Nem csak adakozással lehet segíteni, most kereshetsz is a környezetvédelmen

Az impact investment Magyarországon viszonylag új fogalom, amely olyan értékeket egyesít, amelyekre korábban többnyire, mint egymást kizáró tényezőkre gondoltunk. Lényegében egy olyan befektetés, amelynek a pénzügyi nyereség mellett a pozitív társadalmi, illetve környezeti változások elősegítése is a célja. Társadalmilag hasznos befektetés lehet, ha például olyan cégbe invesztálunk, amely csökkent munkaképességűeket vagy 50 év felettieket alkalmaz, gyógyító orvosi eszközöket gyárt vagy éppen zöldenergiát állít elő.

A fogyasztók egyre érzékenyebbekké válnak a környezeti problémákra, és egyre környezettudatosabb döntéseket hoznak a mindennapokban. De egyre több nagyvállalat is felismerte, hogy a fenntarthatóság szem előtt tartásával, környezettudatos és etikus megoldások integrálásával, akár kevésbé káros termékek gyártásával nemcsak a fogyasztók, de a befektetők szimpátiáját is kiválthatja.

Zöld célok, zöld kötvények

A zöld kötvények valójában ugyanolyan értékpapírok, mint az egyszerű vállalati kötvények, azzal a különbséggel, hogy az így bevont forrásokat csak valamilyen zöld célra költheti el a forrásbevonást végző vállalat, vagyis a befektető biztos lehet benne, hogy a pénzét zöld célokra fordítják. Ilyen lehet az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, az energiahatékonyság javítása vagy éppen valamilyen vízkezelési megoldás bevezetése a cégnél, ami nemcsak a cég ökológia lábnyomát csökkentheti, de hatékonyságát is növeli, ami az eredményeiben is vissza fog köszönni. Zöld kötvényt kibocsájthat egy állam, egy régió, vagy egy vállalat is, és bár a konstrukció egyre népszerűbb világszerte, a szabályozási rendszere nem egészen kiforrott még. Globálisan idén mintegy 200 milliárd dollárnyi ilyen típusú értékpapír kerül a piacra az előrejelzések szerint, ugyanakkor Magyarországon egyelőre nincs ilyen papír, bár a külföldi kötvények vásárlásnak nincs akadálya.

De a tőzsdei cégek között találunk olyanokat, amelyek alternatív forrásból állítanak elő energiát, ilyen például az ALTEO, amely korábbi kötvénykibocsátásai hivatalosan ugyan nem számítottak zöld kötvényeknek, gyakorlatilag megfeleltek volna a kritériumoknak és a cég ügyvezetője szerint a jövőben megfontolják kifejezetten zöld kötvény kibocsátását. Zöld kötvényt egyébként nem csak olyan cég bocsáthat ki, amely egyébként valamilyen környezet- vagy klímavédelemhez kapcsolódó tevékenységet folytat - globális kitekintésben például a vállalatok körében az egyik legnagyobb zöldkötvény-kibocsátó az Apple.

Ugyanakkor vannak még kérdések a konstrukcióval kapcsolatban, például a szabályozás terén: nem egyértelmű hogyan lehet definiálni és mérni egy beruházás klíma- vagy környezetbarát jellegét és mértékét. A megfelelő szabályozás kialakítása világszerte folyamatban van, az egyik megközelítés például három kategóriába sorolná a kötvényeket. A sötétzöld fokozat egyértelműen az üvegházhatású gázok kibocsátását eredményező beruházásoknak jár, a közepes fokozatba az ebbe az irányba mutató, kisebb lépéseket eredményező beruházások tartoznak, míg a világoszöld beruházások ugyan környezetbarát megoldások, de nem eredményezik önmagukban az üvegház-hatású gázok kibocsájtásának mérséklését. Utóbbi kategóriába tartozik, ha például egy nagyon szennyező szénerőművet egy sokkal kevésbé szennyező, de még mindig fosszilis energiahordozókkal működő erőművel váltanak ki.

Utóbbi kiküszöbölésére megoldás lehetne, ha egy bizonyos méret fölött a társaságoknak például jelentést kellene közzé tenniük arról, milyen környezeti hatásokat idéztek elő. Ebben jó példával járt el az ALTEO, amely a 2018-as pénzügyi eredményei mellett fenntarthatósági beszámolót is közzétett, amiből megismerhető volt - a cég legfőbb pénzügyi mutatóin túl - a társaság környezeti és társadalmi szerepvállalásának legfontosabb eredményei is, az idei évben pedig integrált jelentés formájában tette közzé az említett eredményeit.