százalékkal emelkedett, a reálkeresetek növekedési üteme viszont 20 százalék fölé kúszott.

Ez azért egyébként a versenyképesség, a termelékenység oldaláról kemény kényszerpálya is egyidejűleg, hiszen az átadási, vagy éppen a fogyasztói árakat csak úgy emelgetni nem lehet, a piac nem tapsol az áremelkedésért, így a technológiai fejlesztési kényszer is erősebb. Persze, az is ugyanúgy pénzbe kerül, mint a munkaerő, és bármelyik hiánya lemaradáshoz, leszakadáshoz vezet. A boltos piacon például 2-3 ezer bolt ezért zár be végleg évente, ennyivel csökken már hosszú ideje a kiskereskedelmi értékesítőhelyek száma.

Némileg hosszabb időtávot szemlélve, a 2012-es esztendőt követő öt esztendőben végül is folyamatos a gazdaság növekedése, a kereseteké is, az előbbi fordulattal együtt. Így a gazdaság fél évtized alatt 17 százalékkal, a bruttó reálkereset pedig 28 százalékkal nőtt. 2012-2014 között a gazdaság, ezt követően a reálkeresetek növekedtek gyorsabban.

Költekeztünk is rendesen

De hát a háziasszonyok a kosztpénz számolgatásakor és a bevásárlólista papírra vetésekor nem méricskélik, hogy a vastagabb hó végi boríték mitől dagadtabb a szokásosnál, a családi költekezésben minden befolyó fillér ugyanolyan pénz, mint a többi. Az elmúlt fél évtizedben tehát folyamatos volt a béremelkedés, így volt miből költekezni, legalábbis az átlagcsaládot tekintve.

Nőtt is a családok költekezése, öt esztendő alatt a háztartások fogyasztási kiadása - változatlan áron számolva, szaknyelven volumenben - 16 százalékkal emelkedett. 2017-ben ráadásul gyorsult is a tempó, a háztartások fogyasztási kiadásának növekedési üteme utolérte a költekezés legnagyobb szeletének, a boltos vásárlásoknak az emelkedését. A boltos kiskereskedelem azonban az elmúlt öt esztendőben azért összességében jóval nagyobbat ugrott, együtt számolva az időszakot negyedével bővült.

Egyik sem kevés, hozzátéve, hogy családi kasszából nem megy minden fillér a boltba, vagy a szolgáltatóhelyekre, de azért a nagyja a fogyasztásra megy el (minél kisebb jövedelmű a család, annál inkább). És persze a háziasszonyok nem volumenindexeket számolgatnak, a mennyiség legfeljebb a bevásárlószatyrok cipekedésénél számít, vagy a bevásárlólista ellenőrzésekor a vásárlás után, nehogy véletlenül több dobozos sör csússzon a hűtőbe meccs előtt, mint amennyi engedve volt.

2017-ben ezerkétszáz milliárd forinttal nőtt a családi költekezések értéke, öt év alatt pedig több mint háromezer forinttal, ennyivel több pénz jutott a boltokban, szolgáltatóhelyeken a pénztárakba. A boltos kiskereskedelemben folyt el a legtöbb pénz a családi kasszákból, részaránya egy csekély mértékben emelkedett is az elmúlt években:

Mire költünk még???

Sok dologra, például vendéglátásra több mint ezer milliárd forintot, belföldi utazgatásra több mint háromszáz milliárd forintot, vagy éppen jármű vásárlására több mint 600 milliárd forintot költöttünk el 2017-ben.

A háztartások fogyasztási kiadásainak erősödő üteme bizonyos szerkezeti változásokat is takar. A boltok melletti költekezés is nő, kérdés, hogy a jövőben a súlyát tekintve lejjebb nyomja-e a boltos vásárlásokat, hiszen 2017-ben a növekedés ütemében utolérte a kiskereskedelmet. A kiskereskedelmen belül valamelyest erősödött a tartós, nagyértékű cikkek vásárlása, de az iparcikk költekezést még nem ez az ág húzza a legjobban. Az élelmiszerekkel szemben viszont erősödött az iparcikk vásárlás (ami, jegyezzük meg, tartós és féltartós cikkekből áll).

És a családi költekezésnek van még egy olyan szelete, ami egyre jobban viszi a pénzt, ez pedig a lakásberuházás. Emelkednek is a lakásárak, főleg a kisebbeké a használt lakáspiacon, de az új építésű lakáspiac is húzni fogja ezeket a kiadásokat, főleg, ha egyszer egy lakás el is készül. És feltehetően a lakásvásárláshoz kapcsolódó egyéb kiadások is emelkedni fognak, így például az eddiginél nagyobb bővülés is várható a lakberendezések, lakásfelszerelések piacán is. Bár a lakás árát is ki kell heverni, de előbb-utóbb jöhet bele az új lakfelszerelés is.