Pénzcentrum • 2026. május 14. 22:04
Menetrend szerint tavasz végén, nyár elején érkeznek az osztalékok, így ideje utánajárni, mennyi az osztalékadó mértéke 2026-ban. Az osztalék adózása és az osztalékfizetés kérdése sokakat érint – nemcsak a tőzsdei részvényeseket, hanem a saját céggel rendelkező vállalkozókat is. Ebben a cikkben azt mutatjuk be, milyen szja- és szochoszabályok vonatkoznak a kifizetésekre, mit érdemes tudni az osztalék könyvelése és az osztalékelőleg kapcsán. Megnézzük, milyen összegekre számíthatnak a fontosabb hazai tőzsdeszereplők részvényesei, hogyan alakul például a MOL osztalék és a Richter osztalék - de annak is utánajárunk, miért irányult hirtelen nagy figyelem az MCC osztalék ügyére.
Mi az osztalék, és mit jelent az osztalékadó?
Az osztalék egy vállalkozás nyereségéből a tulajdonosoknak vagy részvényeseknek kifizetett rész. Nem munkabér, nem kamat és nem automatikusan járó juttatás: az osztalék kifizetése a társaság döntésén múlik.
Osztalék nemcsak tőzsdei részvények után érkezhet, hiszen egy kft. tulajdonosa is kaphat osztalékot, ha a cég eredménye és pénzügyi helyzete ezt lehetővé teszi. A kifizetésről a tulajdonosok döntenek, jellemzően az üzleti évet lezáró éves beszámoló elfogadásakor, a Polgári Törvénykönyv és a számviteli törvény keretei között.
Az osztalékadó kifejezés valójában nem egy külön adónemet jelöl, hanem az osztalék után fizetendő közterhek összességét. Magánszemélyeknél ez elsősorban a személyi jövedelemadót (szja), bizonyos esetekben pedig a szociális hozzájárulási adót (szocho) jelenti. Amikor tehát az osztalék adózása vagy az osztalékadó mértéke kerül szóba, azt kell megnézni, hogy az adott osztalék után milyen mértékű szja-t és szochót kell fizetni, illetve milyen esetekben lehet mentesülni egyes közterhek alól.
Osztalék adózása 2026-ban: mennyi szja-t és szochót kell fizetni?
Az osztalék adózása 2026-ban magánszemélyeknél elsősorban az szja-ról és bizonyos esetekben a szochóról szól. Az osztalékból származó jövedelemre vonatkozó szabályokat a személyi jövedelemadóról szóló törvény tartalmazza. Ennek alapján az osztalék után fizetendő személyi jövedelemadó mértéke 2026-ban 15 százalék. Ez azt jelenti, hogy például 100 000 forint bruttó osztalék után 15 000 forint szja-t kell fizetni, így az szja levonása után 85 000 forint marad.
Az osztalék adózása azonban nem minden esetben áll meg az szja-nál: bizonyos osztalékjövedelmek után 13 százalék szociális hozzájárulási adó (szocho) is felmerülhet. A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény szerint ugyanakkor nem kell szochót fizetni az Európai Gazdasági Térség szabályozott piacára bevezetett értékpapír osztaléka, illetve osztalékelőlege után. Ez a gyakorlatban azért fontos, mert a BÉT-en jegyzett nagy magyar részvényeknél – például az OTP, a MOL, a Richter vagy a Magyar Telekom részvényeinek osztalékánál – a magánbefektetőnek jellemzően nem ezzel a plusz 13 százalékos teherrel kell számolnia.
Ha egy osztalék után mégis kell szochót fizetni, a fizetési kötelezettségnek van felső határa. A szochoalapba tartozó jövedelmeket csak addig kell figyelembe venni, amíg a sz összértékük el nem érik a minimálbér huszonnégyszeresét; ez 2026-ban 7 747 200 forint. Az ezt meghaladó jövedelemrész után már nem kell további szochót fizetni.
A kézhez kapott nettó osztalék ezért több tényezőtől függ: számít, hogy tőzsdei részvény után érkezik-e a kifizetés, saját vállalkozásból veszik-e ki az osztalékot, volt-e más szochoalapba tartozó jövedelem, illetve milyen számlán tartják az értékpapírokat. TBSZ esetén a részvények után kapott osztalék magyar adóterhe kedvezőbb lehet, megfelelő tartási idő után akár nullára is csökkenhet.
Változhat-e az osztalék adózása 2026-ban?
A 2026-os országgyűlési választások előtt többféle találgatás jelent meg az adórendszer lehetséges átalakításáról, köztük az szja esetleges változásáról is. Az osztalék szempontjából ez azért lényeges, mert az osztalékadó egyik fő eleme éppen a személyi jövedelemadó.
A hatályos szabályok alapján 2026-ban az osztalék után főszabály szerint 15 százalék szja-t kell fizetni, szocho pedig csak meghatározott esetekben merül fel.
