Szinte senki nem hallott még erről a titokzatos szigetről: Afrikában található, ez maga a földi paradicsom

A Viktória-tónál található 84 Ssese-sziget egyike, Bukasa különleges földrajzi jelenségnek számít, hiszen trópusi szigetként fekszik egy tengerparttal nem rendelkező országban. Bár a szigetcsoport más, népszerűbb részein már megjelentek a kényelmes vendégházak és az éttermek, Bukasán nyoma sincs a tömegturizmusnak. Hiányzik a folyóvíz és az áram, valamint hagyományos szálláshelyek sem működnek. A sziget fő látványossága, a Nanziri-vízesés nemcsak természeti, hanem spirituális ritkaság is, ám helyi kísérő nélkül szinte lehetetlen rátalálni.

Az utazás egy helyi komppal kezdődik, ahol a látogatók kecskék, csirkék és a halászfalvak ellátmányát rejtő hatalmas zsákok társaságában szelik át a tenger méretű, sokszor kiszámíthatatlan tavat. Mivel a vízeséshez nem vezetnek jelzett utak, elengedhetetlen egy beavatott kísérő jelenléte. A szigetre érkezve az utazók általában motoros taxikkal vágnak neki a meredek földutaknak, hogy még sötétedés előtt elérjék a szentélyt.

A szentély őrzőjével való találkozás szigorú hagyományok szerint zajlik. Mielőtt bárki megközelítené az ősi királyi szellem lakhelyének tekintett helyszínt, rituális tisztálkodáson kell átesnie, majd a barátság és a befogadás jeleként pörkölt kávébabot fogyaszt, amelyet egy közös kancsóból kínált vízzel öblít le. Mivel szálláslehetőség nincs, az éjszakát magában a szentélyben, gyékényeken fekve töltik a zarándokok. A sötétség beállta után folyamatosan érkeznek a helyiek, akik egészségért és szerencséért fohászkodnak az ősök szellemeihez.

A vízeséshez vezető utolsó szakaszt még a hajnali sötétségben, a köves ösvényen mezítláb kell megtenni. A napfelkelte fényeiben kibontakozó látvány lenyűgöző, hiszen a kristálytiszta víz látszólag a semmiből, egyenesen a sziklából tör elő, mintha csak egy óriási csapot nyitottak volna meg. A forrás vizéből táplálkozó medence végül a fák között eltűnve a hatalmas Viktória-tóba ömlik. Bár a szentély fenntartásához jól jönne a turizmusból származó bevétel, a hely egyelőre megmaradt annak, ami mindig is volt, vagyis egy eldugott, térképeken nem jelölt menedéknek a zarándokok számára, akik azért érkeznek, hogy lelkileg megerősödve térjenek haza.