A Magyar Energetikai és Közmű-Szabályozási Hivatal (MEKH) 2015-ös adatai alapján (a 2016-os adatok várhatóan 2018. elején jelennek meg) a lakosság 17,4 százaléka távfűtéssel fűtött, míg 20,7 százalék volt azok száma, akik központi gázfűtést használtak. A legnagyobb arányban, a lakosság 21,5 százaléka egyedi helyiségfűtéssel oldotta meg a hőellátást olyan eszközök felhasználásával, mint például a fa.

Az árverseny győztese

A MEKH adataiból kiderül az is, hogy a felhasznált technológiák kezdenek kiegyenlítődni. A lakosság körében azonban a legtöbben még mindig a hagyományosnak mondható fűtési technikákat helyezik előtérbe. Ennek pedig elsődlegesen gazdasági okai vannak. Korábbi tesztünkben a fűtőanyagok közül a tűzifát, a vezetékes gázt és az áltanos villamos energiát választottuk ki és megnéztük, hogy ezek közül melyik állítja elő a legnagyobb hőenergiát a legkisebb áron.

A győztes akkor (2016-os adatok alapján) és ma is (rekord magas áron) a fa lett, azonban a földgáz árához viszonyítva összéb zárult az olló. Nem szabad ugyanakkor elfejteni, hogy a tűzifával való számolás nem egyszerű feladat. Nem mindegy ugyanis, hogy milyen fáról beszélünk, hiszen az összes fafajtának máshogy alakul a fűtőértéke. Ráadásul arra is fokozottan figyelni kell, hogy mekkora a nedvesség hányada a vásárlásra szánt tűzifának. Ezen felül a felhasználási metódus is igen körélményes, nagy kosszal ját.

Ezt támasztja alá a Központi Statisztikai Hivatal adatsora is, amin jól látható, hogy 1996 óta a mai napig folyamatos az áremelkedés. Igaz 2007-től 2016-ig az éves árnövekedés egyszer sem lépte át a 200 forintot, ám jött a 2017-es év, amikor is 10 év után először ismét jelentősen megugrott a tűzifa ára.

Azok a fránya költségek

Az elmúlt évtized legnagyobb tűzifa árnövekedésével kapcsolatban kiderült, hogy

- mondta el a Pénzcentrumnak Mészáros Péter, a Pilisi Parkerdő Zrt. (PPZ) kommunikációs előadója. Lapunk kíváncsi volt arra is, hogy mit jelent ez az egyes fafajták árára nézve, azonban a Parkerdő tájékoztatás szerint az egyes fafajok árváltozásáról külön adatokkal nem rendelkeznek, mert alapvetően nem a fafaj, hanem méret és faanyag minőség szerinti kategóriákban értékesítik a tűzifát. Kínálatukban vékony és vastag, illetve kemény lombos és lágy lombos választékot különböztetnek meg. Ezen felül az árnövekedésbe a helyi fűtési szokások, preferenciák (síkvidék-akác, hegyvidék-bükk, gyertyán) is megjelenhetnek.

Erre számíts 2018-ban

A PPZ szerint a hazai erdőgazdálkodók a fenntartható gazdálkodás miatt folyamatosan biztosítani tudják a lakosság tűzifa igényét a jelenlegi, vagy az azt meghaladó igények mellett is.

- állítja Mészáros Péter, aki azt tanácsolja, hogy legalább egy évvel a felhasználás előtt érdemes beszerezni a tűzifát, és felhasítva, jól szellőző, fedett helyen tárolni, hiszen a szárazabb fa fűtőértéke jóval magasabb, mint a frissé.

EZ IS ÉRDEKELHET

Pályázat nélkül, ingyenhitelből újíthatod fel idén a házad: indul a pénzosztás!

Itt a friss kormányzati bejelentés.

Hazánkban egyébként a lombos fafajok között nincs jelentős fűtőértékbeli különbség. Sokkal inkább a nedvességtartalom vagy a kéreg aránya határozza meg a tűzifa fűtőértékét, valamint fontos szempont a hasíthatóság is. Ezek alapján elsősorban a tölgy, az akác és a bükk tűzifa az igazán keresett.

Nem éri meg feketézni

A PPZ információ alapján  az illegálisan kitermelt fa egyáltalán nincs hatással a legális fa árára, hiszen az kizárólag a kitermelés költségeihez és a többi energiahordozó árához igazodik. Persze az illegális forrásból származó fa olcsóbb lehet, de amellett hogy a természetet, és a be nem fizetett ÁFA miatt az államot károsítja,

De mi jut a rászorulóknak?

Évente a PPZ működési területéről jellemzően 3-4 ezer köbméternyi tűzifát igényelnek az önkormányzatok a szociális tűzifa program keretében. Ez a PPZ éves tűzifa termelésének (150 ezer m3) alig harmincheted része, úgyhogy a Parkerdő információ szerint a szociális igény biztonsággal teljesíthető.

EZ IS ÉRDEKELHET

Hivatalos: eddig az időpontig kell megérkeznie a szociális tűzifának

A tél meg közben véget ér.

A rászorulóknak szánt tűzifaprogram keretén belül egyébként a területekre leginkább jellemző fafaj megtalálható, ez legnagyobb részt tölgyet, csertölgyet, bükköt, akácot, gyertyánt, kőrist, hársat és nyár fajokat jelent. Ezek kitermelésének ideje azonban a PPZ szerint teljesen változó,

Ebből pedig az következik, hogy bár a rászorulók ellátottsága fix, a fűtőérték tekintetében mégis hagynak kivetne valót maguk után ezek a szállítmányok, azok ugyanis koránt sem száradtak legalább - az ajánlásoknak megfelelően - egy évig.