Rengeteg pluszpénzt hagy a családoknál az SZJA-visszatérítés: ebbe fektetik az élelmesek

Ahogy arról a Pénzcentrum is többször írt, a kormány korábbi döntése alapján a 2021-es személyi jövedelemadó idén a 2020. decemberi átlagbér mértékéig visszajár azon gyerekesek számára, akik tavaly legalább egy napig jogosultak voltak családi kedvezményre. Egy adózó legfeljebb 809 ezer forintot igényelhetett vissza, kétkeresős családok esetében így a teljes visszajáró összeg meghaladhatja az 1,6 millió forintot.

A családi adóvisszatérítés első körének a kiutalása pedig már be is fejeződött. Február 15-ig több mint 610 milliárd forintot kaptak kézhez a gyermeket nevelő szülők. Minden jogosultnak jár a családi adóvisszatérítés, ez a joga senkinek sem veszhet el. Így azok, akik február 15-ig nem kapták meg az adóvisszatérítés összegét, az adóból visszajáró összeget az szja-bevallásukban igényelhetik vissza - közölte a héten Tállai András. A kiutalások második szakasza március 1-jével kezdődik majd meg.

Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének (ÖPOSZ)  reprezentatív felmérése szerint a családok egyébként egész tudatosan költik majd el a visszakapott személyi jövedelemadót. A publikált eredmények szerint az érintett családok legnagyobb része hiteleik kiegyenlítésére és tartozásaik csökkentésére használja fel az összeget. Második helyen lakhatással és a lakhatási körülmények javításával kapcsolatos költségek szerepeltek, harmadik helyre pedig megtakarítási és öngondoskodási célok kerültek.

Ezek közül a férfiaknál az önkéntes nyugdíjpénztári, a nőknél pedig az egészségpénztári megtakarítások növelése volt a domináns cél. Életkor alapján viszont komoly különbségek vannak. A fiatalabb szülők jelentős része nem tudja mire költse az államtól visszakapott pénzt.

Tanácstalanok a fiatalok

Életkoronként is szembeötlő különbségeket látni abban, mire költik a visszaigényelt személyi jövedelemadót az egyes családok. Tartozásaik kiegyenlítésére például a legfiatalabb vizsgált korosztály, a 18 és 39 év közöttiek 27 százaléka fordítana, ugyanerre a célra viszont a 40 és 59 év közöttieknek csak 19, a 60 és 65 közöttieknek pedig csupán 5 százaléka költené a frissen jött pénzt.

A tartozásukat kiegyenlíteni akarók mellett a bizonytalanok aránya is a fiatalabb válaszadók körében magasabb. 18 és 39 év között a megkérdezettek 16 százaléka nem tudja még, mire költi majd a hamarosan megérkező összeget, viszont mindkét idősebb korosztály esetében ez az arány jóval alacsonyabb, 10 százalék vagy az alatti volt.

A kutatás eredményei alapján, akár realizálódott célokkal rendelkezik valaki, akár bizonytalan még a plusz jövedelem felhasználásával kapcsolatban, jellemzően jól bánik a könnyen jött pénzzel.

Nemek szerint is jelentős különbségek vannak, ki mire költi az adójából visszajáró, akár több százezres pluszpénzt. A férfiak valamivel nagyobb arányban költik majd az összeget fogyasztási célú kiadásokra és lakhatással kapcsolatos költségekre.

Ezt mutatja körükben a szórakoztató és elektronikai eszközökkel, az utazással, valamint a lakásfelújítással és lakberendezési tárgyakkal kapcsolatos költségek előnye. Ezzel szemben, a nők közül többen áldoznak majd önmaguk képzésére.

Az öngondoskodást nézve nyugdíjpénztári megtakarításaikat a férfiak, az egészségpénztárit a nők növelik majd többen a visszajáró adóból. Az egészségpénztári megtakarításokkal kapcsolatban érdemes kiemelni, hogy az ide befizetett összeg nemcsak egészségügyi költségekre fordítható, hanem bizonyos feltételek mellett lakáshitel-törlesztésre vagy például egyes gyermekneveléssel kapcsolatos kiadásokra is.

Azok, akik  nyugdíjpénztári vagy egészségpénztári megtakarításaikat növelik a nekik visszajáró adóból duplán okosan járnak el, befizetéseik után nemcsak hozamot realizálnak ugyanis a jövőben, hanem ezekre az összegekre akár újabb adó-visszatérítés is igényelhetnek.

