Messze még az ingatlanbumm vége: töretlenül emelkednek az árak Magyarországon

A 2020-as év nem várt fordulatokat hozott a lakáspiacon. Noha tavaly országosan 19 százalékkal esett vissza a forgalom, főként a világjárvány érkezése miatt, az ezzel egy időben jósolt recesszió mégis elmaradt, hiszen az országos lakásár-szint 9,1 százalékkal nőtt 2019-hez képest, derül ki a NAV – egyelőre még nem teljes körű – tranzakciós adatait feldolgozó OTP Lakóingatlan Értéktérkép friss elemzéséből.

A borúlátó előrejelzéseket nagymértékben befolyásolta, hogy 2020-ban negyedévről negyedévre pozitív és negatív irányba is elmozdultak a lakásárak a korábbi években megtapasztalt folyamatos áremelkedéshez képest, ám az egész évet tekintve továbbra is minden településtípus esetén drágult az ingatlanpiac.

Budapesten a belvároshoz közeli kertvárosi lakóingatlanok lehetnek a legértékállóbbak

Az országos átlaghoz képest a fővárosban jóval mérsékeltebb, mindössze 3 százalékos volt az áremelkedés. Budapesten az átlag négyzetméterár 657 ezer forint volt, ám kerületi szinten vizsgálva megállapítható, hogy rendkívül szélesre nyílt az olló: az V. kerületben egy év alatt mindössze 1,2 százalékkal nőtt az átlagár, tartva magát a sereghajtó szerepében áremelkedés terén.

Szintén a lista utolsó negyedében kullognak az egyéb belvárosi, VI., VII. és VIII. kerületek 2 százalék alatti drágulással, míg a rangsor elején álló XXIII. kerület esetén a növekedés 17,4 százalékos volt. Némileg árnyaltabb képet kapunk, ha a kerületek átlagárait is vizsgáljuk. Az árváltozásban utolsó helyezett V. kerület 2020-ban töretlenül az első helyen szerepelt az árrangsorban 991 ezer forintos átlagos négyezetméterárral, míg a hagyományosan legolcsóbb XXIII. kerületben 411 ezer forint volt az átlag.

A korábbi években is megfigyelhettük már a peremkerületek belvároshoz képest nagyobb ütemű drágulását, erre a tendenciára 2020-ban csak ráerősített a járványhelyzet az Airbnb piac visszaesésével és az otthoni munkavégzés térnyerésével

– mondta el Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. Hozzátette: „Habár immár harmadik évtizede ciklikusan változik, hogy éppen mely városrészre mutatkozik nagyobb kereslet, azt gondoljuk, hogy hosszú távon az olyan kertvárosi(as) lokációk lehetnek leginkább értékállóak, ahonnan könnyen, gyorsan elérhető a belváros, a munkahelyek. Valószínűsíthető ugyanis, hogy számos munkáltató élni fog a hibrid típusú munkarenddel, lehetővé téve a home office és irodai munkavégzést is, ez pedig alapvetően megváltoztathatja a lakásvásárlói preferenciákat.”

Somogy megye utolsóból lett az első

A koronavírus járvány következtében élénkülő kereslet és a, Balaton-parti vagy ahhoz közeli lakóparki és társasház beruházások megnövekedett számának együttes hatása, hogy a 2019-ben még árváltozás szempontjából utolsó helyen álló Somogy megye átlagára tavaly harmadával nőtt. Az ezzel beállt 444 ezer forint átlagos négyzetméterárral Somogy a legdrágább megyénk lett, bőven megelőzve a korábban sokáig első helyezett Pest és Győr-Moson-Sopron megyéket. Somogy megyén kívül még Tolna megyében nőtt tavaly a 2019-es mértéknél nagyobb arányban (17%-kal) az átlagár, ahol a Paks II. beruházás hatására évről-évre növekszik a kereslet.

Áremelkedés tekintetében további hat megye – Veszprém, Komárom-Esztergom, Nógrád, Békés, Heves és Hajdú-Bihar – teljesített 10 százalék felett. 118 ezer forintos átlagárral továbbra is Nógrád számít a legolcsóbb megyének.

A megyei átlagárak alakulására – Somogy kivételével – természetesen nagy hatással vannak a megyeszékhelyek átlagárai. Az immár második éve legdrágább – Székesfehérvárt és Veszprémet csak hajszállal megelőző – Debrecenre (429 ezer Ft/m2) egyfajta kelet-magyarországi régiós fővárosként lehet tekinteni. A cívisváros számos újlakás-projekttel, fejlett helyi iparral és nívós egyetemével vonzó célpont a lakáskeresőknek. A megyeszékhelyek árváltozását illetően Szekszárd mellett még az egyébként átlagárrangsort záró Salgótarján szerepelt az élen, 15 százalék feletti növekedéssel.

Az ingatlanárak növekedésével nem vagyunk egyedül Európában, hiszen az Eurostat elemzése is rámutat, hogy éves alapon minden tagállamban nőttek tavaly a lakásárak. Ennek egyik oka, hogy egy lakáspiaci fellendülés vagy visszaesés esetén előbb a forgalomban történik érzékelhető változás, az árak jellemzően csak több negyedév késéssel követik a kereslet pozitív vagy negatív előjelű elmozdulását. Ám ami a 2021-es évet illeti, aligha várhatunk árcsökkenésre, hiszen a januárban indult Otthonteremtési Program támogatási elemei és az 5 százalékos újlakás-áfakulcs visszavezetése jelentősen fellendítették az első félévet, amely tendencia várhatóan kitart az év hátralevő részében is. A pozitív előrejelzést természetesen nagyban befolyásolhatja újabb járványhullámok esetleges érkezése

– összegezte Valkó Dávid.