Több tízmillió forintot is bukhat, aki így vásárol most lakást: ettől óva intenek a szakértők

Az állami otthonteremtési támogatások jövő évtől hatályos változásai felbolygatták az ingatlanpiacot. A „városi” CSOK eltörlése és a Babaváró támogatás módosítása számos fiatal pár vagy gyermeket nevelő, tervező család otthonteremtési vágyainak újragondolását vagy a tervek megvalósításának előrehozását eredményezheti.

Az első lakás vásárlását tervező érdeklődők nagy részét jelentősen befolyásolják a bejelentett változások. Több tízmillió forintot jelenthet nekik a jó időzítés, ezért mindenképpen javasoljuk számukra az ingatlan- és pénzügyi szakértővel történő egyeztetést

– kezdte Benedikt Károly, a Duna House PR és elemzési vezetője. A 2022-es év ingatlanpiaci eseményei visszavetették az első lakásukat vásárlók aktivitását, a tavalyi évben a fővárosban átlagosan 16%-os arányban, míg vidéken 21%-ban voltak jelen az ingatlanpiaci tranzakciókban a Duna House Barométer adatai szerint. Az idei első félév azonban fokozott lendületet adott számukra, a fővárosban 21, vidéken 23%-ra nőtt a jelenlétük. A budapesti első lakást vásárlók átlagosan 44 millió forintot meghaladó összeget fordítottak ingatlanvásárlásra az idei első félévben, amelyért átlagosan 57 négyzetméteres lakásokat kaptak. Érezhetően jobban jártak azok, akik a vidéki letelepedés mellett döntöttek, ugyanis megközelítőleg 80 négyzetméteres otthonaikra a fővárosinál 15 millió forinttal kedvezőbb áron szerződhettek.

A cég adatai alapján az idei év tranzakcióit vizsgálva, országosan 18%-ban adta a vevői motivációt az első lakáshoz jutás. A vásárlók ötöde Pest vármegyét választotta, de jelentős, 9-12%-os arányban szereztek 77-82 négyzetméter alapterületű első lakást Bács-Kiskun és Komárom-Esztergom vármegyében a fiatalok. Bács-Kiskun vármegyében átlagosan 26,5 millió forintot fordítottak első lakásra, míg Komárom-Esztergom vármegye településein 28,2 millió forintba került az otthonteremtés.

A Pest vármegyei elsőlakás-vásárlások zömében, 77%-ban tágas, átlagosan 95 négyzetméter alapterületű, 35,6 millió forintos átlagos eladási árú családiházak szerepeltek, de számottevő 11%-os arányban voltak jelen azok a vásárlók is, akik új ingatlanra szerződtek. Az átlagosan 88 négyzetméteres újépítésűekért 64,8 millió forintot adtak a vevők a területen.

Az első lakásukat vásárlók többsége, 24%-a fővárosi ingatlanra szerződött. A legkevesebbet a panellakást preferáló vevők fizetettek első lakásukért, ugyanis átlagosan 55,5 m2 nagyságú budapesti házgyári lakást 39 millió forintos átlagos áron szerezhettek. Az alacsonyabb vételár ellenére az első lakást vásárlók mindössze harmada választott panelt, a többség, pontosan a vásárlók fele téglaépítésű ingatlanra tette a voksát, ők 50 négyzetméteres saját otthonért 44,1 millió forintot fizettek. Kerttel rendelkező fővárosi házra az ügyfelek 13%-a kötött adásvételi szerződés a cég ingatlanszakértőinek közreműködésével. A vizsgált vevői kör négyzetméterenként a legkevesebbet házvásárlás során fizetett, közel 77 négyzetméterért, mindössze 41,7 millió forintot, vagyis 545 ezer forintos négyzetméterárat adtak.

„Az első lakásukat keresők között az idei első félévben alacsony számban voltak jelen azok, akik a magas négyzetméterárak ellenére belevágtak egy újépítésű ingatlan vásárlásába. A fővárosi elsőlakás-vásárlók mindössze 4%-a tartozott ide, ők a panellakásokért fizetett átlagos árnál 30 millió forinttal többet, vagyis 58,7 millió forintot adtak, cserébe 71 négyzetméteres otthonokat kaptak.” – emelte ki a szakértő.

EZ IS ÉRDEKELHET

Brutális, ami a magyar ingatlanpiacon folyik: ezekben a városokban szálltak el őrülten az árak

A jobban fejlődők olykor még előzgetik egymást az árversenyben, de vannak területek, amelyek végképp leszakadni látszanak.