Maximum 750 ezer forint pénztári befizetésig ugyanis az állam 20 százalékot, legfeljebb 150 ezer forintot ír jóvá a pénztártagok számláján az adózó által befizetett személyi jövedelemadóból. Ez az összeg majd a 2023-as adóbevallást követően jelenik majd meg a pénztári megtakarításokban.

A befektetés is jó opció

A közelmúltban az NRC Marketingkutató is készített egy kutatást. Ők arra keresték a választ, hogy a jogosult családok (a válaszadók 33 százaléka) mekkora összeggel számolnak, és hogyan tervezik felhasználni a pénzt. A jogosultak fele 400 ezer, vagy azt meghaladó, 16 százalékuk egyenesen 800 ezer forint feletti támogatásra számít. A Pénzcentrum saját kutatása szerint viszont csak a megkérdezett szülők 18 százaléka tette félre, vagy fektette be a pénzt.

Ekkora összegből pedig már legalábbis megfontolandó, hogy a pénzt akár meg is forgathatjuk. Persze az megint más kérdés, hogy a jelenlegi inflációs környezetben pontosan mibe érdemes fektetni pénzünket. Ez elsősorban attól függ, mekkora kockázatot vállalunk be. Az alábbiakban a Pénzcentrum összegűjtötte a lehetőségeket, hogy mindenki kockázatviselési hajlandóságtól függően megtalálja a számára legideálisabb konstrukciót.

Kötvények

Ha valaki a legkisebb kockázatot keresi, akkor ott az infláció követő prémium Magyar Államkötvény. De az nagy általánosságban is elmondható, hogyha nem szeretnénk nagyot kockáztatni, állampapírban érdemes a leginkább gondolkodni. Persze ezek hozama is gyakran változik, így érdemes jól meggondolni, hogy melyikbe helyezzük pénzünket.

A Magyar Állampapír Plusz hozama 4,95 százalék, az infláció követőé jelenleg 6,6 százalék (jövőre még magasabb lesz), az ingatlan alapok hozama még éppen pluszos, reálértékben már bukunk rajta. Ezen lehetőségek közül tehát most a legnyerőbb az inflációkövető állampapír.

De ott van például a Babakötvény is, ami infláció felett  3 százalékos kamatprémiumot kínál, ezzel pedig kiemelkedően versenyképes terméknek számít nem csak az állampapírok között, hanem a teljes magyar megtakarítási piacot nézve is, jelenleg ugyanis 8,1 százalékot kamatozik. A Babakötvényr rendszeres befektetésként jól működik, de egyszeri befizetésre is tökéletesen alkalmas.

Részvények

Persze nem szabad megfeledkezni arról, hogy az infláció ellen teljesen semmi nem véd, viszont ahogy megy fel az adott eszközosztály kockázata, úgy nő a potenciális hozama is. Hosszú távon, ha nagyobb vagyont szeretnénk építeni, a részvényekkel járhatunk a legjobban, ám ezek kockázata is nagyon magas. Fontos szem előtt tartani, hogy a részvénynél nincs biztos megtérülés. Potenciál van, ami vagy bejön, vagy nem. Ezért is hívják ezt kockázatos eszközosztálynak. Hosszú távon viszont a részvények mindig jobb hozamot produkálnak, mint akár a kötvények. 

Bár a részvények indexei jelenleg rekordszinteken vannak, a feltörekvő tech szektor részvényeibe most is érdemes lehet fektetni. Ilyen lehet a Block, a Palantir, a Paypal  és társaik. Ezek néhány százezerből forintból már igen jó beszállót adhatnak. A magyar szülőknek járó átlag 418-512 ezer forintos adóvisszatérítésből az említett három cég részvényeiből például simán be tudnánk vásárolni, pénteken ugyanis 11 és 105 dollár között nyitottak (3 453-32 964 forint).

Nyersanyag

A nyersanyagok, mint az arany manapság háttérbe szorultak, a legtöbben alternatív befektetési lehetőségként tekintünk rájuk.Ha azonban azzal számolunk, hogy a mostani infláció még éveken keresztül tart majd, idővel reneszánszukat is élhetik majd.

Magas infláció idején ugyanis a nyersanyagok általában igen jó hozamot produkálnak. Az aranyra és az ezüstre kimondottan sokan tekintenek infláció álló befektetésként. Ezekhez hasonló, úgynevezett árupiaci terméknek számít például a gáz és az olaj is. Különböző értékpapírszámlához kapcsolódó befektetési alapokon keresztül pedig ezek közül bármelyikbe fektethetünk. Ezekkel sem árt viszont óvatosnak lenni az emelkedő hozamkörnyezet miatt.