Nem lesz karácsonyi hal a magyarok asztalán? Riadót fújtak a gazdálkodások, brutál volt a hőség

Dérer István, a MOHOSZ Országos Horgászszervezeti Szolgáltató Központ (MOHOSZ OHSZK) főigazgatója arról számolt be, hogy sok horgásztóban korlátozni kellett az etetőanyag használatát és magát a horgászatot is vízmennyiségi vagy vízminőségi problémák miatt, ami milliárdos nagyságrendű bevételkiesést okoz. Eközben mind a horgász-, mind a halastavaknak jelentős költségnövekedést okoztak a halállomány megőrzése érdekében alkalmazott beavatkozások, amelyekre a vízminőség védelme érdekében volt szükség, így a vízpótlás megszervezése vagy a vízforgatók, szivattyúk üzemeltetése. A gondokat súlyosbítja, hogy a halas- és horgásztavak döntő többségét az elmúlt 50-100 évben nem kotorták, így a vízmélységük egyre kisebb.

Amellett, hogy a sekélyebb vizek hamarabb felmelegszenek, egyáltalán nem mindegy, hogy a forró napokon napi 2-3 centimétert is elérő párolgási veszteség öt- vagy egyméteres átlagmélységű tavakban jelentkezik - vetette fel az Agroinform.hu Az aszály, a magas takarmány- és munkaerőköltségek a fogyasztói árak gyors emelkedésében is megmutatkoznak: a termelők az élő pontyért már általában 2 300 forintot kérnek kilogrammonként - ez az érték három évvel ezelőtt még 1 000 forint körül alakult. A telepítésre kerülő ponty beszerzési ára a MOHOSZ - MA-HAL ármegállapodás alapján jelenleg 1 500 forint körül alakul - derül ki az elemzésből.

A haltermelők idén is igényelhetnek kárenyhítési juttatást, ám a hektáronként tervezett 40 ezer forintnyi összeg csak töredékét tudja kompenzálni a költségek emelkedésének, illetve a bevételkiesésnek. Ez az összeg kevesebb mint fele az átlagos szántóföldi támogatásnak, ezért a MA-HAL és a MOHOSZ közösen kezdeményezte a támogatási összeg kiegyenlítését. További lehetőségeket az új Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP Plusz) forrásai is biztosíthatnak, ám ez a lehetőség egyelőre még nem vehető igénybe - jegyezte meg az Agroinform.hu