A nyilvánosan ismert adóprogram alapján jelenleg nem látszik olyan konkrét vállalás, amely külön az osztalékjövedelmek szja- vagy szochoterhének emelését írná elő. Tehát az osztalék adózását továbbra is a jelenleg a hatályos szja-törvény és szochóra vonatkozó jogszabályok alapján érdemes megítélni.
Mikor és hogyan történik az osztalék kifizetése?
Az osztalék kifizetése attól függ, hogy tőzsdei részvény után járó osztalékról vagy saját vállalkozásból kivett osztalékról van szó. Tőzsdei részvényeknél a társaság közgyűlése, illetve döntéshozó szerve dönt az osztalékról, majd a vállalat közzéteszi a részvényenkénti bruttó osztalékot, a jogosultság megállapításához szükséges fordulónapot és az osztalékfizetés kezdőnapját. Ezeket az adatokat a társaság hivatalos közleményeiben, a BÉT közzétételeiben és a KELER hirdetményeiben lehet ellenőrizni.
A fordulónap, illetve a tulajdonosi megfeleltetéshez kapcsolódó dátum azt mutatja meg, hogy melyik időpont alapján állapítják meg, ki szerepel részvényesként a nyilvántartásban, vagyis ki lehet jogosult az adott osztalékra. Ezért például a MOL osztalék fordulónap vagy más nagyvállalati osztalékfizetés fordulónapja nem puszta technikai adat: ezek alapján dől el, kik lehetnek jogosultak az adott kifizetésre.
Saját vállalkozásból kivett osztaléknál más a menetrend. Ilyenkor nem automatikus jóváírásról van szó: előbb el kell fogadni az üzleti évet lezáró éves beszámolót, majd a tulajdonosok döntenek arról, hogy a cég eredménye, eredménytartaléka és saját tőkéje alapján fizethető-e osztalék. Nem elég tehát, hogy van pénz a céges bankszámlán, a kifizetéshez a számviteli és jogi feltételeknek is teljesülniük kell.
Az osztalék és osztalékelőleg könyvelése
Saját vállalkozás esetén az osztalék könyvelése akkor válik aktuálissá, amikor a tulajdonosok jóváhagyják az osztalék kifizetését. Ilyenkor a jóváhagyott osztalék a cég könyveiben a tulajdonosoknak kifizetendő összegként jelenik meg, a tényleges kifizetéshez pedig adólevonási, bevallási és könyvelési teendők is kapcsolódhatnak.
JÓL JÖNNE 5 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 5 000 000 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 105 965 forintos törlesztővel a Raiffeisen Bank nyújtja (THM 10,35%), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank (THM 10,39%-ot) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Előállhat olyan helyzet is, hogy a tulajdonosok még az éves beszámoló elfogadása előtt szeretnének pénzt kivenni a várható nyereség terhére. Ilyenkor merülhet fel az osztalékelőleg, amely nem végleges osztalék: az éves beszámoló elfogadásakor újra meg kell vizsgálni, hogy a kifizetés feltételei teljesültek-e, és szükség esetén rendezni kell az eltéréseket.
Az osztalékelőleghez friss közbenső mérleg kell: olyan kimutatás, amely alapján látszik, hogy a cégnek van elég fedezete a kifizetésre. Emellett az osztalékelőleg kifizetése után sem romolhat a cég saját tőkéje a jogszabályban meghatározott szint alá. Az osztalék előleg könyvelése ezért külön figyelmet igényel: a kifizetést később az éves beszámoló alapján véglegesíteni vagy szükség esetén korrigálni kell.
Mekkora osztalékot fizetnek a legnagyobb hazai cégek 2026-ban?
A 2025-ös üzleti év után a legnagyobb hazai tőzsdei cégek közül az OTP, a MOL, a Richter és a Magyar Telekom is közölt adatokat a 2026-os osztalékfizetésről. Ezeknél az összegeknél mindig a részvényenkénti bruttó osztalékot kell nézni: ez igaz az OTP, a Richter, a Magyar Telekom és a MOL részvény osztalék esetében is. A magánbefektető számláján jóváírt nettó összeg az adólevonás és a számlatípus miatt eltérhet.
Csúszik a MOL osztalék 2026-os kifizetése
A MOL közgyűlése a 2025-ös pénzügyi év után összesen 241 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött. A társaság közleménye szerint ez MOL részvényenként megközelítőleg 300 forintos teljes osztalékot jelent, amely körülbelül 180 forint alaposztalékból és 120 forint rendkívüli osztalékból áll össze. A jóváhagyott osztalék összege 9,1 százalékkal haladja meg az előző évi szintet.
A MOL osztalék 2026 kifizetés napja a korábbi menetrendhez képest módosult; a jelenlegi információk szerint a kifizetés 2026 harmadik negyedévében várható.
