Üzlethálózatának bővítésére és modernizálására több száz millió eurót fordít az idén a Rossmann drogérialánc a cég csütörtöki bejelentése alapján.
Magyarországon jelenleg a munkaképes korú emberek közel 75%-a rendelkezik munkahellyel, a munkaerő 70%-át a kis- és közepes vállalkozások foglalkoztatják. Míg hosszú évekig, évtizedekig azt hallottuk, hogy a gazdasági szektor egyik legjelentősebb problémája a munkanélküliség, ma a munkaerőhiány okozza a legtöbb fejtörést a vezetők számára.
Korábban nem tapasztalt mértékben nehezedik teher az elmúlt időszakban a magyar cégvezetők vállára. Azelőtt is voltak megoldandó feladatok, de a pandémia és az azzal együtt érkező kényszerű változások azonnali cselekvést követeltek. Az a vezető, aki ezt nem tette vagy teszi meg nagyon rövid időn belül, cége működését teszi kockára. Ma a munkaerőhiánnyal kell szembenézniük a vezetőknek.
„Szabad munkaerő híján a cégek kénytelenek egymástól "átcsalogatni" betöltetlen pozícióikba a megfelelő képzettséggel rendelkező szakembereket, mivel a meghirdetett pályázatokra vagy egyáltalán nincs jelentkező, vagy ha van is, nem alkalmas az adott feladatra” – nyilatkozta a helyzetről Nemes-Nagy Szilvia, kkv-specialista, a Performia Hungary Kft. ügyvezető tulajdonosa.
Toborzók viadala
A munkaerőhiány következtében a cégek ellehetetlenülnek, hiszen annak ellenére, hogy munkával, megrendelésekkel rendelkeznek, mégsem tudják azokat teljesíteni. Annak érdekében, hogy ezt elkerüljék, szinte mindent megígérnek a bevonzani kívánt szakembernek, jobb munkakörülményeket, magasabb fizetést, csak hogy otthagyja korábbi munkahelyét. A cégek és a toborzók között komoly licitálás kezdődik meg, aminek hatására a bérek elszabadulnak, a vezetők olyan összegeket kénytelenek megígérni, amiknek a kitermelése közel lehetetlen.
„Ez a trend régebben főként a szellemi munkavégzés területét jellemezte, ma azonban a fizikai munkások esetében is érzékelhető. A munkavállalóknak egyértelműen előnyös ez az állapot, hiszen állásinterjú során kedvező alkupozíciót tudnak kialakítani, később pedig nem kell attól tartaniuk, hogy könnyedén megválnak tőlük. A cégek viszont, amellett, hogy bérspirálba kerülnek, ami feszültséget és újabb nehézségeket szül, alkalmazottaik megtartása érdekében kénytelenek olykor túlzott kompromisszumokat is kötni” – mutatott rá a szakember.
Paradigmaváltásra van szükség a vezetők körében
Szintén jelentős problémákat vet fel a hatékonyság romlása, ami egyrészt a munkaerőhiányra, másrészt a szakképzések, átképzések, továbbképzések hiányára, illetve alacsony színvonalára vezethető vissza. Ezeket leginkább a nagyobb cégek tudják biztosítani munkavállalóik számára, a kisebbeknek ritkább esetben van módjuk ebbe invesztálni.
„A hatékonyság fenntartásában, növelésében jelentős szerepet tölthet be a csapatépítés, hiszen ha valaki szereti a munkahelyét, a munkáját, a vezetőjét, akkor megnő a munkakedve, ezáltal a lojalitása és a hatékonysága is. A csapat összetartását nehezíti a pandémia idején elterjedt trend, hogy azokban a munkakörökben, ahol ez lehetséges volt, az emberek otthoni munkavégzésre álltak át. Sokan annyira megkedvelték a home office nyújtotta kényelmet, hogy azóta is ragaszkodnak hozzá, sőt, egyenesen feltételnek szabják meg egy állásinterjún” – fejtette ki Nemes-Nagy Szilvia.
Mindez előidézi, hogy a vezetők körében paradigmaváltásra van szükség, ugyanis a koronavírus-járvány megjelenése óta olyan feladatok is hárulnak rájuk, amik azelőtt nem volt jellemzőek.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
„Korábban főként a termelés irányítása, a hatékonyság növelésére irányuló folyamatok beindítása és felügyelete volt az elsődleges tevékenységük, mára azonban elengedhetetlenné vált, hogy emberekkel is magas szinten foglalkozzanak” – tette hozzá Nemes-Nagy.
