Így mehet mínuszba a bankszámlád: villámgyorsan eladósodhatsz, ha nem figyelsz

Akik bankfiókban intézik a bankszámlájukkal kapcsolatos teendőiket bizonyára futottak már bele olyan helyzetbe, hogy az ügyintéző hitelkártyát, és/vagy folyószámlahitelt ajánlott nekik a fizetési számlájuk mellé. Érthető módon viszont a legtöbben ezt élből elutasítják,hiszen a pontos kondíciók ismertetésére egy ilyen helyzetben a legtöbbször sem az ügyfélnek sem az ügyintézőnek nincs ideje.

A folyószámlahitelek és a hitelkártyák, bár még a más kölcsönök árait feltornászó fokozatos kamatemelések után is extrém drágának számítanak más fedezetlen hitelekhez képest, tény hogy bizonyos élethelyzetekben akár hasznosak is lehetnek.

A folyószámlahitelt a legtöbben alapvetően átmeneti pénzhiány megoldására, afféle vésztartalékként, a hitelkártyát pedig tartósabban a "takarójukon való túlnyújtózásra" használhatják az ilyen kölcsönöket igénylő ügyfelek. De pontosan hogyan is működnek ezek a kölcsönök, milyen feltételekkel juthatunk hozzájuk és mennyire vállalunk velük nagy kockázatot? A Pénzcentrum most ezekről a kérdésekről libbenti le a fátylat.

Van átfedés, de fontos különbségek is

Laikus szemmel a két hiteltípus igen hasonlónak tűnik, ami nem véletlen, hiszen mindkettő fedezetlen, illetve fogyasztási hitel. Ez azt jelenti, hogy olyan kölcsönökről beszélünk, amelyek igényléséhez nincs szükségünk különösebb fedezetre, általában csak egy adott minimumösszegű havi jövedelmet vár el a folyósító pénzintézet.

Mindkét hitel keretjellegű, azaz egy a szerződéskötéskor megállapított összegű hitelkeret áll rendelkezésünkre, amit részben, vagy akár teljes egészében elkölthetünk. Közös még az is, hogy a THM mértéke egyik hitel esetében sem haladhatja meg a jegybanki alapkamat 39 százalékponttal növelt mértékét. A hasonlóságok pedig itt nagyjából véget is érnek.

A hitelkártya vonzereje a kedvezményekben rejlik

Fontos különbségek is vannak a két termék között, amik miatt céljaiktól függően egy különböző ügyfélkört céloznak. A hitelkártyák legvonzóbb tulajdonsága egyértelműen az, hogy vásárlásaink után jóváírást kapunk (ezzel a kibocsátók nem titkolt célja a kártya rendszeres használatának ösztönzése). Az előre beállított hitelkeretet pedig a bank alapból díjmentesen adja. Ha az ügyfél ügyesen használja és mindig időben visszatölti az elhasznált összeget (erre a legtöbb banknál legalább 1 hónap haladékot adnak) akkor nem számolják fel a kamatokat, csak a kedvezményeket lehet learatni.

Persze ha megcsúszunk a vele 40 százalék feletti THM-el kell szembenéznünk, ráadásul az aktuálisan a kártyánkhoz kínált kedvezmények egy része is elúszhat. Fontos még, hogy nem igazán érdemes készpénzt sem felvenni az ilyen kártyákról, arra ugyanis nem vonatkozik az egyébként jellemzően ingyenes kártyahasználat, sőt általában a sztenderd bankkártyáknál még magasabb díj is terheli az ilyen tranzakciókat. A kártyának és persze a hozzá kapcsolódó számlának ettől függetlenül természetesen lehet díja. A legjobb ajánlatokért érdemes szétnézni a Pénzcentrum kalkulátorában, amit mi most el is végeztünk 300 000 forintos havi jövedelemmel és 500 000 forintos igényelt hitelkerettel számolva.

Ahogy ábránkon is látszik, a pénzintézetek által kínált konstrukciók igen kiegyenlített előnyöket kínálnak. Nem igen lehet rámutatni egy olyan, kiemelkedően vonzó ajánlatra, ami költési szokásaiktól függetlenül mindenkinek a legkedvezőbb. Attól függetlenül, hogy mit várunk el egy hitelkártyától más és más ajánlatokkal járhatunk a legjobban. 

