Így lett luxus az otthontermtés 2024-re: hiába minden állami támogatás, ezt nem lehet letagadni

Fordulatokban gazdag éveket hagyott maga mögött az ingatlanpiac. A szegmensre jellemző ciklikusságon túl nem várt események is befolyásolták a piaci folyamatokat és hatással voltak az árak alakulása mellett a vásárlói szokásokra is.

Ilyen volt a 2020-ban érkező pandémia, amikor felértékelődött a tér és a természetközeli lokáció, 2022-ben az orosz-ukrán háború és következményeként az energiaválság, ami kedvezett a panellakások iránti keresletnek, de háttérbe szorította az elavult, nagy alapterületű családi házakat, a gazdasági helyzet romlása, az elszálló infláció és a magas kamatkörnyezet pedig alapjában véve vetette vissza a vásárlási kedvet és ennek megfelelően alacsony tranzakciószámokat eredményezett a 2023-as évben. Ezt követően 2024-re a piac újjászületésének időszakaként tekintenek a szakemberek, ami mind a négyzetméterárak, mind az otthonteremtésre fordított összeg növekedésében tetten érhető. 

A Duna House Barométer országos lakásárindexét vizsgálva egyértelműen látható, hogy 2014 második negyedévétől 2019 harmadik negyedévéig fokozatosan növekedtek a nominális lakásárak, ezt követően a stagnálás időszaka következett, majd 2022 harmadik negyedévében kiugró emelkedést jelzett a mutató. A 2023-as év gyenge kereslete az árakat is visszavetette, azonban 2024 I. negyedévében a megújuló otthonteremtési támogatások és a rendeződő kamatkörnyezet ismét jelentős növekedést hozott nominál és reál értéken egyaránt

– kezdte Benedikt Károly, a Duna House PR és elemzési vezetője.

Az árindex alakulása után érdemes szemügyre venni a Duna House ügyfelei által vásárolt ingatlanok átlagos méretét is ahhoz, hogy valós képet kapjunk a drágulás mértékéről. A vásárlási szokások és az árak formálódtak ugyan az elmúlt hat évben, a vevők által választott ingatlanok átlagos mérete azonban csak minimális eltérést mutat

– folytatta a szakértő. Országos szinten egy négyzetméterrel 79 négyzetméterre nőtt, Pest vármegyében 101-ről 102 négyzetméterre bővült az alapterület, míg a vidéki területeken változatlanul 79 négyzetméteres életterű házak és lakások jelentették a normát. Egyedül a budapesti ingatlanok esetében tapasztalható csökkenés, itt a 2018-as értéknél 6%-kal kisebb, 65 négyzetméteres otthonok számítanak átlagosnak idén.

Az ingatlanközvetítő országos értékesítési adatai szerint a használt és új ingatlanokat is figyelembe véve, hat év alatt több mint 20,6 millió forinttal, 44,7 millió forintra ugrott az ingatlanra fordított átlagos összeg, ami 86%-os emelkedést jelent 2024-re. A Pest vármegyei eladások alapján a 2018-as átlaghoz képest 31,2 millió forinttal többet, vagyis 56,2 forintot fizettek a területre költöző vevők, tehát itt 125%-os volt az ingatlanérték növekedése, változatlan ingatlanméret mellett.

Az, aki a vidéki lokációt részesíti előnyben, idén már 16,2 millió forinttal magasabb áron, átlagosan 32,7 millió forintért juthatott otthonhoz, ami csaknem dupla akkora összeget takar, mint a hat évvel ezelőtti. Bár 2024-ben is a fővárosban letelepedőknek kell a legjelentősebb, 60,5 millió forintos ráfordítással számolniuk, a 2018-as adathoz képest mégis itt emelkedett a legcsekélyebb, 64%-os mértékben az ingatlanvásárlás költsége. Az enyhének tűnő emelkedés viszont megtévesztő lehet, ugyanis a budapesti otthonteremtők bár a 2018-as összegnél 23,5 millió forinttal többet fordítottak ingatlanvásárlásra az idei évben, a hat évvel ezelőtti átlagnál mégis 4 négyzetméterrel csekélyebb alapterületű ingatlanokra tehettek szert, ami egy kisebb fürdő- vagy előszoba méretével lehet egyenlő.

Vármegyei szinten – ezúttal már csak a használt ingatlanokra vonatkozó adatokat vizsgálva –megállapítható, hogy kilenc vármegyében emelkedett több mint duplájára az ingatlanvásárlásra fordított átlagos összeg. A legjelentősebb, 130% feletti az eltérés Tolna, Baranya és Komárom-Esztergom vármegyében, a legenyhébb, 36%-os drágulás pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében mérhető. A legnagyobb anyagi terhet a fővárosi otthonteremtés után a Pest vármegyei lokációt választók számára jelenti a lakásvásárlás, ők átlagosan 53,5 millió forintot költöttek idén használt házra vagy lakásra, a legkisebb befektetést pedig a nógrádi ingatlanszerzés jelenti, itt idén is alig haladja meg az átlagos ingatlanérték a 17,1 millió forintot.