Pénzcentrum • 2026. április 29. 16:43
Miközben az iráni háború nyomán világszerte egyre több ország Ausztráliától Egyiptomig vezet be energiatakarékossági intézkedéseket, Európa kormányai egyelőre tudatosan kerülik a fogyasztást korlátozó lépéseket. A döntéshozók inkább költségvetési forrásokból igyekeznek tompítani az áremelkedés hatásait. Ez a stratégia azonban mind politikailag, mind gazdaságilag megkérdőjelezhető.
Az európai visszafogottságnak több oka is van. Egyrészt a jelenlegi energiaválság hatásai egyelőre meg sem közelítik a 2022-es szintet. Ekkor Oroszország az Ukrajna elleni inváziót követően drasztikusan csökkentette Európa gázellátását. A földgázárak ma jóval az akkori csúcsok alatt maradnak, és üzemanyaghiány sem fenyeget. Másrészt a megélhetési költségek és az energiaárak kérdése rendkívül érzékeny politikai tereppé vált a kontinensen. Elegendő csak a 2018-as francia sárgamellényes mozgalomra gondolni, amelyet éppen a gázolajra tervezett adóemelés robbantott ki - jelentette a Reuters..
A párizsi Jacques Delors Energiaközpont adatai szerint az európai kormányok által bevezetett több mint 180 szakpolitikai intézkedés közül tíznél is kevesebb irányul a tényleges energiafogyasztás csökkentésére. Ráadásul ezek nagyrészt önkéntes jellegűek. Az Európai Bizottság múlt héten közzétett ajánlásaiból végül kimaradtak az olyan javaslatok, mint például az autómentes napok szervezése vagy a távmunka ösztönzése. Ezek az intézkedések egy korábbi, a Reuters által is megismert tervezetben még szerepeltek.
Az európai kormányok eddig összesen mintegy 14 milliárd eurót fordítottak a válságkezelő intézkedésekre. Ez ugyan töredéke a 2022-es, nagyjából 500 milliárd eurós csomagnak, de így is komolyan megterheli az amúgy is feszített államháztartásokat. A hangsúly ráadásul a rászoruló háztartások célzott támogatása helyett az olyan általános hatású eszközökön van, mint a Németországban, Spanyolországban és Lengyelországban bevezetett üzemanyagadó-csökkentések. Egyes szakértők szerint ez nemcsak túlzottan drága megoldás, hanem az energiaátállás lendületét is megtöri. Ezek az intézkedések ugyanis csökkentik az elektromos autók és a korszerű fűtési rendszerek viszonylagos költségelőnyét a fosszilis alapú megoldásokkal szemben.
Több elemző is amellett érvel, hogy az energiatakarékossági intézkedések bevezetése most is indokolt lenne, mivel ezek letörnék az árakat, és megkönnyítenék a gáztárolók nyári feltöltését. Michael Bloss német zöldpárti európai parlamenti képviselő arra figyelmeztetett, hogy kínálati szűkösség idején a kereslet visszafogása az egyetlen hatékony módszer az árak csökkentésére. Ezzel szemben a jelenlegi kormányzati intézkedések többsége éppen hogy élénkíti a fogyasztást. A döntéshozók viszont attól tartanak, hogy a megszorító jellegű lépések pánikot kelthetnek a lakosság körében. Miłosz Motyka lengyel energiaügyi miniszter szerint a korlátozások felhalmozási hullámot indíthatnak el, ami tovább rontaná az ellátásbiztonságot. A lengyel kormány ezért egyelőre az "óvatos ajánlások" stratégiáját követi.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Az európai lakosság ugyanakkor nem zárkózik el az energiatakarékosságtól, feltéve, hogy azt önkéntes alapon teheti meg. Írországban egy 2022-es kampány nyomán 12 százalékkal csökkent a háztartások áramfogyasztása. Németországban pedig a lakosság 90 százaléka tudatosan spórolt a fűtéssel az orosz inváziót követő télen. Toby Harris, a brit Nemzeti Felkészültségi Bizottság elnöke szerint a kihívás sokkal inkább kommunikációs jellegű. A társadalomnak ugyanis meg kell értenie a helyzet súlyosságát ahhoz, hogy hajlandó legyen elfogadni a takarékosságra felszólító üzeneteket.