A hitelkártyák kvázi mumusának tekintett THM viszont mindenhol, még a K&H által kínált "legolcsóbb" ajánlat esetén is extrém magas egy személyi kölcsönhöz, de a fogyasztási hitelek jelentős részéhez hasonlítva is. Hitelkártyát persze senki nem az "olcsósága" miatt választ. A már említett kedvezmények ellenben sokakat kárpótolnak a magas kamatokkal járó kockázatokért. Ezek közül a legvonzóbb a vásárlások után járó százalékos alapú pénzvisszafizetés. Ennek mértékében a bankoknál már egész nagyok a különbségek. A limit éves szinten 30 és 96 ezer forint között bárhol lehet.

A folyószámlahitel a bankszámlakeretünk "meghosszabbítása"

Bár sokaknak nem világos a két hiteltípus közötti különbség, a folyószámlahitel fókusza más, mint a hitelkártyáké. Ehhez a hitelhez nem kell sem külön számlát, sem kártyát igényelnünk, a hitelkeret meglévő lakossági számlánkhoz tartozik, tehát leginkább a bankszámlánk kölcsönből való "megtoldásának" tekinthető, ami azt teszi lehetővé, hogy kisebb pénzhiány esetén is használni tudjuk a számlánkat, azután is, hogy kifutottunk az egyenlegünkből.

A folyószámlánkon lévő hitelkeret tehát egy mindenféle megkötés nélkül tovább költhető összeg, amivel azután élhetünk, hogy mínuszba kerül az adott bankszámlánk.

Már ebből is látszik, hogy nem igen érdemes ezt a fajta kölcsönt egybemosni a hitelkártyával, De az alábbi ábrán vizualizáltuk is az összes fontos különbséget a két hiteltípus között.

Fontos még tudni, hogy a hitelkártyákkal szemben itt nincsen türelmi időszak, a fennálló tartozásunkra naponta kamatot számol fel a bankunk. A bankok egy része a fel nem használt keretért is felszámol egy úgynevezett rendelkezési díjat, de a legtöbb pénzintézet ma már eltekint ettől a díjtételtől. A keretünk tehát adott esetben ingyenes is lehet, amíg nem nyúlunk hozzá. Ha felhasználjuk viszont mindenképp kamatozni kezd, de öröm az ürömben, hogy itt nem tesznek különbséget a díjszabásban a készpénzfelvétel és a vásárlások között, tehát a tranzakciók típusainak különböző költségvonzatai miatt legalább nem kell aggódnunk.

Bár annak, hogy a hitelkeret a meglévő bankszámlánkhoz kapcsolódik megvannak az előnyei, elég csak arra gondolni, hogy az erre érkező fizetésünk passzív módon kiegyenlítheti a tartozásunkat, plusz odafigyelést is igényel. Ha túl sokat költünk akkor ugyanis véletlenül is beleszaladhatunk a hitelkeretbe.

Fontos különbség még, hogy a folyószámlahitelek kamatozása valamivel kedvezőbb a hitelkártyákénál, bár még így is 28-30 százalékos THM-ekről beszélünk, tehát azt is figyelembe véve, hogy a kamatok megfizetése az utóbbi esetében elkerülhető ez a többi kölcsönhöz képest még így is extrém magas ráta fogja tömegek körében vonzóvá tenni ezt a terméket. Ezért is okosabb dolog csak vésztartaléknak tekinteni ezt a keretet, szemben a hitelkártyával, ami adott esetben rendszeres költésre is használható.

Adott esetben egy későbbi személyi hitel igénylése esetén is jobban járhatunk a hitelkártyával, ugyanis egy bank szemében az könnyen pluszpont lehet velünk kapcsolatban, ha rendszeresen használjuk és ügyesen is tudunk bánni a kártyánkkal, mert megbízható, pénzügyileg az átlagnál tudatosabb ügyfél benyomását kelthetjük. Ellenben ha hónapról-hónapra kihasznált hitelkeretből tartjuk fent magunkat az inkább azt sugallja, hogy nehezen jövünk ki a fizetésünkből, vagy nem tudunk bánni a pénzzel, ez pedig kockázatosabbá teheti a pénzintézeteknek, hogy nagyobb összegű kölcsönt bízzanak ránk, hiszen felveti annak veszélyét, hogy annak törlesztőit sem leszünk képesek időben fizetni.

A folyószámlahitel persze, ahogy írtuk működhet vésztartalékként és mindannyiunk életében jöhet egy olyan kisebb törés, amikor valóban hasznos lehet, de semmiképpen nem érdemes erre alapozni pénzügyi stabilitásunkat, jobban tesszük ha (legalábbis emellett) megtakarításokat halmozunk fel.