Megerősítette a devizában és a helyi valutában fennálló hosszú és rövid futamidejű magyar államadósság-kötelezettségek befektetési ajánlású, "BBB mínusz/A-3" szintű besorolását pénteken az S&P.
A magyar élelmiszerek havi alapú áremelkedése egy éve, rendre meghaladja az uniós átlagot. A hazai élelmiszer infláció még márciusban is 42,6 százalék volt, ami a 19 százalékos Európai Uniós átlaggal összehasonlítva drámaian kiemelkedőnek mondható. Számos szakértő osztotta meg most gondolatait a nyugtalanító magyar adatokkal kapcsolatban.
Regős Gábor, a Makronóm Intézet makroelemzési vezetője a Világgazdaságnak elmondta, egyrészt az aszály hatása, másrészt pedig az extraprofitadók kivetése indokolja a drágulást. Ezenkívül szerepe lehetett a növekvő élelmiszerárakban a forint gyengülésének is. A dinamikusabb hazai élelmiszerár-emelkedésben szerepet játszik a magas kereslet is, hiszen hazánkban a reálbérek sokkal később indultak csökkenésnek, mint más uniós országokban, így a fogyasztók könnyebben meg tudták fizetni a magasabb árakat, ezt pedig a kereskedők ki is használták.
Itt pedig bejön a képbe a profit húzta infláció is: az „áremelési verseny” szintén növelte az élelmiszerárakat.
Héjja Csaba Takarékbank szenior elemzője elmondta: a jelenség hátterében elsősorban az export-import kitettségünk, az árfolyamhatások, az energia és a nyersanyagok drágulása állt, de ugyanígy közrejátszott benne a magas kamatkörnyezet is, ami hirtelen drágította meg az élelmiszeripari cégek számára a finanszírozást.
Virovácz Péter, ING Bank szenior elemzője kiemelte, az egyik fontos hajtóerő a megugró energiaárak és a magas szállítási költségek voltak, amelyek indirekt módon növelték az élelmiszerárakat. Emlékeztetett, az MNB számításai alapján az ársapkák indirekt módon 3-4 százalékpontos inflációs hatást generáltak. Szerinte az árstop sokkal inkább tekinthető politikai terméknek, szociálpolitikai intézkedésnek, semmint inflációellenes gazdaságpolitikai lépésnek.
A CSA, azaz a közösség által támogatott mezőgazdasági modell hazánkban egyelőre alig ismert, pedig Nyugat-Európában és az amerikai földrészen egyre elterjedtebb.
Hadtörténeti kuriózum lehet az a 120 darab színes, jó minőségben retusált és digitalizált, publikálás előtt álló felvétel, amely 45 év lappangás után került elő.
Az egyik legígéretesebb hazai technológiai startup által most piacra dobott okos gyűrű lehetővé teszi, hogy egyetlen érintéssel bármilyen infót megosszunk magunkról új ismerősünkkel.
Rekord gyorsasággal fogytak el a jegyek arra 400 fősre tervezett, fiataloknak szóló kapcsolatépítő és önfejlesztő rendezvényre, amelynél a szervezők a közösségi finanszírozás modelljével toboroztak.
-
Folytatódik az árcsökkentési program a Lidlben: mutatjuk, milyen akciók érkeztek
A magyar vásárlók különösen árérzékenyek, még mindig megnézik, hogy mire, mennyit költenek.
-
Erre most még kevesen gondolnak, amikor hitelt vesznek fel
Fáy Zsolttal, a MagNet Bank elnökével beszélgettünk.
-
Videó: bejutottunk a SPAR üzemébe, ahol évi 20 millió kg húst dolgoznak fel
Jelenleg több mint 360 ember dolgozik az üzemben.
-
Élethelyzetek, amiben kivédhető az anyagi kockázat (x)
Az elmúlt években különösen sok elbizonytalanító körülménnyel kellett szembenéznünk.
- Itt a nagy KRESZ-teszt: most kiderül, ki mennyire van képben a szabályokkal
- Csak a szél zavar bele az újabb évszakváltásba
- Másként látja Alekszej Navalnij halálát az amerikai hírszerzés
- Gázolt a vonat Kecskemétnél, késésekre kell számítani a szegedi vonalon
- Sulyok Tamás: kiváló borászok nélkül nem születnének minőségi borok
- Változatlan hitelminősítés, új kínai autógyár - a nap hírei