Óriási meglepetés érheti a magyar nyugdíjasokat a boltok kasszáinál: ennek rengetegen fognak örülni

Novemberben tovább folytatódott a dezinfláció – a fogyasztóiár-index az októberi 9,9 százalékról az év utolsó előtti hónapjában 7,9 százalékra mérséklődött. Ez egyébként még mindig magasnak számít, hisz az EU-s átlag az Eurostat adatai szerint már októberben is csak 3,6 százalékos volt, ugyanakkor ne feledjük, hogy az év első három hónapjában még rendre 25 százalék feletti volt a magyarországi pénzromlás értéke.

Még jelentősebb a dezinfláció, ha kifejezetten az élelmiszerárakat vizsgáljuk, hiszen ezek esetében 2023 első hónapjaiban még rendre 40 százalék feletti volt az emelkedés mértéke az egy évvel korábbihoz képest. Sőt, az élelmiszerek árindexe még októberben is 10,4 százalékos volt, így a mostani 7,1 százalékos eredmény több mint 3 százalékpontos csökkenést jelent.

Ugyancsak jelentős mértékben, két százalékponttal, 9,1 százalékról 7,1 százalékra csökkent a nyugdíjas fogyasztóiár-index. A nyugdíjasok szempontjából pozitívumnak számít, hogy az év korábbi hónapjaiban ennek értéke jellemzően meghaladta az összesített fogyasztóiár-indexet, ám október után most november is alacsonyabb lett annál.

A lakosság különböző rétegeit vizsgálva novemberre vonatkozólag is elmondható, hogy az alacsony jövedelmű háztartások fogyasztóiár-indexe volt a legalacsonyabb (6,9%), őket a nyugdíjasok (7,1%), a közepes jövedelmű háztartások (7,5%), és a három és több gyerekes háztartások (7,6%) követték a sorban. A fogyasztóiár-index változatlanul a magas jövedelmű háztartások esetében volt a legmagasabb (9%).

Mire volt elég a novemberi nyugdíj?

Novemberben végre megérkezett a 3,1 százalékos nyugdíjkorrekció, amely a 208 168 forintos átlagos öregségi nyugdíj esetében plusz 6 453 forintot jelent. Ennek megfelelően ezúttal 214 621 forintot vettünk alapul, amikor megnéztük, hogy a novemberi árakkal számolva hány darabot/kilogrammot/litert vásárolhattunk volna az egyes termékekből.

A zsemle fogyasztói átlagára novemberben is 68 forint volt darabonként, ám a nyugdíjkorrekciónak köszönhetően az októberi 3 061 darab helyett ezúttal már 3 156-ot vásárolhattunk volna ebből a termékből. A tojás darabára átlagosan 1 forinttal csökkent (76 → 75 forint), így itt is elsősorban a nyugdíj emelkedésének köszönhető, hogy az októberi 2 739 darabbal szemben novemberben már 2 862-t vehettünk volna belőle.

Bár a 2,8 százalékos pasztőrözött tej átlagára (453 → 462 forint) emelkedett, ezt ellensúlyozta a nyugdíjkorrekció mértéke, így az októberi 460 literrel szemben novemberben már 465 litert vásárolhattunk volna ebből a termékből. Nem változott ugyanakkor a párizsi kilónkénti átlagára, az novemberben is 2 840 forint volt. Ebből a termékből az októberi 73 kilóval szemben ezúttal 76 kilót vihettünk volna haza.

A burgonya árának hónapokon át tartó csökkenése lényegében megállt (401 → 400 forint), ám a megvásárolható mennyiség így is 537 kilóra nőtt az októberi 519 kilóról. Tovább csökkent azonban az alma ára (504 → 497 forint), amiből novemberben már 432 kilót vásárolhattunk volna a korábbi 413 kiló helyett.

Mindössze 1 forinttal, 192-ről 193-ra nőtt a liszt kilónkénti átlagára, amely emelkedés értelemszerűen nem ellensúlyozhatta a nyugdíjkorrekció hatását, így ebből a termékből az októberi 1 084 kilóval szemben ezúttal már 1 112 kilót lettünk volna képesek megvásárolni.

A kristálycukor kilónkénti ára 432 forintról 427-re csökkent – ennek és a nyugdíjemelésnek köszönhetően ebből a korábbi 482 kilóval szemben ezúttal már 503-at tudtunk volna hazavinni. Csökkent a sertéscomb átlagára is (1 890 → 1 860 forint), így a korábbi 110 kilóval szemben novemberben akár 115 kilót is hazavihettünk volna.

A bontott csirke kilónkénti átlagára változatlanul 1 350 forint volt, így ebből a legutóbbi 154 kilóval szemben most 159 kilót vásárolhattunk volna meg.

Novemberben tehát a tojás, a burgonya, az alma, a kristálycukor és a sertéscomb ára kisebb-nagyobb mértékben csökkent, míg a pasztőrözött tej és a liszt ára emelkedett októberhez viszonyítva. A zsemle, a párizsi és a bontott csirke ára változatlan maradt a vizsgált időszakban.

Ugyanakkor a novemberi nyugdíjkorrekciónak hála mindegyik termékből többet vihettünk volna haza, mint korábban.

A 2023. január-novemberi eredmények átlagait nézve elmondható, hogy zsemléből, tojásból, tejből, és burgonyából kevesebbet, míg párizsiból, almából, lisztből, kristálycukorból, sertéscombból és bontott csirkéből idén többet tudtunk volna megvásárolni, mint 2022-ben.

Tovább árnyalja a képet, ha azt is megnézzük, hogy az egyes évben/hónapban megvásárolható mennyiségek hogyan viszonyulnak a 2016-ban megvásárolható mennyiségekhez (mivel zsemléből 2016-ban tudtuk megvásárolni a legnagyobb mennyiséget, így ezt az évet vettük 100-nak).

Indexünk névadó termékénél, a zsemlénél továbbra is jelentős a visszaesés a 2016-os évhez képest – 2023 első 11 hónapjában átlagosan csak az akkori mennyiség 48 százalékát tudtuk volna megvásárolni. A tojásnál ez az arány 76 százalék, a tejnél 74,7 százalék, a párizsinál 79,6 százalék, a burgonyánál 71,1 százalék, az almánál 95,6 százalék, a lisztnél 111,2 százalék, a kristálycukornál 139,8 százalék, a sertéscombnál 113,8 százalék míg a bontott csirkénél 98,7 százalék.

Mire volt elég a novemberi plusz pénz?

Novemberben azonban nem csak annyi történt, hogy 3,1 százalékkal megemelkedett a nyugdíj értéke, hanem visszamenőlegesen kifizették a korábbi összeg és a korrigált összeg közötti különbözetet is. Ez az eredeti 208 168 forintnyi átlagos öregségi nyugdíj esetében azt jelenti, hogy novemberben a 214 621 forintos, korrigált nyugdíjon felül még további 64 530 forint egyszeri nyugdíjkorrekció érkezett a január-októberi hónapokra.

Ez a termékekre lefordítva azt jelenti, hogy zsemléből 949, tojásból 860, tejből 140, párizsiból 23, burgonyából 161, almából 130, lisztből 334, kristálycukorból 151, sertéscombból 35, bontott csirkéből pedig 48 darabot/kilogrammot/litert vásárolhattunk volna a fent leírt mennyiségeken felül.