A vezető nem mindenes
A kkv-vezetők körében még mindig ismeretlen a PR fogalma, éppen ezért erre a területre minimális, de leginkább semennyi figyelmet nem fordítanak. Pedig a jelenlegi helyzetben a legnagyobb luxus nem élni a PR, azaz a public relations eszközeivel, amelyek segítségével megismertethetnék cégüket és tevékenységüket a szélesebb nyilvánossággal, ami növelné az esélyüket a munkaerő megszerzése terén.
„Hihetetlen, de igaz, hogy a kkv-k 90%-ánál a HR (human resources) egy nem létező pozíció. Mindazon feladatokat, amelyeket jó esetben egy komplett HR-csapat végezne, a vezető veszi magára, annak ellenére, hogy az ő funkciója eredendően teljesen más lenne. Ez így nem mehet sokáig, az utolsó 24 órába léptek a cégek azzal kapcsolatban, hogy egy erős, támogató HR-t alapozzanak meg. Ehhez azonban szükség lenne a változtatás elkerülhetetlenségének felismerésére, valamint arra, hogy jobban megismerjék az ezen terület által nyújtott előnyöket és lehetőségeket” – hangsúlyozta Nemes-Nagy Szilvia.
Miért van szükség HR-esre?
A HR-es feladata nem csak az interjúztatás és a kiválasztás, azon kívül is számos egyéb szerepköre van. Az ügyvezetés által kigondolt stratégiák megvalósításához a HR delegálja az embereket, alakítja a szervezetet. Az alkalmazottakat megtalálja és képzi. A HR-nek kell elérnie, hogy minden új munkatárs önállóan tudja végezni a feladatát, ennek érdekében folyamatos kapcsolatban áll minden kollégával.
„Ahogy a gépeket, az embereket is karban kell tartani, ami szintén a HR hatáskörébe tartozik. Ha a dolgozónak problémái adódnak, vagy valami miatt csökken a motivációja, egy jó HR-es segít mindenre megoldást találni. A kkv-szektorban túl drága elpazarolni egy kiképzett, jól dolgozó munkatársat. Helyette meg kell javítani. Ehhez egy profi HR-esre van szükség, aki az emberek kezeléséhez is ért, nem csak az önéletrajzok összehasonlításához” – zárta gondolatait a Performia Hungary Kft. ügyvezető tulajdonosa.
A CSA, azaz a közösség által támogatott mezőgazdasági modell hazánkban egyelőre alig ismert, pedig Nyugat-Európában és az amerikai földrészen egyre elterjedtebb.
Hadtörténeti kuriózum lehet az a 120 darab színes, jó minőségben retusált és digitalizált, publikálás előtt álló felvétel, amely 45 év lappangás után került elő.
Az egyik legígéretesebb hazai technológiai startup által most piacra dobott okos gyűrű lehetővé teszi, hogy egyetlen érintéssel bármilyen infót megosszunk magunkról új ismerősünkkel.
Rekord gyorsasággal fogytak el a jegyek arra 400 fősre tervezett, fiataloknak szóló kapcsolatépítő és önfejlesztő rendezvényre, amelynél a szervezők a közösségi finanszírozás modelljével toboroztak.
-
Folytatódik az árcsökkentési program a Lidlben: mutatjuk, milyen akciók érkeztek
A magyar vásárlók különösen árérzékenyek, még mindig megnézik, hogy mire, mennyit költenek.
-
Erre most még kevesen gondolnak, amikor hitelt vesznek fel
Fáy Zsolttal, a MagNet Bank elnökével beszélgettünk.
-
Videó: bejutottunk a SPAR üzemébe, ahol évi 20 millió kg húst dolgoznak fel
Jelenleg több mint 360 ember dolgozik az üzemben.
- Lisztes Krisztián beállhatott és ezután góllal üzent
- "Döbbenetes, hogy mit látunk itt" - óriási verekedés az NB II-ben, szurkolók és a biztonságiak ütötték egymást
- Mostantól három év börtön fenyegeti a vesztegetésen ért német képviselőket
- A pénzügyminiszter szerint a nyugdíjasok továbbra is számíthatnak a kormányra - a nap hírei
- Súlyos börtönt kapnak a homoszexuálisok Irakban
- Megállíthatatlannak látszik az orosz offenzíva