A halasztás hátterében az áll, hogy a kormányalakítás előtti egyeztetések során napirendre került a 25 milliárd forint értékű MCC osztalék kifizetésének kérdése. Magyar Péter miniszterelnök azt kérte a vállalattól, hogy ne fizesse ki ezt az összeget az alapítványnak, ezt követően a társaság vezetése a harmadik negyedévre javasolta az osztalékkifizetést. A MOL kifizetési halasztás a teljes osztalékfizetési menetrendjét érinti, ugyanakkor a jóváhagyott részvényenkénti bruttó osztalék összegét önmagában nem változtatja meg.
OTP osztalék 2026-ban
Az OTP osztalék 2026-os összege részvényenként bruttó 1071,43 forint. Az OTP részvény osztalék fizetési menetrendje szerint a tulajdonosi megfeleltetés fordulónapja 2026. május 22., az osztalékfizetés kezdőnapja pedig 2026. június 1. Ez azt jelenti, hogy az OTP osztalék kifizetésére azok a részvényesek lehetnek jogosultak, akik a szabályoknak megfelelően a fordulónapon szerepelnek a részvényesi nyilvántartásban.
Richter osztalék 2026-ban
A Richter osztalék a 2025-ös üzleti év után részvényenként 656 forint. A Richter részvény tulajdonosainak kifizetése 2026. június 11-én kezdődik, ugyanakkor a közérdekű vagyonkezelő alapítványokat érintő osztalékkifizetések halasztásáról külön megállapodás született. Ez nem a teljes részvényesi körre vonatkozik: az érintett alapítványoknak járó osztalékot a Richter legkésőbb 2026. szeptember 11-ig fizeti ki.
Magyar Telekom osztalék 2026
A Magyar Telekom részvény tulajdonosai 154 forint/részvény bruttó osztalékra számíthatnak a 2025-ös üzleti év után. A társaság befektetői oldala szerint a Telekom osztalék kifizetése 2026. május 20-án indul, a tulajdonosi megfeleltetés fordulónapja pedig 2026. május 11.
Egyéb BÉT-cégek osztalékai 2026-ban
A legnagyobb hazai tőzsdei cégek mellett több kisebb BÉT-kibocsátó is döntött osztalékfizetésről 2026-ban. Ezeknél az adatoknál is a részvényenkénti bruttó osztalékot, a fordulónapot és a kifizetés kezdőnapját érdemes figyelni.
- ANY Biztonsági Nyomda: A közgyűlés 503 forint részvényenkénti osztalékot fogadott el, amely a saját részvények figyelembevételével várhatóan 519 forint lehet. Az osztalékfizetés tervezett napja 2026. július 15.
- Waberer’s: A részvényesek bruttó 140 forint részvényenkénti osztalékról döntöttek. A kifizetés kezdőnapja 2026. július 3.
- Graphisoft Park: A társaság 2026-ban részvényenként 1,83 euró osztalékot fizet, amelynek részleteiről 2026. május 15-ig ad tájékoztatást.
- Alteo: A közgyűlés úgy döntött, hogy a 2025-ös év után nem fizet osztalékot, az eredményt pedig az eredménytartalékba helyezi.
- CIG Pannónia: a társaság közgyűlése 2026. április 20-án úgy határozott, hogy a 2025-ös üzleti év után nem fizet osztalékot.
- Amixa Holding: a társaság a 2025-ös üzleti év nyeresége és az eredménytartalék felhasználásával összesen 390 182 940 forint osztalékot fizet ki részvényeseinek.
- Zwack Unicum: a társaság eltérő üzleti évvel működik, ezért a 2025–2026-os üzleti évet lezáró éves rendes közgyűlésére csak 2026. július 2-án kerül sor. A 2026-os új osztalékdöntést a közgyűlési határozatok megjelenése után érdemes ellenőrizni.
- 4iG: a társaság közgyűlése úgy döntött, hogy a legutóbbi üzleti év után nem fizet osztalékot. Ahogy arról beszámoltunk, az anyavállalat 53,3 milliárd forintos veszteséget mutatott ki, miközben a cégcsoport konszolidált szinten 28 milliárd forintos nyereséget ért el.
Mire figyeljünk osztalékfizetés előtt és után?
Osztalékfizetés előtt a legfontosabb adatokat érdemes ellenőrizni: mekkora a részvényenkénti bruttó osztalék, mi a fordulónap, és mikor indul a kifizetés. Tőzsdei részvényeknél ezekről a társaság hivatalos közleményei, a BÉT és a KELER tájékoztatásai adnak biztos információt. A bruttó osztalék nem azonos a kézhez kapott összeggel: a nettó kifizetést az adólevonás, a számlatípus, például a TBSZ, illetve külföldi részvényeknél a külföldön levont adó is befolyásolhatja.
A kifizetés után az eSZJA-tervezetet, a kifizetői igazolást és a brókercég kimutatását is érdemes összevetni. Saját vállalkozásból kivett osztaléknál pedig külön figyelni kell arra, hogy a beszámoló, a tulajdonosi döntés, a könyvelés és az adóbevallás is összhangban legyen.