Ez ütheti be durván a szeget a kávénak: mit fog így inni több millió magyar?

Magyarországon a legfrissebb elérhető statisztikák szerint a lakosság fejenként évente 2,7 kilogramm kávét fogyaszt - derül ki a KSH adataiból. Nem túlzás azt állítani, hogy ezzel egyáltalán nem tartozunk a világ élvonalába. Csak összehasonlításképpen, a finnek, akik abszolút a világranglista élén tanyáznak, évente átlagosan 12 kiló kávét isznak fejenként. Ez majdnem négyszer annyi, mint amennyit a magyarok. 

Fejenkénti fogyasztást tekintve a világon második helyen a norvégok állnak, 9,9 kilogrammos fogyasztással, míg a harmadik helyen az izlandiak 9 kilóval. További érdekesség, hogy az összesített lista negyedik és hatodik helyén is északi ország áll, Dánia 8,7 kilogrammos, Svédország pedig 8,2 kilogrammos évenkénti fogyasztással. 

A tíz legtöbbet kávézó ország között egyébként csak egy nem európai fért be, ez pedig Kanada a maga 6,5 kilós átlagával. További érdekesség ezen felül, hogy a Magyarországgal szomszédos országok közül a top20-ba két ország is képviselteti magát, Ausztria és Szlovénia. Előbbiben fejenként 6,1, utóbbi esetében 5,8 kilogramm kávé fogy évente. 

Világviszonylatban tehát a magyarok nem számítanak nagy kávésnak, ám ehhez érdemes azt hozzátenni, hogy a KSH adatai szerint annyi kávé, mint amennyi most fogy, legutóbb 2007-ben fogyott Magyarországon. És a 2013-as, majdnem 40 éve nem látott mélyponthoz képest folyamatosan újra erősödik hazánkban a kávé iránti kereslet.

Egy jó erős fekete

Ez az emelkedés pedig összefügg az emberek anyagi helyzetének alakulásával. A hírhedten árérzékeny, ám annál kevésbé "kávés" magyarok ugyanis úgy látszik, ha apadni kezd a tárcájuk tartalma, rögvest ott fognak a pénzen, ahol csak tudnak. Így például a kávén. Az előző ábrán láttuk, hogy az évtizedes hazai fogyasztási mélypont 2012-2013-ban volt a legmarkánsabb, amikor is éppen csúcsdrágán lehetett kávét vásárolni Magyarországon.

{{EMBED:infogram_7ccb4073-3638-44db-b640-39c523cf6a3b}}

Az adatokból jól látszik, hogy 24 éves távlatban messze 2012-ben került legtöbbe a kávé, akkor egy átlagos 200-250 grammos kiszerelésért 753 forintot kellett kifizetni. Ez a magas ár ráadásul még jobban érzékelhető akkor, ha megnézzük, mekkora mértékű volt a drágulás az előző évekhez képest.

Két év alatt, 2010 és 2012 között például majd 200 forinttal drágult a kávé idehaza, ami összességében 31 százalékos drágulást jelentett a magyar vásárlók számára. 5 éves távlatban nézve azonban, 2008-2012 között a 200-250 gramm kiszerelésű őrölt kávé majd 50 százalékos dráguláson ment keresztül. 

Most azonban a kávé, így 2020 augusztusában is, még mindig olcsóbb, mint amennyibe 2012-ben került, és ez, ahogy fentebb láttu, a fogyasztáson is meglátszik. Érdemes azonban azt is látni, hogy 2014-2017 között a kávé folyamatosan drágult Magyarországon, és hogy a tavaly óta tartó hazai árstagnálást a koronavírus járvány okozta világméretű ellátási zavarok újra emelkedő pályára lökhetik. 

Veszélyben mindenki kedvenc feketéje

Bár a világméretű koronavírus-járvány most hirtelen minden ágazatra rányomta bélyegét, a kávét ezen felül más is fenyegeti. Hosszú távon az éghajlatváltozás és a fenntartható gazdálkodás hiánya a kávétermő területek drasztikus hanyatlását eredményezheti. Ezt azonban kevesen tolerálnák jól. Egy frissen megjelent kutatás szerint például 10 magyar emberből 6 nem tudja elképzelni, hogy mindennapi kávéja nélkül éljen: 44 százalékuk nagyon hiányolná, 20 százalékuk pedig egyenesen elképzelhetetlennek tartaná az életét nélküle. Márpedig a szakértők arra figyelmeztetnek, 

A kutatásban részt vevők közel kétharmada (64 %) úgy gondolja, hogy a kávétermesztés fenntarthatóságának elősegítése elsősorban az ezzel foglalkozó vállalatok feladata, 59 százalékuk szerint ez a feladat a termelőké is. A többség tehát fontosnak tartja a kávéipar fenntartható működését, de ennek ellenére nagyon kevesen tartják szem előtt, hogy az általuk megvásárolt kávé milyen forrásból származik.

A megkérdezettek mindössze 10-12 százaléka ügyel arra, hogy organikus, Fairtrade vagy az Esőerdő Szövetség által minősített kávét vegyen. Pedig az ilyen termékek vásárlásával a fogyasztók is sokat tehetnek a kávéterületek megőrzéséért.

Már a minőség is fontos

Bár Magyarországon a felnőtt lakosság tetemes része iszik napi rendszerességgel kávét, a kávézás kultúrája nem igazán alakult ki hazánkban, az emberek jellemzően csak a koffein miatt itták a gyakran gyenge minőségű italokat. Ehhez képest azonban az utóbbi évtizedben a régió többi országához hasonlóan növekedésnek indult a prémium termékek iránti kereslet - csakúgy, mint egy évtizeddel korábban a bor- és pálinkapiacon. Miközben a fogyasztott mennyiség nem nő, évente 6-8 százalékos az emelkedés a forgalmat tekintve - korábbannemrégiben az Euronews.

Az ez irányú elmozdulás egyik legnagyobb mozgatórugója pedig az, hogy hazánkban egyre több az úgynevezett specialista kávéház, ahol az emberek megannyi új kávékészítési technológiával ismerkedhetnek meg. Ezáltal pedig szép lassan a fogyasztók oldaláról is sokkal nagyobb igény van a kávékülönlegességekre, aminek következménye többe között az is, hogy virágoznak a különleges kávékat kínáló kis pörkölőüzemek is.

Ez azonban a szakma szerint koránt sem jelenti azt, hogy csak és kizárólag specialista kávézókban lehetne jó kávét inni. Gávris Iván baristamester például nemrégiben ugyanitt elmondta, 

Ez pedig nem is feltétlenül jelenti azt, hogy méregdrága kávét kellene vásárolnunk. A szakember szerint az elkészítés módja az alapanyagnál is fontosabb, szerinte a kávébab csak 20 százalékban határozza meg a kész ital minőségét. A kávéfőző további 20-ért felelős, a maradék 60 viszont a készítőn múlik. Éppen ezért érdemes kísérletezgetni és új módszereket kipróbálni. Erre pedig nincs is jobb alkalom, mint a mai nap, szeptember 29-e ugyanis a Nemzetközi Kávé Nap.