Lehangoló látlelet a hazai lakásárakról: ha így megy tovább, komoly lakhatási krízis jöhet?

Európában egy minimális csökkenés következett be a lakásárakban, ám csak az első negyedévben, ráadásul nem is az előző év azonos időszakához mérve - ez derül ki az Eurostat friss adataiból. Ha nagyobb időtávban figyeljük, akkor sajnos azt látjuk, amit amúgy is sejthettünk: kevés kivétellel az egész kontinensen brutális dráguláson mentek keresztül a lakások árai, és a bérleti díjak is jelentősen megemelkedtek az elmúlt esztendőkben. Ezek az adatok egybevágnak azzal, amit itthon már a szakértők sem rejtenek véka alaá: nevezetesen az, hogy szinte senkinek nincs már esélye Magyarországon a saját lakásra.

Iszonyatos ugrás az árakban

2023 első negyedévében az EU- ban a lakásárak -0,7%-kal csökkentek 2022 negyedik negyedévéhez képest, miközben a bérleti díjak pedi 0,9%-kal nőttek - ezt közölte az Eurostat friss adatsorában. Ez a lakásárak zsinórban a második negyedéves csökkenése a 2022 negyedik negyedévi -1,4 százalékos csökkenés után. 2022 első negyedévéhez képest az EU-ban a bérleti díjak és a lakásárak 2,9%-kal, a lakásárak 0,8%-kal emelkedtek.

Nagyobb időtávot vizsgálva azonban brutális infláció következett be ebben is:

2010-től 2023 első negyedévéig a bérleti díjak 20%-kal, a lakásárak 46%-kal nőttek.

Több mint kétszeresére nőttek a lakásárak Észtországban, Magyarországon, Litvániában, Lettországban, Luxemburgban, Csehországban és Ausztriában Ha 2023 első negyedévét 2010-hez hasonlítjuk, az EU 18 országában a lakásárak jobban nőttek, mint a bérleti díjak.

Ebben az időszakban a lakásárak 24 uniós országban emelkedtek, háromban pedig csökkentek. Több mint megkétszereződött Észtországban (+200%), Magyarországon (+180%), Litvániában (+146%), Lettországban (+132%), Luxemburgban (+126%), Csehországban (+123%) és Ausztriában (+122%). Csökkenést figyeltek meg Görögországban (-14%), Olaszországban (-9%) és Cipruson (-2%).

A bérleti díjaknál az EU 26 országában emelkedtek az árak, a legnagyobb mértékben Észtországban (+212%) és Litvániában (+165%) drágultak. Az egyetlen csökkenést Görögországban regisztrálták (-22%).

Kinek lesz itt lakása?

Az Eurostat adatai egybevágnak a Magyar Nemzeti Bank lakáspiaci jelentésében foglaltakkal, melyet néhány hete tettek közzé. Ebben a kiadványban meglehetősen sötét képet festettek a magyar társadalom lakáshelyzetéről:

nagyjából azt lehet kijelenteni, hogy saját lakásban már csak alig pár százezer magyar reménykedhet még életében.

A jegybank folyamatosan követi azt, hogy a magyar társadalom egyes rétegeinek mennyire elérhető a lakásvásárlás Budapesten, ezt az úgynevezett Housing Affordability Index (HAI) határozza meg. A lényeg az, hogy ebben az MNB megnézi, hogy egy két átlagkeresettel rendelkező háztartás egy átlagos lakás hitelből történő megvásárlásához szükséges jövedelem hányszorosával rendelkezik.

Ha ez a mutató 1 feletti értékű, akkor a kérdéses család anyagi kifeszítettség nélkül tud hitelből lakást vásárolni, amennyiben pedig 1 alatti, akkor a budapesti lakásvásárlás túlzott kockázatot, anyagi megterhelést jelent. A gyermek nélküli háztartások esetében 45, három gyermek esetén 75 négyzetméteres lakással számoltak.

A jelentésből nagyjából azt lehet kiolvasni, hogy 2023-ra már csak a 3 gyermekesek tudnának megengedni maguknak egy új budapesti lakást különösebb anyagi kifeszítés nélkül. És a használt lakások esetében is az ő mutatójuk a legjobb, 0,9-es. Gyerek nélkül már nemigen férne bele egy lakás hitelből történő megvásárlása egy párnak.

Arról, hogy mennyire reménytelen lassan lakáshoz jutni, a Pénzcentrum nemrég részletesen is írt elemzést, ezt itt olvashatod el újra:

EZ IS ÉRDEKELHET

11+1 ábrán a kiábrándító magyar valóság: súlyos lakhatási válság felé sodródik az ország?

Egyre kevesebb lakáshitelt vesznek fel a magyarok, miközben egyre magasabb önerőt használnak fel lakásvásárláskor - derült ki az MNB adataiból.

Vége az osztogatásnak

De még a gyerekesek sincsenek a lehető legjobb helyzetben. A magyar kormány mindössze két hete jelentette be, hogy kivezeti a CSOK-ot, csak a falusi változatát tartják meg, a babavárót pedig csak 30 év alatti nők vehetik fel január elsejétől. Ezzel pedig sok szakértő szerint tovább ásták a magyar lakáshitelezés sírját, hiszen azzal, hogy a támogatásokról egy csapásra több millió magyar marad le, még annyira sem lesz fizetőképes kereslet, mint eddig volt.

A döntés értelmében, bár a CSOK és a babaváró hitel, egyben a babaváró támogatás is, amelynek az igényelhetőségét 2 évvel, azaz 2024. december 31-ig hosszabbították meg, mindkét támogatási forma esetében komoly változtatás következik be. A kormányzat meglátása szerint ugyanis az elmúlt években kitolódott a gyermekvállalás időpontja.

A babavárónál a változás kétarcú lesz, annak összegét ugyanis 10-ről 11 millióra emelik. 2025 január 1-től azonban már csak a 30 év alatti anyák vehetik azt igénybe. Addig persze marad a 41 éves korhatár.

Az igényelhető támogatás keretének 1 millió forintos növelése persze nem tűnik soknak és a jelenlegi ingatlanárak mellett kérdéses, hogy hány olyan nőnél lehet majd döntő szempont, akik eddig vacilláltak az igénylés előtt. A babaváró pedig önerőnek lassan egyáltalán nem elég: mint a lakáspiaci jelentésből is kiviláglik, súlyos bajban vannak a magyar családok. Igaz, hogy enyhült a lakásárak gazdasági fundamentumokhoz mért felülértékeltsége: Budapesten 3%-ra, országosan pedig 9-re. Arról, hogy mhogyan érinti ez a magyar családokat, szintét értekeztünk már hosszabban, ezt az elemzést ide kattintva olvashatod el:

EZ IS ÉRDEKELHET

Sok ezer magyar család csúszhat le a CSOK-ról, a babaváróról: mutatjuk a kormány döntésének részleteit

A kormány a tegnapi ülésén a családtámogatási rendszer átalakítása mellett döntött, mutatjuk hogyan érinti ez a babaváróban, CSOK-ban gondolkodó családokat.