Keményen egymásnak feszült az Aldi, Penny, Spar: gigászi árbevételek röpködtek, éleződik a verseny

Az elmúlt napokban sorra jelentek meg a legnagyobb magyarországi kiskereskedelmi láncok éves beszámolói a 2021. január 1-től 2021. december 31-ig tartó időszakra vonatkozóan. A legfrissebbeket (Aldi, Penny, Spar) most megvizsgáltuk a nettó árbevétel, és az adózott eredmény szempontjából. És hogy miért nincs itt a Lidl, a Tesco vagy az Auchan? Utóbbi például még nem adta le legfrissebb nyilatkozatát, a Lidl és a Tesco pedig általában nem január-decemberi időszakra vonatkozóan értékel, hanem március-február viszonylatában, ezeket pedig általában júliusban teszik közzé.

Mi történt a boltoknál?

A tavalyi év, még pandémiával igencsak tarkított hónapjaiban a Pénzcentrum által vizsgált mindhárom bolt túlteljesítette a 2020-as évének értékesítési nettó árbevételét. Az Aldi, Penny, Spar hármasból messze a Spar realizálta a legmagasabb értékesítési nettó árbevételt a maga

663 milliárd 866 milliós értékével.

Ehhez képest a Penny Market 321 milliárd 577 milliót, az Aldi pedig 315 milliárd 282 milliós értékesítési nettó árbevétellel zárta az évet. Ahogy már említettük, ez a mind a három bolt esetében növekedés a 2020-as évhez képest. Az Aldinál mintegy 23 milliárdos, a Pennynél 14, a Sparnál pedig 32 milliárdos volt a növekmény.

Érdemes ugyanakkor megjegyezni, hogyha a milliárdokon túl arányosan is megvizsgáljuk a növekedés mértékét, akkor már az Aldi áll az élen a maga 7,9 százalékos emelkedésével, amit a Spar követ 5,1 százalékkal, majd a sort a Penny zárja 4,6 százalékos bővüléssel.

Mit mutatnak az adózott eredmények?

Az értékesítés nettó árbevételéhez képest az adózott eredmények már egészen más képet mutatnak minden bolt esetében. Az összegek ugyanis rendre, a legtöbb esetben durván bezuhantak 2020-hoz képest. Az Aldi 8,5 milliárdos nettó árbevétellel zárta a tavalyi évet, ehhez képest a Spar csupán 5,3 milliárdot tudott, amitől a Penny is elmarad még 1 milliárddal.

A grafikonon jól látszik, hogy az adózott eredmények összege még durvább akkor, ha összevetjük őket a 2020-as adatokkal. Rögtön feltűnik például, hogy a három boltlánc közül a tavalyi éllovas Spar nagyot bukott, adózott eredménye több mint 50 százalékkal csökkent, így 2021-ben ebben a statisztikában az Aldi állt az élre. Harmadik ugyanúgy a Penny lett, viszont ő alig bukott a 2020-as évhez képest.

Adózott eredmény csökkenése arányaiban 2021-2020:

• Spar: -55%
• Aldi: -26%
• Penny: -7%

Mások a nagyságrendek

Az árbevétel és az eredmény kapcsán érdemes megvizsgálni egyes cégek méretét is, amit a bérköltségek alakulása is jól például. A három bolt esetében az Aldi és a Penny nagyon hasonló bérköltségen működik, hozzájuk képest viszont a Spar háromszor annyit költ munkavállaói fizetésére, hiszen jóval nagyobb állománnyal is rendelkezik. Hogy érzékeltessük a nagyságbeli különbségeket, a Penny kötelékében 2021-ben majd 4 ezren dolgoztak, ehhez képest a Spar átlagos állománya több mint 13 ezer főre jutott (ezzel a számmal egyébként a Spar Magyarország top 10 legnagyobb foglalkoztatója között van).

Ami viszont azonos volt a három bolt esetében, hogy a bérköltségeik növekedtek 2020 és 2021 között. Tehát az éves béremelés egyetlen esetben sem maradtak el. A számok a következőképp alakultak:

A bérköltségek emelkedésének mértéke az Aldi esetében majd 12 százalékos volt, a Pennynél 6, míg a Sparnál majd 8 százalékos. Ez az emelkedés egyaránt fakadt a béremelésekből, illetve az esetleges állománynövelésből is.

Nehéz évek jöhetnek a boltokra

Ha megnézzük az adatainkat, akkor a nettó árbevétel alapján a jóval nagyobb lánccal rendelkező Spar lepipálta az Aldit és a Pennyt. Viszont ha növekedés ütemét nézzük, vagy még inkább az adózott eredményt, akkor az Aldi nagyon feljött a boltok versenyében. A küzdelem végkimenetele viszont csak akkor lesz teljes, ha befutnak az Auchan, Tesco, Lidl adatai is. Addig viszont egy dolog az, amit biztosan tudunk, hogy a kormány által bejelentett különadó mélyen fogja érinteni a hazai kiskereskedelem szereplőit idén és jövőre is.

Mint ismeretes, Nagy Márton miniszter a május 26-i kormányinfón ismertette az ágazati különadók mértékét. Ezek alapján a kiskereskedelmi szektort mintegy 60 milliárddal forinttal vágnák meg. És ha mindez nem lenne elég, akkor a tavalyi számaik alapján, amik még a pandémiás bezárásos időszakban (amikor jellemzően csak ezek a boltok voltak nyitva, ma már ez nincs így) elért profitjuk után számolnának el.

Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára a különadóról azt mondta korábban a Pénzcentrumnak, az új adó ugyanolyan költségként jelentkezik a kiskereskedőknél, mint a villanyszámla, vagy a kiskereskedelmi adó. A szakember szerint a kereskedők nem feltétlenül építik majd be az áraikba az új terhet. Ettől függetlenül Vámos György szerint előfordulhat további áremelés az üzletekben, de nem csak az új különadó miatt, hanem például a beszállítói költségek, vagy a rezsiköltségek emelkedése miatt is.