Megirigyelték az árbefagyasztást?

A kínai gazdaságban az okozott aggodalmat, hogy a júliusban tapasztalt 5,6 százalékos fogyasztói árindex éves értéke 6,5 százalékra ugrott az év nyolcadik hónapjára. Összehasonlítás gyanánt egyébként a hazai fogyasztói árindex értéke a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint 8,3 százalék.

A Magyar Nemzeti Bank középtávú inflációs célja a 3 százalék, az inflációs célkitűzést követő monetáris rezsimek általában 2-3 százalékos éves áremelkedési ütemet céloznak meg hosszú távon, hiszen a statisztikai számítás tökéletlenség miatt ennél alacsonyabb infláció valójában már árcsökkenést jelentene.

Ellentétben Zimbabwével, ahol a bolti árak és a munkavállalók bére került befagyasztásra, Kínában azon termékek árát nem engedik növelni, melyeknek előállítási költségeit már amúgy is a kormányzat határozza meg. Igaz, Peking egyelőre nem tette nyilvánossá, hogy mely termékek ára marad változatlan.

Kínában a termékek mintegy harmada hatósági áras, vagyis központilag meghatározott, ilyen a szén, a főzőolaj, a cukor, az üzemanyag, valamint a dohány ára is.

Az ijedtséget egyébként az okozza, hogy augusztusban már második alkalommal döntötte meg 10 éves rekordját az infláció. Idén a Kínai Központi Bank már négy alkalommal emelte alapkamatát annak érdekében, hogy megfékezze az áremelkedés ütemét.

Elemzők szerint a kormányzat lépése arra irányul, hogy megelőzzék az élelmiszerárak robbanását, amelyet a szegényebb rétegek nem lennének képesek megfizetni.