Pénzcentrum • 2026. február 19. 16:06
Magyarországon az elöregedő társadalom miatt egyre növekedhet az idősgondozás és betegellátás iránti igény, mindezért pedig különösen fontos látni, hogy a bérek, a béremelkedések mennyiben tudják növelni az egészségügyi szakmák vonzerejét. A Pénzcentrumon ennek okán most annak jártunk utána, hogy 2019 és 2024 között hogyan alakultak az ápolók, a szakápolók és a segédápolók fizetése.
Az elmúlt évtizedekben Magyarországon folyamatosan csökkent a születések száma, egyúttal emelkedett a 65 év felettiek aránya. Az elöregedő társadalom nemcsak a nyugdíjrendszer és az egészségügy, hanem a munkaerőpiac számára is komoly kihívást jelent, hiszen az egyre öregedő népesség magával hordozza a krónikus betegségek, valamint az időskori ellátási igények számának növekedését: nő a tartós ápolásra, rehabilitációra és ellátásra szorulók száma, ami strukturális átalakulást hozhat a foglalkoztatásban.
Az egészségügyi és szociális ellátórendszerben várhatóan egyre nagyobb létszámra lesz szükség, különösen az alapellátásban, a kórházi betegápolásban és az idősgondozásban, ugyanakkor a szakma vonzerejének növelése nélkül nehéz lesz biztosítani a szükséges utánpótlást.
Látványos volt a bérnövekedés
A KSH adatai alapján viszont az legalább látható, hogy a bérek jelentős mértékben emelkedtek a betegellátásban dolgozók körében 2019 és 2024 között. Az ápolók és szakápolók bruttó átlagbére 2019-ben még 338 ezer forint körül mozgott, míg 2024-re már meghaladta a bruttó 746 ezer forintot. A segédápolók és műtőssegédek esetében is látványos volt a növekedés: a 2019-es bruttó 273 ezer forintos átlagbér 2024-re bruttó 607 ezer forintra nőtt.
Az ápolók és szakápolók esetében már 2020-ban jelentős ugrás volt látható, amikor a bruttó átlagbér 426 ezer forintra emelkedett, majd ez 2021-ben bruttó 468 ezer, 2022-ben pedig közel bruttó 560 ezer forintra. A következő években is tovább folytatódott az emelkedés, 2023-ban bruttó 611 ezer, 2024-ben pedig már bruttó 746 ezer forintos átlagbért kerestek meg a dolgozók. Hasonló tendencia figyelhető meg a segédápolók és műtőssegédek körében is, akik 2020-ban bruttó 348 ezer, 2021-ben bruttó 374 ezer, 2022-ben bruttó 457 ezer, 2023-ban bruttó 497 ezer forintos átlagbért vihettek haza, 2024-re pedig már bruttó 607 ezer forintra nőtt a fizetésük. A bérek tehát nominálisan több mint duplájára nőttek az ötéves időszak alatt.
A felsőfokú végzettségű ápolók esetében a növekedés még markánsabb pályát ír le. A 2020-as bruttó 542 ezer forintos átlagkeresetet 2021-ben már bruttó 612 ezer, 2022-ben bruttó 722 ezer forintos átlagbér követte, majd 2023-ban bruttó 787 ezer forintra emelkedett a bérszint, 2024-re pedig az átlagkereset elérte a bruttó 959 ezer forintot. A béremelkedés üteme ebben a munkakörben különösen gyors volt 2022 és 2024 között, mindez pedig mutatja, hogy az egészségügyi szektorban a magasabb szintű képzettség és szakmai tapasztalat is egyértelműen visszaköszön a bérezésben.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Az infláció hatása
Fontos ugyanakkor figyelembe venni az infláció hatását is, hiszen a vizsgált időszakban jelentős áremelkedés zajlott le a magyar gazdaságban. A nominális béremelkedés tehát nem egyenlő automatikusan ugyanekkora reálbér-növekedéssel, viszont az adatok alapján még inflációval korrigálva is számottevő javulás történt az egészségügyi szakdolgozók jövedelmi helyzetében.
A következő évek fontos kérdése lehet, hogy a demográfiai trendekkel lépést tud-e tartani a munkaerőpiac, illetve hogy a bérek további alakulása mennyiben tudja kompenzálni a szakma fizikai és mentális terhelését.